Új Szó, 2014. augusztus (67. évfolyam, 176-200. szám)

2014-08-12 / 185. szám, kedd

2 Közélet UJSZO 2014. AUGUSZTUS 12. www.ujszo.com Orosz szankciók: honnét lóg ki Szlovákia? Fico ellenében fogna össze az ellenzék ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A miniszterelnök szóvivője próbálta tegnap ma­gyarázni Robert Fico szombati szavait. A kormányfő ugyanis az unió által Oroszországgal szemben bevezetett szankció­kat bírálta, pedig ezeket Szlo­vákia, illetve az ország képvise­letében a szlovák delegációt vezető külügyminiszter, Miro­slav Lajčák is megszavazta. Robert Fico szombaton, egy a szlovák nemzeti felkelés kitöré­sére megemlékező ünnepségen azt mondta, hogy értelmetlenek a Brüsszel és Moszkva egymás­sal szemben kölcsönösen beve­zetett gazdasági szankciói, és ártanak az országnak. Felszólí­totta ezért a teljes ellenzéket, hogy akárcsak az sznf idején, fogjanak össze és védjék meg az ország érdekeit. „A felkelés ide­jén mindenki összefogott egy cél - Szlovákia megvédése és felszabadítása - érdekében” - magyarázta tegnap Fico szavait Beatrice Szabóová kormány- szóvivő. Az ellenzék szerint azonban Fico úgy viselkedik, mintha Oroszország érdekeit védené. „Robert Fico miniszterelnök úgy reagált, mintha kívül állna a standard európai politikai ér­tékrenden - áll a Híd állásfogla­lásában. - Az Oroszországgal szemben érvényesített szankci­ók az Európai Unió tagállamai­nak közös megállapodásából erednek és ezt a megállapodást tiszteletben kell tartani.” A párt szerint a nemzetközi jogot sú­lyosan megsértő Vlagyimir Pu- tyin viselkedése az értelmetlen és elfogadhatatlan, nem pedig az ellene bevezetett szankciók. Úgy vélik, hogy Robert Fico rá­adásul az ilyen kijelentéseivel Szlovákia unión belüli pozíció­ját is gyengíti. František Šebej (Híd) szerint Robert Fico (SITA-felvétel) az Oroszország elleni szankciók célja megegyezik az sznf céljai­val. „Egy olyan ország ellen ve­zették be őket, amely megsérti más országok szabadságát” - ál­lítja a parlament külügyi bizott­ságának elnöke. Figyelmezteti Ficót, hogy az unió éppen a de­mokratikus értékeket védi. „Ha össze akarnánk fogni az sznf ér­tékei mentén, akkor Oroszor­szág ellen kellene összefog­nunk, és nem Putyin rezsimé­nek a fenekéből lógnánk ki” - üzente Šebej a kormányfőnek. „Robert Fico úgy viselkedik, mint egy orosz ügynök, és a kártevő szerepét játssza az unióban, amikor szétveri a de­mokrácia. védelme és az ag­resszió leverését célzó közös uniós politikát - reagált Ľudovít Kaník, az SDKÚ frak­cióvezetője. - Össze kell fogni, de éppen az ilyen politikusok ellen, mint Robert Fico.” Az SaS úgy véli, hogy újra megmutatkozik Robert Fico kétszínűsége. „Egyrészt üyen beszédekkel próbálja megtar­tani a Smer választóinak azt a rétegét, amelyre jellemző az oroszbarát és nyugatellenes attitűd, az uniós fórumokon azonban egyáltalán nem akar kitűnni Oroszország iránti vonzalmával” - mondta Robert Sulik, (lpj, SITA, sme) Az elhúzódó ügyekért büntethetnék a bírákat, ám az ügyek elvesznek a bürokrácia útvesztőiben 29 éve döntésképtelen a bíróság Pozsony. A bíróságok tét­lensége miatt nemegy el­járás húsz évnél is tovább húzódik az országban. Az Alkotmánybíróság (AB) az elmúlt napokban figyel­meztetett arra, hogy a bí­róságok gyakran megsér­tik az alpereseknek vagy felpereseknek a tárgyalás lehető legrövidebb lezárá­sához való alapvető jogát. ÖSSZEFOGLALÓ Az Alkotmánybíróság szerint sok olyan per van az országban, amelyet évtizedek után sem tudtak lezárni. A13 évnél is to­vább tartó perből 2012-ben 26 volt, s bár tavaly a számuk nem emelkedett, az Alkotmánybíró­ság idén már tíz esetben észlele­te, hogy a bíróságok indokolat­lanul sokáig húzzák a tárgyalá­sokat, s ismételten megsértik az alperes illetve felperes jogát az ügy mielőbbi lezárására. Anna Pančúrová, az AB szó­vivője szerint a bíróság havon­ta közzéteszi a hosszan tartó bírósági tárgyalások jegyzékét. „Ez egy hosszabb távú projekt része, melynek célja hatéko­nyabban ellenőrizni a bírósá­gok munkáját és elérni, hogy az egyes perekben optimális idő­ben döntsenek” - mondta a szóvivő. A bíróságok mint jogsértők A statisztikában külön veze­tik azokat a tárgyalásokat, me­lyeket ismételt figyelmezteté­sek után sem zártak le. 2014 el­ső fél évében eddig tíz ilyen per volt. Kilenc esetben járásbíró­ságok vétkeztek, egy esetben pedig a kerületi instancia. „A legrégebb óta húzódó pert, amely az ismételt jogszegés ka­Döglött akták tegóriába került 2014 első fél­évében, a Csacai Járásbíróság tárgyalja, immáron több mint 29 éve. Hagyatéki eljárásról van szó, amelyben a hozzátartozó 1985 óta vár az ügy lezárására” - mondta Pančúrová. Az AB ebben a konkrét eset­ben először 2009-ben figyel­meztetett arra, hogy a tárgya­lás indokolatlanul sokáig tart. Mivel nem történt előrelépés, a hozzátartozó ismételten pa­nasszal fordult az Alkotmány- bírósághoz. „Másodszor is ugyanarra a következtetésre jutottak, tehát határozatban közölték, hogy az eljárás indo­kolatlanul elhúzódott. Az Al­kotmánybíróság azt is figye­lembe vette, hogy a járásbíró­ság az első figyelmeztetés elle­nére sem tudta bebiztosítani a tárgyalás mielőbbi befejezését. A statisztikákból kiderül, hogy nem ez az egyetlen olyan eset, (Ján Krošlák illusztrációs felvétele) amikor a bíróság figyelmen kí­vül hagyja az Alkotmánybíró­ság határozatát az ügy mielőb­bi lezárásáról, ezért a jövőben azt is jobban kell ellenőrizni, miként veszik figyelembe a bí­róságok a határozatainkat” - közölte sajtónyilatkozatban Ivetta Macejková, az Alkot­mánybíróság elnöke. Nem készülnek fel A statisztikák is igazolják, hogy nem a csacai eset az egyetlen, a Rozsnyói Járásbíró­ságon például több mint 23 éve húzódik egy per, a Trencséni Járásbíróságon pedig 21 év után sem született döntés egy ügyben. Az elhúzódó tárgyalá­sokra panaszkodó személyek­nek tavaly összesen 214 900 eurós kártérítést ítéltek meg. 30 000 eurót kapott az az illető, akinek a perét még 1983-ban kezdték meg a Pozsonyi III. Já­rásbíróságon, s még mindig nem fejezték be. Macejková, az Alkotmánybí­róság elnöke szerint az elhúzó­dó tárgyalásokért, gyakran a bí­róság elnöke is felelős, mert nem ellenőrzi a bírákat. To­vábbi probléma, hogy a bírák nem készülnek fel a tárgyalá­sokra, gyakran „későn veszik észre”, milyen további szakér­tői véleményekre van még szükség az ítélethirdetéshez, s évekig eltart, míg a döntéshez szükséges összes dokumentu­mot, bizonyítékot begyűjtik. Miért nem büntetnek Tény, hogy most is lehetőség van arra, hogy az elhúzódó pe­rek miatt fegyelmi eljárást kez­deményezzenek a bírók ellen, viszont ezeket az eseteket csak ritkán sikerül lezárni. A Via Iuris szervezet szerint a legnagyobb gond jelenleg azzal van, hogy minden fegyelmi eljárásról egy, a konkrét ügyre felállított testü­let dönt. Eva Kovačechová, a Via Iuris jogásza szerint gyak­ran előfordul, hogy az adott bí­róságok nem küldenek a testü­letbe bírót az előírt határidőn belül. „Arra is van példa, hogy az Igazságszolgáltatási Tanács nem kéri azonnal a testület összeállítását úgy, ahogy azt a törvény előírja” - mondta Kovačechová. Ezért aztán a fe­gyelmi eljárást nemegyszer be­szüntették, az adott ügyben pe­dig nem döntöttek. Tomáš Borec igazságügyi miniszter törvénymódosítása után a fegyelmi testületek szeptembertől más rendszerrel működnek. Állandó testületek lesznek a Legfelsőbb Bírósá­gon, így többé nem kell minden eljáráshoz külön fegyelmi tes­tületet összehívni, az ügyeket véletlenszerű sorsolás alapján fogják megkapni, (dem) Hlina: már sok dobozt láttak Pozsony. Jövő héten tervezi új, Polgárok nevű pártjának bejegyzését Alojz Hlina. A független képviselő elmondá­sa szerint a pártalapításhoz szükséges aláírásokat tartal­mazó dobozok leadására nem fogja elhívni az újságírókat. „Azt hiszem, az emberek már sok belügyminisztériumba el­hurcolt dobozt láttak és semmi érdekes se történt” - mondta Hlina. (TASR) 12 részeg sofőr a hétvégén Pozsony. Hatszáz rendőr kapcsolódott be a szombati or­szágos közlekedési ellenőrzés­be. Összesen 1095 szabálysér­tést észleltek, ebből 500 gyors­hajtás volt. Egy ezrelék alatti alkoholszintet hét, egy ezrelék felettit öt sofőr esetében muta­tott az alkoholszonda. A rend­őrök 899 esetben bírságoltak, 32 jogosítványt, 24 forgalmi engedélyt, és négy rendszám- táblát vontak be. (SITA) Nincs elég vér, véradókat várnak Pozsony. Alakosok segítségét kéri a Nemzeti Transzfúziós Szolgálat (NTS), mivel hirtelen megcsappant az ország vérkész­lete. Renáta Dundová, az NTS igazgatója elmondta, minden fajta vércsoportra szükségük van, de különösen A Rh-pozitív- ra, illetve minden vércsoportból az Rh-negatív faktorúakra. Dundová szerint minden nyá­ron, a szabadságok miatt ürül gyorsabban a vérkészlet. (SITA) Voksolási önkéntest keres az IVÓ Pozsony. Önkénteseket ke­res az IVÓ társadalomkutató intézet egy nemzetközi felmé­résen való részvételhez. Ennek a célja, felmérni, mennyire volt átlátható az önkormányzati vá­lasztások előtti kampány fi­nanszírozása. Nyolc kerületi városban fogják figyelni a pol­gármesterjelöltek kampányá­nak finanszírozását szeptem­bertől novemberig. A projektet az EU fizeti. (SITA) Géppisztolyokat vásárol a belügy Pozsony. Új géppisztolyokat vásárol a rendőrség speciális egységeinek a belügyminiszté­rium. A 430 géppisztolyra összesen 900 ezer eurót költe­nek. A tárca 58-as gépkarabé­lyokat akar venni, ugyanis ezek Robert Kaliňák belügyminiszté­rium szerint csak elvétve okoz­nak halálos sérüléseket. „Cé­lunk a tettesek letartóztatása, ártalmatlanítása, nem kivég­zése”-mondta Kaliňák. (SITA) Pollák fejét követelik Pozsony. Peter Pollák roma­ügyi biztos leváltását követeli Robert Fico miniszterelnöktől két roma szervezet. Szeptem­berben és októberben több til­takozó megmozdulást is ter­veznek, fel akarják hívni a fi­gyelmet az uniós alapok szét- lopására is. A biztosi hivatalt felügyelő belügyminisztérium szerint azonban cserére semmi szükség, a romareform halad előre, (lpj, TASR)

Next

/
Oldalképek
Tartalom