Új Szó, 2014. augusztus (67. évfolyam, 176-200. szám)
2014-08-07 / 181. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. AUGUSZTUS 7. Vélemény És háttér 7 Egyiptom nem árulta el, miből finanszírozza a hatalmas, 4 milliárd dolláros építkezést Egymillióan ássák az új Szuezt Nagyszabású ünnepséggel kezdődött „az új Szu- ezi-csatorna” megépítése, amely folyamatossá teszi a régi, 145 éve átadott vízi út forgalmát. MT1-HÁTTÉR A közel 4 milliárd dolláros beruházás egyetlen év alatt készül el, Egyiptom azonban nem közölte, miből finanszírozza a hatalmas építkezést, amely a tervek szerint egymillió új munkahelyet teremt a katasztrofális gazdasági helyzetben lévő országban. A terv szerint 35 kilométer hosszan új medret ásnak az 1869-ben átadott, 163 kilométer hosszú vízi úttal párhuzamosan, 35 kilométer hosszan pedig kiszélesítik és kimélyítik. Az átkelési idő így 11 óráról 3-ra csökken, emellett több új kikötőt és nemzetközi ipari és logisztikai központot is létrehoznak a régi csatorna mentén. A hadsereg által felügyelt csatornaépítéssel nem külföldi befektetőket, hanem egyiptomi vállalatokat szeretnének megbízni. Az új csatorna „csakis az egyiptomiaké lesz” - hangoztatta Ábdel-Fattáh asz-Szíszi egyiptomi elnök, a hadsereg volt főparancsnoka, aki egy éve döntötte meg iszlamista elődje, Mohamed Murszi hatalmát. A projekt elképzelését eredetileg Murszi vetette fel, de finanszírozását Katarra akarta bízni. Az új egyiptomi kormány azonban esküdt ellenségének tartja az öböl menti arab országot, a Murszi mögött álló Muzulmán Testvériség mozgalom támogatásával vádolja Katart, és őt teszi felelőssé a Murszi eltávolítását követő vérontásokért is. Az egyiptomi televíziók által élőben közvetített, színpompás ünnepségen Szíszi számos miniszter és tábornok társaságában jelent meg, s gyermekek, nők, férfiak összefogott kezével közösen nyomta meg egy szerkezet gombját, amellyel az építkezés első robbantását végrehajtották. Az ünnepélyes aktus hátterét katonás rendben felsorakoztatott munkagépek biztosították, biodíszletként kezükben ásót tartó egyiptomiak százait sorakoztatták fel. Szuez évente 5 milliárd dollár bevételt hoz Egyiptomnak, amelyre nagy szüksége van, mert a 2011-es felkelés után kialakult bizonytalan politikai helyzet miatt visszaesett a turizmus, és lelassult a külföldi tőkebeáramlás. Az 1869-ben megnyitott Szu- ezi-csatoma jelentősége, hogy Afrika megkerülése nélkül lehet eljutni Ázsiába. A csatornának nincsenek zsilipjei, mert a terep sík. Maximum 150 000 tonna vízkiszorítású teherrel megrakott hajók áthaladására alkalmas, az óriás tankhajók terhének egy részét át kell rakodni egy a csatorna által biztosított hajóba. Egyetlen hajózható pálya van, a hajók konvojban közlekednek, átlagos napon két konvoj tart dél felé és egy északnak, majd a következő nap fordítva. Az első dél felé tartó konvoj kora reggel indul a Nagy-Keserű-tóig, ahol megvárja a délről közeledő konvoj elhaladását. Utána az észak felé tartó konvoj elhalad a második, dél felé tartó konvoj mellett is. Évente körülbelül 18 ezer hajó haladt át a csatornán, ami 8%-a a világ teljes hajóforgalmának. Az átkelésnél 15 kilométeres sebesség engedélyezett, a sebességkorlátozás a hajók által keltett hullámzás csa- tomapartot erodáló hatását csökkenti. Variációk hosszú lépésre: 1. Na húzzunk haza, öreg; 2. Kell egy húzóember; 3. Falusi turizmus, mint húzóágazat; 4. Beindult a kormány hazatérést segítő programja; 5. Két koma, három ezrelék, két kerék; 6. Mozgó szabadtéri szolárium szvetterben; 7. Fakultatív városnézés faluhelyen; 8. Ha elromlik a görbebot; 9. Kis Ferenc; 10. Tiszta víz (Ha nem tiszta, vidd vissza!). (Ján Krošlák felvétele) Oroszország példaként emlegetése furcsa; az egyetlen dolog, ami a felszínen tartja, a nyersanyag Az orbáni gazdaságideál HORBULÁK ZSOLT Orbán Viktor Tusnádfürdőn mondott beszéde nagy felzúdulást keltett. A kritika többsége a felszólalás politikai oldalát érte, de gazdasági részét is bírálták. Valóban lehet a magyar miniszterelnök által példaként említett Kínától, Oroszországtól, Indiától, Törökországtól vagy Szingapúrtól tanulni? Az valóban igaz, hogy a felsorolt országok gyorsan növekednek. A fejlődő országokra ugyanis jellemező, hogy felzárkózásuk gyorsabb növekedést indukál, hiszen szőkébb a kiindulási alap. Az ázsiai példák viszont furcsák, mert Magyarország nem tartozik egy kategóriába velük. Inkább Tajvan vagy Dél-Korea a követendő példa, már csak azért is, mivel e két ország jól működő parlamenti demokrácia. Vagy tán ez a baj? Törökország említése azért sántít, mivel csak néhány éve lépett rá a gázpedálra, s még egyáltalán nem biztos, hogy fenntartható modellt dolgozott ki. Szingapúr ellenben valóban csodaország. Irigyelt példa, a Távol-Kelet második pénzügyi piaca. Valóban sokaknak imponál az ottani rend, ahol a rágógumi eldobását is szigorúan büntetik. Nem tudom, rá lehetne-e nevelni a sokmillió magyar dohányost, hogy a csikkeket ne dobálják el... De jó példa akadt volna Európában is. Szlovákia előnye már rég a múlté, a kontinens kis tigrisei most a balti államok. És a nemzeti sorsokat összehasonlítva is jó példák lennének, hiszen dacosan küzdenek a fenyegető szomszéddal, amely most a balti államoknál tízszer nagyobb területű országot támad. Hát igen, ez a fenyegető szomszéd Oroszország. Példaként emlegetése tényleg furcsa, hiszen az egyetlen dolog, ami a felszínen tartja, a nyersanyag. Hacsak a kultúrát vagy a fegyvergyártást nem nézzük, az ország semmiben sem jó. Élni lehet a gyanúperrel, hogy Orbán nem véletlenül említette a birodalmat. Amióta nagy horderejű gazdasági együttműködést ír alá Putyinnal, dicséri rendszerét. Persze, az üzlet pragmatikus dolog, de Németország is vásárol orosz olajat, mégse vezeti be az elnöki rendszert, és a Kínával kereskedő Egyesült Államok is gyakran bírálja az emberi jogok ottani megsértését. Miért tehát a nyílt dicséret? Orbán kijelentése mögött talán még valami más is rejlik? De múlt hét végén Magyarország is elért valamit. A kínai Da- gong hitelminősítő az ország besorolását stabilra változtatta. KOMMENTAR Rendőrvicc MÓZES SZABOLCS A bürokrácia olykor hihetetlen dolgokra képes. Nézzük csak az egyik e heti vezető hírt: hiába lépett hatályba már két éve az objektív felelősségről szóló közúti törvény, a rendőrség a mai napig nem tud vele mit kezdeni. Pedig laikus szemmel nézve viszonylag egyszerű történetről van szó: venni kell pár száz kamerát, felszerelni az utak mentén, majd a gyorshaj- tókról rögzített felvételek alapján postázni - a rendszám szerint - az autó tulajdonosának a bírságot. Mi ezen olyan bonyolult, hogy már két éve képtelenek egyről a kettőre jutni vele a rend éber őrei? A belügyminisztérium ezzel kapcsolatban burleszkfilmbe illő dolgot tett közzé: heti 150 bírságot képesek feldolgozni és postázni. Nem tudjuk, hányán dolgozhatnak az ügyön - egy vagy másfél ember -, ám ez a szám több mint botrányos. A belügy szerint három napig, de akár egy hétig is eltart, míg a rendszám alapján azonosítják a gyorshajtót. Értik, ugye? A rendőr a monitoron látja a rendszámot, majd négy-öt nap után sikerül megmondania, kinek kell postázni a borítékot. Az informatika korában, amikor a Ctrl+F betűkombináció lenyomása, és a keresett kifejezés megadása után bármely program a másodperc törtrésze alatt kidobja az eredményt. Ja, hogy esetleg nincs mindenütt számítógép, netalán nincs elektronizálva a rendszer, s a rendszámokat tartalmazó kötetekben kell lapozni? Na ne vicceljünk! De ha mégis így lenne, azon mi tart négy-öt napig? A lényeg, hogy van megoldás: potom 30 millióért (aki szerint ez nem sok, annak leírjuk koronában is: egymilliárd) kiépíthető egy okos kis rendszer. Amelynek köszönhetően már minden zökkenőmentesen fog menni: havi sok ezer bírságot küld ki a rendszer, két enternyomásra. Vagy még az sem kell majd hozzá. Szóval 30 millió euró: nem sokez egy kicsit? -kérdezhetné a laikus szemlélő. Pláne, miután tudja, hogy az ehhez hasonló, az állami ügyintézés modernizációja címkéjű befektetések szoktak sok tízmillió eurókat felemészteni. Ámikor például kitalálják, hogy meg kellene változtatni a nem is olyan régen bevezetett személyi igazolványokat vagy a jogosítványokat, mert mennyivel modernebb és jobb, ha a műanyag kártyán két csíkkal több van, esetleg fél centivel szélesebb fénykép lehet rajta, vagy egy, a gyakorlatban egyébként használhatatlan csipet tesznek bele. Ez az, amire a közbeszerzési mutyikban vájkáló elemző azt mondaná: fontosnak és trendi- nek álcázott, jócskán túlárazott, felesleges beruházások. Innen nézve mi is akkor az a 30 milliós befektetés, amivel sofőrök tízezreinek zsebéből szedhetnek ki még több pénzt? S nem lehet, hogy azért megy ilyen lassan a manuális objektív bírságolás, hogy a döntéshozók is belássák: „roppant fontos” a sokmilliós beruházás, mert másként nem megy? FIGYELŐ Szakállasok nem utazhatnak Megtiltotta a hosszú szakállt viselő férfiaknak és a fátyolos nőknek a tömegközlekedési eszközök használatát Kína muzulmán többségű Hszincsiang-Ujgur autonóm területének egyik városa - írta a kommunista párt lapja. Nem szállhat fel a buszra, akinek ruházatán iszlám félhold látható, a nőknél tilos a hajat és a nyakat eltakaró hidzsáb, a csak a szemet szabadon hagyó nikáb kendő, és az egész testet elfedő burka. Az ellenőrökkel való együttműködést elutasítókat a rendőrség veszi kezelésbe. A tilalom augusztus 20-ig, egy helyi sportesemény végéig lesz érvényben. Hszincsiang-Ujgur autonóm területen tízmillió türkmén származású, muzulmán hitű ujgur él, egy részük ellenséges a pekingi kormánnyal szemben, és egy radikális csoportjuk követte el a hatóságok szerint az elmúlt hónapok több véres merényletét. Emberjogi csoportok szerint Pekingnek az ujgurok kultúrája és vallása ellen irányuló elnyomó politikája tovább növeli a feszültséget az autonóm területen. Ä hatóságok idén jelentősen korlátozták a térségben a muzulmán böjti hónap, a ramadán megtartásának lehetőségét, és ismétlődő kampányokat folytatnak az iszlám fátyol viselése ellen. A kínai állami média friss jelentése szerint mintegy száz ember - 59 „terrorista” és 37 civil - halt meg a múlt héten egy Jarkand járásban kitört összetűzésben. A májusban a terület székhelye, Urumcsi piacán elkövetett, 39 ember életét kioltó merénylet után a kormány bejelentette, hogy nagyszabású terrorellenes akcióba kezd. Például megszigorították az ellenőrzést a tömegközlekedési eszközökön, a gyufától és cigarettától a joghurtig egy sor dolog felvitelét tiltották meg a városi buszokra. (MTI)
