Új Szó, 2014. július (67. évfolyam, 150-175. szám)

2014-07-30 / 174. szám, szerda

6 Kultúra ÚJSZÓ 2014. JÚLIUS 30. www.ujszo.com FÜLVIDÉK Ed Sheeran: X BARTAL DÓRA A brit énekes-dalszerző, Ed Sheeran karrierje sok ha­sonlóságot mutat Taylor Swift amerikai énekesnőével. Swift a country felől érkezik, Sheeran akusztikus-folkos zenét játszik. Fiatalon kezd­ték írni a dalaikat, ezért ha­talmas rajongótáborukat el­sősorban tinédzser korúak alkotják, hazájukon kívül mégsem voltak túl sikeresek. A párhuzam itt nem ér véget, nemrég együtt turnéztak és legutóbbi lemezükkel mind­ketten igyekeztek nyitni a popzene és a szélesebb kö­zönség felé. Úgy tűnik, jól sikerült a kí­sérlet: a 23 éves fiú neve egyre ismertebb a szigetor­szágon kívül, teltházasak a koncertjei és rengeteg le­mezt ad el, azonban nem feltétlenül győzött meg minden kritikust arról, hogy komoly zenészként tekint­senek rá. Az X című második lemezzel, óvatosan ugyan, de kezd eltávolodni az egyszerű akusztikus dalok­tól, és beépít sok elemet más műfajokból. A hip-hop mel­lett, R&B és funk is megjele­nik, ezek nagy része még passzol is dalaihoz és ének­stílusához. A Pharrell Willi­ams közreműködésével ké­szül Sing című lendületes sláger talán a legszokatla­nabb a félénk, szomszéd srác figurától, azonban a lemez nagy része továbbra is lírai balladákból áll, melyek va­lamivel gazdagabb hangsze­relést kaptak, mint az eddigi számai. A szomorkás, sze­relmes dalok talán az album leggyengébb pontjai (Photo­graph, Tenerife Sea). Egy ti­nibálványhoz képest She­eran jóval merészebb témá­kat feszeget vallomásszerű dalszövegeiben, mint a dro­gok, szex, szerelmi csalódá­sok vagy épp az alkoholiz­mus. Nem tudja viszont elke­rülni a kissé szirupos és köz­helyes megoldásokat, szö­vegírónak még meglehető­sen kiforratlan. Az X útkereső album; Ed Sheeran megtarthatta volna a bevált receptet, helyette mert egy kicsit változtatni, épp csak annyira, hogy ne idege- nítse el a meglévő rajongótá­borát és újakat is szerezhes­sen. Zenéje egyáltalán nem számít divatosnak, mégis ké­pes volt a Glastonbury feszti­vál nagyszínpadán tömege­ket szórakozatni egy szál gi­tárral, ami jelzi, mennyire ka­rizmatikus előadó. Hogy ki tud-e lépni a tinisztár stá­tuszból, csak a következő le­mez után lehet majd megjó­solni. Mindössze pár kevésbé konvencionális dal kellene a szakmai elismeréshez. (Atlantic Records, 2014) Értékelés: •••OOO RÖVIDEN Lucas „mesélő múzeuma” Chicago. Pekingi és chicagói építészek tervezik a George Lucas mozis relikviáinak szentelt múzeumot Chicagóban. A Michigan-tó partjára szánt Lucas Museum of Narrative Art elnevezésű „mesélő múzeumban" a filmrendező festmény-, il­lusztráció- és digitális művészeti gyűjteményét láthatja majd a közönség. Az épület terveit a pekingi központú MAD Archi­tects építésziroda készíti, míg a chicagói Studio Gang arra ka­pott megbízást, hogy az intézmény környezetét tervezze meg, valamint egy hidat, amely a város Northerly Island elnevezésű szigetéhez vezet. A terveket már év végén bemutatják. A fil­mes látvány evolúciójának történetét feldolgozó múzeum megszerzéséért San Francisco és Los Angeles is versenyben volt. A Star Wars-filmek atyja néhány hete tette le a voksát Chicago mellett. Az USA harmadik legnagyobb városában 2018-ban nyílhat meg aLucas-kiállítás. (MTI) Salinger forog a sírjában New York. J.D. Salinger már évekkel 2010-ben bekövet­kezett halála előtt hevesen tiltakozott az ellen, hogy kiadat­lan írásait kötetbe gyűjtsék. Valószínűleg nem lenne boldog, ha kézbe venné az amerikai The Devault-Graves ügynökség legújabb kötetét, melyben három korai, folyóiratokban meg­jelent novellája is szerepel. A kiadó csak kiskapuk igénybevé­telével tudta kikerülni a jogi vitát a Salinger-hagyaték gon­dozóival. Két választásuk volt: vagy jegyzetekkel és oktatási segédanyagokkal látják el a történeteket, vagy új illusztráci­ókkal. Amellett, hogy a Three Early Stories, vagyis a Három korai történet az első olyan Salinger-kiadvány, amelyben il­lusztrációk is felbukkannak, ez az első olyan is, ami e-könyv- ben is megjelent. Salinger korábban még bíróságoz is fordult néhány, az engedélye nélkül publikált novellája miatt, majd a per után a New York Timesnak panaszkodott arról, hogy el­lopták a tulajdonát, (konyves.blog.hu) Nahuel Pérez Biscayart rendhagyó szerepet kapott a Tiéd vágyókban, és nyert Karlovy Vatyban Az elhagyott pék esete Nahuel Pérez Biscayart a legjobb férfialakítás díjáért repült vissza a Karlovy Vary-i filmfesztiválra (SITA/AP-feIvéteI) Bemutatkozott a film előtt, megválaszolt né­hány kérdést a Tiéd va­gyok sajtótájékoztató­ján, eltöltött pár napot Karlovy Varyban, és haza is repült Argentínába Nahuel Pérez Biscayart. Úgy gondolta, már így is megérte, hogy igent mondott David Lambert rendezői felkérésére. SZABÓ G. LÁSZLÓ A szerep ugyanis, amelyet a belga-kanadai koprodukció­ban játszik, eléggé rendhagyó. Meleg prosti, aki jó pénzért még az óceánt is átrepüli. Lucas sem a bőrében, sem a hazájában nem érzi jól magát. A bőrében azért nem, mert bár közelebb van a harminchoz, mint a húszhoz, még mindig ki­forratlan és lobbanékony, a ha­zájában pedig azért nem, mert nem tud mit kezdeni magával. Nincs munkája és elképzelése sem arról, hogyan tovább, mit kezdjen az életével. Unalmában esetei. Szexuális szolgáltatásait kínálja fel idősödő, magányos uraknak. Ennél biztosabb anya­gi forrást nem is keres egyelőre, így akad rá egy belga pékre, aki naivan, nagy reményekkel fo­gadja ágyába és segédjének a pékségébe. Henry egy kisváros jó nevű és közkedvelt polgára, kenyerét szeretika környékbeliek, jól jön neki a fiatal munkaerő. Ha be­tanul és megbecsüli a munkáját, át is veheti majd a pékség irá­nyítását. Addig viszont össze kell, hogy melegedjenek, ami már csak azért sem könnyű, mert az argentin csávó semmit sem gondol komolyan. Sem a kapcsolatát Henryvel, sem a kenyérsütés fortélyainak elsajá­títását. Ráadásul nem is érzi ro­konszenvesnek a túlsúlyos pé­ket. Választási lehetősége azonban nem nagyon van. A függő viszony egyértelmű. Ha otthagyja a férfit, utcára kerül, és előbb-utóbb kitoloncolják az országból. Argentínában pedig semmi jó nem várja. A pékség boltjában azonban dolgozik egy fiatal nő. Férjét el­veszítette, ldsfiát egyedül neve­li. Lucas szép lassan átpártol a másik oldalra. David Lambert belga rendező második játékfilmje a Tiéd va­gyok. Lambert latin és ókori római irodalom szakos böl­csészként színpadi művek szer­zője lett, majd harmincévesen megírta első filmforgatóköny­vét. Francia és belga filmesek munkatársa, amikor eldönti, hogy maga is rendezni fog. Már első filmjével (Falak mögött) el­jutott Cannes-ba, és rögtön az­után Karlovy Varyba is, friss al­kotása pedig bekerült az idei fesztivál versenyprogramjába. Hiteles figurák a Tiéd vagyok hősei. Henry és Lucas kapcsola­tát ugyanolyan finoman árnyal­ja a rendező, mint Lucas és Aud­rey, a társ nélkül élő boltosnő viszonyát. Három különböző jellem, három magányos em­ber. Kamaradráma a javából, rengeteg feszültséggel, kérdő­jellel. „Nem egy konkrét eset inspi­rált a forgatókönyv megírásá­ban - mondta David Lambert a film Karlovy Vary-i bemutatója után -, de tizenöt évesen én is szert tettem hasonló tapasztala­tokra. Ősrégi mesterség a péké is, a prostituálté is, vizuálisan mindketten nagyon hatásos környezetben végzik a munká­jukat, csak nem ugyanabban az időpontban kezdenek. A pék hajnalban, a prostituált inkább az esti órákban. De amíg az utóbbi teljes szabadságot élvez, addig a pék munkája összeha­sonlíthatatlanul kötöttebb. Kü­lönleges figurák, különleges történet. Ilyen filmeket akarok forgatni a jövőben is. Gus van Sant Otthonom, Idaho című al­kotása volt rám nagy hatással jó pár évvel ezelőtt. Abban is az érdekelt, miért válik prostivá egy fiú, hol siklik ki az élete. A Tiéd vagyok nem teszi fel így a kérdést, de reményeim szerint sokakat megérint Lucas esete. A történet elején még egy arro­gáns, elviselhetetlen fickónak látja őt a néző, később nagyjel- lembeli változáson megy át, és kiderül, hogy lelke is van, gyen­géd is tud lenni, ha érzelmileg őszintén vonzódik valakihez.” Lucas megformálója, Nahuel Pérez Biscayart jóval többet adott magából a szerephez, mint emennyi egy színésztől ál­talában elvárható. A lelki azo­nosuláson kívül fizikailag is a maximumot nyújtotta. „Mivel nem vagyok pornó­színész, és nem szoktam meg az efféle jeleneteket, a rendezővel mindent pontosan megbeszél­tünk, előkészítettünk. Most már elmondhatom: a figura komp­lett megfogalmazása sokkal nehezebb volt, mint az erotikus jelenetek ábrázolása. Jean-Mi- chel Balthazarral, aki a péket alakítja, jól megértettük egy­mást. Voltak helyzetek, ame­lyekben kimondottan jól jött, hogy ő színpadi színész is, ko­moly tapasztalatokkal. Én nem egy esetben kicsit túlfűtötten és kaotikusán viselkedtem, ezért rontottam is párszor. Olyan vol­tam, mint a ketrecéből kiszaba­dultvad.” Mindebből a néző természe­tesen semmit nem lát. Nahuel Pérez Biscayart végig árnyaltan játszik a filmben. Miután a film promóciójával kapcsolatos kö­telező köröket lefutotta a fesz­tiválon, hazautazott Argentí­nába. De még ugyanazon a hé­ten vissza is repült a fesztiválra. A záró gálán személyesen vette át a legjobb férfialakítás díját. A szeptember 26-án kezdődő Színházi Nyitra nemzetközi fesztivál mottója: Minek a művészet? A magyar vendég Pintér Béla és Társulata ELŐZETES Pozsony. Szeptember 26. és október 1. között rendezik meg a Színházi Nyitra (Divadelná Nitra) nemzetközi színházi fesztivált. Ahogy a tegnapi po­zsonyi sajtótájékoztatón el­hangzott, az előző három évfo­lyamon szociális-politikai té­mák domináltak, ez évben a színházi szemle előadásaival, rendezvényeivel esztétikai, művészeti kérdésekkel kíván foglalkozni. A fesztivál idei mottója azt a kérdést teszi fel, hogy: Minek a művészet? (Art, What For?). Erre próbál vála­szokat nyújtani a nézőnek igé­nyes, innovatív, alternatív elő­adásaival - melyekkel meglep­ni, provokálni, sokkolni, elgon­dolkodtatni és szórakoztatni is akar -, valamint kísérőrendez­vényeivel, amelyek között jelen lesz a művészet sokféle formája és műfaja. „Szeretnénk elgon­dolkoztatni a művészet felada­táról, arról, milyen lehetőségei vannak az emberi karakterek és a társadalmi állapotok befolyá­solására” - mondta Darina Ká­rová, a fesztivál igazgatója. A Színházi Nyitra fő prog­ramjában tíz előadás szerepel, köztük egy-egy magyar, cseh, német, szlovén és belga, vala­mint öt hazai darab. A fesztivált a berlini Volksbühne am Rosa- Luxemburg-Platz társulatának Cím nélkül 1. - Herbert Fritsch Opera című darabja nyitja meg. Herbert Fritsch - aki írta és ren­dezte is az előadást - a revü, az operett, az opera, a néma- és a videofilm világából és vizualitá- sából épít fel szavak és történet nélkül hatásos látványszínhá­zat. A magyar színeket Pintér Béla és Társulata képviseli a Kaisers TV, Ungarn című elő­adással. Őket szeptember 27-én láthatja a közönség. A hazai előadások közül szeptember 29-én tűzik műsorra a nyitrai Andrej Bagar Színház Patká­nyok című előadását Roman Po­lák rendezésében, melyben Oszlik Péter és vendégként Bárdos Judit is szerepel, (tébé) A Herbert Fritsch rendezte német előadás jelenete (Fotó: DN)

Next

/
Oldalképek
Tartalom