Új Szó, 2014. július (67. évfolyam, 150-175. szám)

2014-07-03 / 152. szám, csütörtök

10 Kultúra PENGE Ismét hétévesnek lenni Nyári olvasmánytippet kértek tőlem. Olyan strandra valót. Gondoltam, egy kis fantasy meg nem árt, előol­vastam hát Neil Gaiman Óceán az Út végén című re­gényét. Ismét megbizonyo­sodtam arról, hogy nem sza­bad lekezelően bánni a sokak Szászi Zoltán kritikai rovata által lektűrnek, netán pony­vának tartott fantasyiroda- lommal, mert érhetik az em­bert rendes meglepetések. Szóval nyári olvasásra (de tavaszira, őszire vagy télire is) bátran ajánlom ezt a me­sés, zseniális ötletekkel teli, szép, kedves, már-már meg­ható és az édeskés határvi­dékén igen kiegyensúlyozot­tan lavírozó kis regényt. Nem giccs. Egyszerűen jó. Titka van. A gyermeki lélek tiszta­ságát őrzi. Meg a mesét, meg a csodában hinni vágyást. Amit felnőttként sem okvet­lenül szégyen felvállalni. Vissza a múltba, ismét hétévesnek lenni, egy vidéki ház és kert minden rejtelmes titkával, képzelt és valós lé­nyeivel együtt élni, majd fel­nőttként, meglett férfiként visszajönni ide, a gyerekkor varázslatokkal teli színhelyé­re, ott emlékezni egykori önmagunkra. Hogy mit utál­tunk és mit szerettünk. Miket ettünk, kivel barátkoztunk, s milyen rohadt rossz volt, amikor a hetedik szünna­punkra egy meghívott ven­dég se jött el. Egy magába zárkózott, de a világra igen­csak nyitott, érzékeny kisfiú nagy meséje ez a könyv. A történet hátterét néhány el­ejtett mondat fedi fel, s min­dent beezüstöz a fantázia vi­lágából és a valósból össze­gyúrt segítő alakok körvona­la. Egyszerre képzelt és reális ez a világ, vagyis inkább pár­huzamos világok egymásba érése, helyzetek, amikor a meséből érkező lények em­berként élnek, s a mesében hívőket megsegítik. Egy kis­fiú szomorkásán édes ember­ré válásának története ez. A mese szerint a fiú csalódik az apjában, aki a nevelőnővel kezd viszonyt, s ez a nörsz - aki a gyermek szerint a bo­szorkányvilágból érkezett - alaposan meg is kínozza őt. Csak az emberek között élő tündér asszonyok, közülük is a 11 éves Letti képes meg­menteni a kisfiút. S az út vé­gén az óceán? Meglátják, mi­lyen nagy tud lenni egy ka­csaúsztató egy ösvény végén! Csak a felnőttként visszatérés nehéz. Mert embernek lenni nem vizsga! Azon nem át­megy vagy megbukik valaki. De a szívet mindig meg kell őrizni emberinek. Ez a tanulság? Nem. Nincs tanulság ebben a regényben. Ez csak egy szép, kedves, le nem tehető könyv. Ez Neil Gaiman. Jó figura, jó író, jó mesélő. Neil Gaiman: Óceán az Út végén. Agave Könyvek, 2013. Értékelés: OCEAN, * A/, UT VÉGÉN Hi fcifojsykjiästíi’i i ' NEIL GAIMAN Tehetségfejlesztés szlovákiai magyar diákoknak Ma kezdődik Zsámbékon a Minorma mentortábora ÚJ SZÓ-HÍR Zsámbék. Ez évben ismét megrendezte táborát a Minor­ma egyesület a Forma mentor­program keretében. A táborban idén 29 szlovákiai magyar kö­zépiskolás diák vesz részt - te­hetséges, kreatív, a művészetek és az irodalom iránt érdeklődő gimnazisták és szakközépisko­lások Pozsonytól Nagykaposig, akikre hamarosan pályaválasz­tás vár. A program abban segít, hogy megtalálják önmagukat, s egyben megtalálják azt a terüle­tet, ahol fejleszthetik és kiter­jeszthetik tehetségüket. A workshopok és szakmai foglalkozások helyszíne a tava­lyi táborhoz hasonlóan idén is a Zsámbéki Színházi és Művé­szeti Bázis. A program ma kez­dődik, a kiválasztott diákokkal július 8-ig szakmailag elismert mentorok foglalkoznak: három szlovákiai magyar, két magyar- országi és két franciaországi okcitán. Július 7-én, hétfőn este a résztvevők egy közös záró­műsoron mutatják be a tábor­ban elsajátítottakat. A mentorok: képzőművészet: Gyenes Gá­bor grafikusművész, illusztrá­tor; fotó: Kóti Réka fotómű­vész, divatfotós; tánc: Blaskó Borbála táncművész, koreográ­fus; kreatív írás: Szalay Zoltán író, az Irodalmi Szemle főszer­kesztője, Bőd Titanilla újság­író, az Új Szó sportrovatának vezetője; zene, ének: Miqueu ésBaltazarMontanaro. (k) ÚJ SZÓ 2014. JÚLIUS 3. www.ujszo.com Pálfi György, Reisz Gábor és Zomborácz Virág rendezése az idei Karlovy Vary-i fesztivál műsorán Nyerhet-e idén magyar film? Pálfi György rendező és Bordán Irén a Szabadesés forgatásán (Fotó: no!) Gálffi László, a visszajáró apa Zomborácz Virág Utóélet című filmjében (Képarchívum) Versenyeznie sokkal könnyebb lesz, mint díj­hoz jutnia Pálfi György friss opusának, a Sza­badesésnek Karlovy Vary holnap kezdődő feszti­válján. Közép-Európa legrangosabb mustrája ugyanis legutóbb tavaly díjazott magyar filmet. SZABÓ G. LÁSZLÓ Szász János alkotása, A nagy füzet Kristályglóbusszal indult azóta is tartó vüágkörüli útjára, így nagyon pici a valószínűsége, hogy az idei zsűri is épp magyar rendező munkáját emeli majd ki a versenybe benevezett fil­mek mezőnyéből. Pedig Pálfi György neve ismerősen cseng Karlovy Varyban. Nem vagyok a barátod című alkotását annak idején bemutatták a fesztivá­lon, korábbi két rendezése, a Hukkle és a Taxidermia pedig a cseh mozikba, sőt a csehországi DVD-piacra is eljutott. Szorongások története Mostani, hatvanperces, digi­tálisan rögzített játékfilmje a megalapításának 15. évforduló­ját ünneplő dél-koreai Jeonjou International Film Festival meg­rendelésére készült, amely é- vente három rendezőnek ad le­hetőséget (anyagi támogatást) egy minimálköltségű nagyjá­tékfilmre. A negyvenéves ma­gyar rendező ugyanis szeretett vendég Dél-Koreában, ennek köszönheti, hogy ő lett a három kiválasztott egyike. Megkötést vagy elvárást nem tartalmazott a felkérés, Pálfi teljes mértékben szabad kezet kapott, a témát és a stílust is maga választhatta meg, egyedül az idő rövidségére és a szűk költségvetésre kellett te­kintettel lennie. Ruttkai Zsófia forgatókönyvíróval 7 nap alatt írtak meg hét sztorit, nyolcvan oldalon. Egy lakóház hét laká­sába leshet be a néző, hét, egy­mástól merőben eltérő „szo­rongástörténetbe”, amelyeknek egységes keretük van. Minden lakás egy külön világ, más film­nyelv, hiszen az operatőri tech­nika és a snittelés is fejezeten­ként változik. Bizarr, sötét, szürreális epizódok kerültek egymás mellé, s olyan színészek kaptak szerepet a filmben, mint Molnár Piroska, Jordán Tamás, Hegedűs D. Géza, Nagy Zsolt, Bordán Irén, Tenki Réka, Bene- dekMiklós és Trill Zsolt. S amire eddig még nem volt példa Karlovy Varyban: két új magyar film került be a Nyu­gattól keletre című szekcióba. Felnőtté válás Reisz Gábor, aki egy sze­mélyben rendező, forgató­könyviró és zeneszerző, VAN valami furcsa és megmagya­rázhatatlan címmel készítette el diplomafilmjét, amelynek fur­csa mód világforgalmazója már van, magyarországi azonban még nincs. Főhőse egy szerelmi bánatban szenvedő, friss dip­lomás fiatalember (Ferenczi Áron), aki barátnője (Jakab Ju­li) szerint életképtelen. Leg­alábbis Budapesten, a maga környezetében. Ezért is dönt úgy, hogy elhagyja az országot, és külföldön próbál szerencsét. ,Áz anyám (Takács Katalin) annyira szeretné, hogy felnő­jek, hogy inkább megírja helyet­tem az önéletrajzomat, csak tör­ténjen már valami” - mondja a főhős a vígjátéki elemekkel át­szőtt, felnőtté válási történet­ben. A néhány millió forintból készült film különlegességét az is jelzi, hogy az ötfős stáb egyszerűen fogta a kamerát, és „kiment forgatni”. Stúdiófelvé­telek és több órás átállások he­lyett maga az élet szolgáltatta a helyszíneket és a folyamatos forgatási lehetőségeket. Mózes atyjának szelleme Zomborácz Virág rendezése, az Utóélet az East of the West versenyprogramjának a nyitó­filmje lesz. Központi alakja Mó­zes, egy mindentől szorongó, szinte betegesen gátlásos fiú (Kristóf Márton), aki képtelen megfelelni lelkész atyja (Gálffi László) elvárásainak. Mivel nem jönnek ki túl jól egymással, az apa váratlan halála után szo­katlan esélyt kapnak egymás el­fogadására, megértésére, meg­szerelésére. Szívrohama után szellemalakban jár vissza az apa, hogy rendezhessék elron­tott kapcsolatukat, ám' a pró­bálkozások egyfajta zargatással járnak, a fiú pedig kétségbeesve igyekszik menekülni a riasztó helyzetek elől, amikor újra és újra apját látja-hallja maga kö­rül. Egy spiritiszta autószerelő­höz fordul segítségért, miköz­ben szerelembe esik. Fekete komédia helyett azonban egy coming of age történetet ígér a rendező, meglehetősen sajátos humorral. Vajon melyik alkotás nyeri majd el a szakmai zsűri tetszé­sét? Milyen elismerés vár az idén Karlovy Varyban a magyar filmre? Öregbíteni tudja-e régi hír­nevét? Még néhány nap, és köze­lebb leszünk a válaszhoz. A nyári vándormozi műsorán a cseh-szlovák Fair Play is látható Bárdos Judittal a főszerepben Idén is útra kelt a Bažant Kinematográf AJÁNLÓ Tizenkettedik alkalommal startolt el idén két retroautó- busszal a Bažant Kinematográf nevű nyári vándormozi, amely szeptember 8-ig járja az orszá­got, s a nagyobb városokban megállva a jó hangulatú sza­badtéri mozizás élményét kínál- ja. A vándormozit annak idején azért indították útjára, hogy a legújabb cseh és szlovák filme­ket népszerűsítse. A hagyo­mánynak megfelelően estén­ként egy-egy nagyjátékfilmet vetítenek, előtte pedig bemu­tatnak egy-egy animációs rövid­filmet. Idén öt rövid- és öt nagy- játékfilmet láthat a közönség. Köztük van Andrea Sedláč- ková cseh rendező nagy sikert aratott Fair play című drámája, amely 1983-ban Prágában ját­szódik. Anna (Bárdos Judit), a fiatal futónő bekerül az élspor­tolók olimpiai felkészülését se­gítő, szakorvos által irányított állami programba, és anaboli- kus szteroidokkal kezdik „kezelni”. Egy idő után azonban jelentkezik a szer mellékhatása. A tüneteket észlelve a lány úgy dönt, hogy tiszta játékot akar: dopping nélkül fog küzdeni. Ugyancsak a csehszlovák kö­zelmúlt eseményeire fókuszál Juraj Nvota Az eStéBés című munkája. Adam 1966-ban a csehszlovák-nyugat-német ha­táron szolgált, ahol rádiósként védte a béketábort. Az étert fi­gyelve leleplezett, majd fel­adott egy határsértőt. Hőstetté­vel felhívta magára az ŠtB fi­gyelmét is. Beszervezték, és je­lentenie kellett. Vetítik továbbá Jonáš Kará- sek A jelölt című politikai bo­hózatát, valamint Jan Pruši- novský filmjét, a Pepik Hnátek utolsó mérkőzését. Egy ab­szurd komédia zárja a sort, Ju­raj Krásnohorský Tigrisek a vá­rosban című munkája, amely­nek legfőbb pikantériája, hogy a női főszerepet alakító Tóth Krisztina egy jól vasalt, öltö- nyös-nyakkendős jogász férfit alakít, és Tomáš Maštalír hang­ján szólal meg. A Bažant Kinematográf megáll egyebek között Po­zsonyban (itt Jan Hrebejk új filmjének premierjével és kül­földi sikerfilmekkel egészül ki a program), Kassán, Rima­szombatban, Nyitrán, Vág- sellyén, Érsekújvárban, és a te- rencséni Bažant Pohodán fesz- tiválozók is megnézhetik az említett filmeket, (tébé) Bárdos Judit a Pair Play című filmben (Képarchívum)

Next

/
Oldalképek
Tartalom