Új Szó, 2014. július (67. évfolyam, 150-175. szám)
2014-07-26 / 171. szám, szombat
Színház nélkül nem tudnék élni Messziről látom, ahogy a színészbejáróban áll, és fújja a füstöt. Jóval a megbeszélt találka előtt. De azt csak hozzá közel érve veszem észre - mert a tévében sem ennyire átütő hogy milyen csodálatosan kék a szeme. Mindjárt beoltja a cigit, s befelé invitál. K özeleg az esti előadás, Shakespeare Rómeó és Júliáját utoljára mutatja be a pozsonyi Astorka Színház. Marián Miezga Rómeó barátját, Mercutiót alakítja. Soksok éve - és az utolsó estén is mesterien. Nehezen jött össze a találka, egyszer útban Prágába, majd Tren- csénbe, megint máskor forgatás közben kaptam telefonvégre. Prágában vendégszereplésünk volt, az Astoriával szeretünk oda járni. Egyébként lassan tíz éve játszom ott Táúa Wilhelmovával az Oltsátok el a lampionokat! című Gelman-darabot, és néha forgatok is. Nem érződik, hogy elszakadt a két ország, rengeteg barátom van a cseh fővárosban. Ügy mondanám: szeretjük őket, és ők is szeretnek bennünket. Trencsénbe a Kukucska műsorát vitték? Nem, azt már április elején befejeztük. Trencsénbe a Stúdió LS előadásával mentünk, A címe 69 dolog, ami jobb a szexnél. Mennyi ideig működőképes „az elem”, ha soha meg sem áll, ha nem pihen? Nem panaszkodom. Igyekszem a színészi hivatásnak tőlem telhetőén mindent megadni. Szlovákiában a színházból nem lehet megélni, de színház nélkül nem tudnék élni. Szívesen szinkronizálok, ha hívnak. Filmszerepre kevés a lehetőség, ha alkalom adódik, örül az ember. Sokfelé kell szakadni... Csak irigyelni tudom az amerikai színészeket, akiknek elég egy projekt egy évben, s ezt tökéletesen meg tudják oldani, van idejük felkészülni rá és pihenni is. Nálunk a színházi idény szeptemberben kezdődik, az előadások mellett a forgatások, aztán az évad vége megint nagyon hektikus, júniusban sokat utazik a színház. Az egész hónapban, ha négy szabad estém volt, folyton színpadon álltam, rengeteget voltam úton, ehhez jött még a forgatás és a szinkron. Este tízre beszéltük meg a hívást, de csak éjfél előtt ért haza, hul- lafáradtan. Egy ilyen nap után el tud aludni? Valamikor nem volt gond, nyilván a korral jár, hogy mostanában felébredek éjszaka. Bár néha nagyon fáradtan érek haza, nem felehetek le rögtön, mert másnap a sorozathoz 12 képet forgatok, át kell néznem a szöveget, ami harminc oldal. S mivel egész nap nem voltam otthon, más kötelesség is vár rám. Aztán, ha lefekszem, jó egy órán át nem jön álom a szememre. Álmodik néha arról, ami aznap történt? Néhanapján megesik, hogy azt álmodtam, állok a színpadon, s elfelejtettem a szöveget. Nem kellemes érzés, olyan szívdobogásra ébredek, hogy csak. Mit szólnak a gyerekek, hogy keveset látják az apukát? Épp a gyerkőcökön mérhető le, mennyire gyors minden. A kisebbik fiam nemrég született, és szeptembertől már óvodás lesz. Néha rácsodálkozom, mi mindent tud... Sokat szerepel színpadon, a tévében, mégis leginkább a Panelházi történetek labilis, rossz döntéseket hozó, de kedves Bajza doktoraként ismerik a tévénézők. Mi a közös benne és az őt alakító művészben? Az alak az eltelt több mint öt évben fokozatosan formálódott, az elején kaptunk egy „bibliát”, hogyan képzeli el a forgatókönyvíró a sorozatbeli figura karakterét, s a végén egészen más lett. Andy Kraus sok mindenben szabad kezet ad. Még nem unta meg Bajza doktort? Nem. Érdekes, még mindig élvezem, Bajza már a részemmé vált, szeretem ezt a figurát. Gyakran járok fel a Koliba filmstúdióba, néha keményen melózunk, de sokat nevetünk együtt, kellemes a társaság, s örülünk annak, hogy a nézők még mindig kedvelik a sorozatot. Juraj Kemka, Jakab Robi, Lukáš Latinak, Marián Miezga — osztálytársak voltak a színművészeti főiskolán, s mindmáig jó barátok és kollégák. Ha az ember valami jót akar, jó társaság kell hozzá, csak így lehet jó az eredmény. A főiskola után végzen munkáink azért is sikeresek, mert jól kijövünk, megbízhatunk egymásban. Természetesen, a munka során olyan személyiségekkel is kapcsolatba kerülünk, akiket nem ismerünk ennyire jól, de akkor is fontos, hogy jó légkör alakuljon ki. Marián Miezgát a barátok úgy jellemezték, hogy vidám, mosolygós, de ha szomorú, akkor inkább egyedül akar maradni. Ez így igaz. Lényegében szeretem az életet, a jó társaságot, de néha nekem is kell a kikapcsolódás. Szívesen vagyok egyedül, ha problémám van, akkor ezt magam oldom meg. Folytatás a 15. oldalon.
