Új Szó, 2014. július (67. évfolyam, 150-175. szám)

2014-07-25 / 170. szám, péntek

2 Közélet A legnagyobb terhet a lakásvásárlás jelenti Egy kisautó egy egész évi átlagfizetésbe kerül ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A minimálbért, vagyis havi 352 eurót keresők­nek egy közepesen nagy, első­sorban élelmiszertermékeket tartalmazó, 20 eurós bevásárlá­sért nagyjából 9 órát kell dol­gozniuk. Ez sokkal többnek tűnik, mint a két évtizeddel ez­előtti adatok. És akkor még nem említettük a drágább fogyasztá­si cikkeket. Egy új hűtőgép vagy televízió vásárlásához még a 824 eurós átlagbéren élőknek is 8 napot kell dolgozniuk. Ha egy ilyen alkalmazott egy olcsóbb, nagyjából 9600 eurós autóra vágyna, arra már egy egész évet kell ledolgoznia. Az autók ára ugyanakkor az el­múlt két évtizedben jelentősen csökkent. A legnagyobb terhet azon­ban a lakásvásárlás jelenti. Egy négyzetméternyi lakóingatlan megvétele az átlagbéren élők­nek 1,5 havi munkájukba ke­rül, így egy kisebb lakásért is minimum 5 évet kell gürcölni­ük. Persze, ez csak akkor lenne igaz, ha minden pénzüket erre tennék félre, ami a többség számára elképzelhetetlen, egy átlagos alkalmazott így csak akkor juthat lakáshoz, ha hitelt vesz fel, vagy nagyobb összeget örököl, (mi, TASR) Több mint hárommillió eurós segítségre számíthat a hétfői, Zsol­na környéki felhőszakadás után katasztrófaövezetté vált Terhely (Terchová) község és a közeli Vrátna-völgy. A kormány megszakít­ja nyári szabadságát, jövő hétfőn a miniszterek várhatóan 5,06 milliót hagynak jóvá a károk elhárítására. (TASR-felvétel) A Smer vezet, ám a jobboldal az erősebb Sok lúd disznót győzne a fővárosban ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A fővárosiaknak az önkormányzati politika szem­pontjából a Smer a leginkább szimpatikus, ám ha összeadjuk a jobboldali pártok eredményét, a jobboldal nyomasztó fölényben van a kormánypárttal szemben - derül ki az MVK közvélemény­kutató ügynökség felméréséből. A jobbközép pártok az eddi­giek alapján koalícióban indul­nak a képviselői helyekért: a KDH, az SaS, a Híd és a Nova már megegyeztek, hétfőig ka­pott haladékot az SDKÚ. A pol­gármesterjelöltekre ezek az egyezségek nem érvényések. Pozsonyi pártpreferenciák Smer 26,3% Sieť 12,6% OĽaNO 10,5% KDH 10,0% SDKÚ 9,8% SaS 8,3% Híd 6,2% Nova 5,6% • Forrás: MVK ügynökség Tegnap ráadásul kiderült, hogy Ivó Nesrovnal, az SDKÚ főpol­gármester-jelöltje talán a Sieť jelöltjeként folytatja. Egyelőre senki nem hajlandó kommen­tálni az értesülést, (vps, SITA) RÖVIDEN Magyarországra költöző farkasok Kassa. Korábban kihaltnak hitték a farkast Észak-Magyar- országon, ám a térségünkben élő legnagyobb kutyaféle raga­dozó újra meghonosodott a térségben, méghozzá szlovákiai „importból”. Az Aggteleki Nemzeti Park és a Kelet-szlovákiai Múzeum kutatása megerősítette a ragadozók átvándorlásá- nak tényét. A kutatás célja az volt, hogy felmérjék, mennyire igényesek az életkörülményekre a nagyragadozók, a legjelen­tősebb eredmény pedig, hogy sikerült megerősíteni a farkasok visszavándorlásáról szóló információkat. (TASR) ÚJ SZÓ 2014. JÚLIUS 25. www.ujszo.com Smeres belvillongások: Flašíková Beňová csalódott párttársa döntésében Pavol Paška nem kíváncsi a szlovákiai EP-képviselőkre Továbbra is csak a balkonig jutnak az EP-képviselők (Tomáš Benedikovič felvétele) Pozsony. Továbbra sem szólalhatnak fel a szlo­vák parlamentben a ha­zai EP-képviselők, közöl­te a házelnök. Flašíková Beňová csalódott, Sulik szerint így ne csodálkoz­zunk, ha alacsony marad a választási részvétel. ÖSSZEFOGLALÓ A bizottsági ülésre jöhetnek, a plénumba nem. Múlt héten az újonnan megválasztott szlovák EP-képviselők egy ré­sze azt kérte Pavol Paška ház­elnöktől, hogy biztosítson ne­kik rendszeres lehetőséget ar­ra, hogy felszólalhassanak a pozsonyi parlamentben is. Csalódott a smeres a Smeresben Paška hivatala tegnap kö­zölte, hogy a kérést nem telje­sítik. „Egy ülés akkor kezdőd­het el, ha a szükséges alap­anyagokat a képviselők kéz­hez kapták. A jelenlegi jog­szabályok szerint az EP-képvi- selők nem terjeszthetnek be ilyen dokumentumokat” - magyarázta tegnap Soňa Pőt- heová, a parlamenti elnök irodájának munkatársa. Az EP-képviselők egyébként je­lenleg is teret kaphatnak a parlamentben, az európai ügyekért felelős bizottság munkájában szintén részt ve­hetnek, tette hozzá. Monika Flašíková Beňová, a Smer EP-képviselője csalódott párttársában. Azt gondolta, a májusi EP-választás rekordala­csony részvétele után Paška meg fogja ragadni a lehetősé­get, hogy több teret adjon az uniós témáknak. ,A parlament napirendje mellett igazán találhattak vol­na teret arra, hogy ez a 13 em­ber évente kétszer fel­szólaljon” - fejtette ki. Szerin­te a parlament tagjai olyan in­formációkhoz juthattak volna, amelyekhez máshol nem. Úgy véli, nem sokra mennek a bi­zottsággal sem, az ugyanis ál­talában akkor ülésezik, amikor az EP-képviselők Brüsszelben vagy Strasbourgban tartóz­kodnak. „A szlovák törvény- hozás az elmúlt öt évben itt sem volt ránk tekintettel. Saj­nálom, és csalódott vagyok” - tette hozzá Flašíková Beňová. Újra be kell nyújtani Paškának nem érdeke, hogy növelje a következő EP-válasz­tás részvételét, vélekedik Ri­chard Sulik. „Aztán csodálko­zunk, hogy az emberek semmit nem tudnak az unióról” - nyi­latkozta. Szerinte a házszabály vonatkozó módosítását újra és újra be kell terjeszteni. Az EP-képviselők kérelmét egyébként a smeresek közül nem írta alá Boris Zala és Mo­nika Smolková sem. Szerintük ez magamutogatás lenne. Ján Figef KDH-elnök sem tartja jó ötletnek: úgy véli, az EP-képvi­selőknek az Európai Parla­mentben kell tevékenykedni­ük. Ennek ellenére Miroslav Mikolášik, a párt EP-képviselő­je aláírta az említett levelet, mert véleménye szerint így ha­tékonyabban tudnák tájékoz­tatni az embereket ezekről a témákról. Az ötlet egyébként Jozef Viskupič és Branislav Škripek képviselőktől (mindketten OĽaNO, utóbbi már EP-képvi- selő) származik, a házszabály ilyen irányú módosítására tett javaslatuk viszont elbukott. Viskupič azt állította, Paška ígéretet tett, hogy az uniós témáknál meghívja a vitára az EP-képviselőket is. (vps, TASR) Alkotmánytörvényt kell módosítani, ha növelni akarjuk a tanárok bérét - véli az új miniszter Pellegrini beleütközött az adósságplafonba Pozsony. Megemelné a ta­nárbéreket, támogatná az an­golt és a matekosztályokat. Az új oktatási miniszter tele van tervekkel: Peter Pellegrini a Plus 7 dní hetilapnak adott in­terjúban azt mondta, ha nem lesz más megoldás, alkotmány- törvény-módosítást fog java­solni a tanárbérek emelése ér­dekében. Szerinte ugyanis a pedagógusbérek emelésének legnagyobb akadálya az adós­ságplafon. Alkotmánytörvényt módosítana „Nincs más választásom. Ha másként nem megy, javasolni fogom, hogy módosítsuk ezt a passzust, kivételt kérve a ta­nárbérek miatt, és persze ga­rantálva, hogy a deficit így sem fog nőni” - fejtette ki Pellegri­ni. Azt azért hozzátette: ha mégis felmerülne más lehető­ség, a fenti forgatókönyvtől el­tekint. A tanárbérek 10%-os emelé­séhez 160 millióra van szük­ség, állította a kormány a 2012-es tanársztrájk idején. Szlovákia adóssága jelenleg va­lamivel több, mint 41 milliárd euró, ez a bruttó hazai össz­termék (GDP) 56,4 százaléka. Ha eléri az 57 százalékot, az adósságplafonról szóló alkot­mánytörvény szerint a kor­mány köteles lesz kiegyenlített vagy többlettel számoló költ­ségvetést betervezni. Mivel a 41 milliárdos adóssághoz ké­pest a béremeléshez szükséges pénzösszeg apróságnak tűnik, nem teljesen világos, miért érzi a miniszter gátnak az adósság­plafont. . A minisztérium legutóbb 2012-ben növelte a pedagógu­sok bérét. Az akkori tanár­sztrájk után 2013 januárjától 5 százalékkal nőtt a fizetésük, ez akkor a kormány számításai szerint évi 80 milliójába került a költségvetésnek. Dušan Caplovič volt oktatási minisz­ter akkor azt ígérte, hogy a kö­vetkező években is nőhet a ta­nárok bérezése, ám erről ké­sőbb megfeledkezett. Prioritás az angol és a matek Pellegrini prioritásként emlí­tette az angol nyelv alapiskolai oktatását - mint mondta, tá­mogatja, hogy továbbra is már harmadiktól kötelezően tanul­ják a gyerekek az angolt. Hatékony matematika-okta­tás nélkül sem lehet elképzelni az iskolaügyet, tette hozzá. Úgy véli, egy minimális szintet min­denhol megérdemel a matema­tika, és támogatni fogja a mate­kosztályok létrehozását. „A humán beállítottságú diákokat viszont nem kényszeríthetjük, hogy magolják az egyenleteket, ha egyszer ez nekik nem megy” - vélekedik az új tárcavezető, aki végzettségét tekintve köz­gazdász. (vps, SITA) Bontaná a plafont. Pellegrini, az új miniszter. (TASR-felvétel

Next

/
Oldalképek
Tartalom