Új Szó, 2014. július (67. évfolyam, 150-175. szám)

2014-07-24 / 169. szám, csütörtök

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. JÚLIUS 24. Gazdaság és fogyasztók - hirdetés 3 A betétek átlagos kamatai nagyjából fél százalékponttal maradnak el az eurózónás átlagtól Alacsonyabb kamat, drága hitel A jelzáloghitelek kamatai a többi uniós országhoz képest Szlová­kiában még mindig az egekben járnak (Képarchívum) Pozsony . A lakáshitelek kamatai az Európai Unió tagországai közül az el­múlt két évben Szlovákiá­ban csökkentek a legna­gyobb mértékben. A szlo­vákiai pénzintézetek által kínált hitelek azonban még így is a legdrágábbak közé tartoznak Európá­ban, miközben a bankok a betéteseknek az egyik leg­alacsonyabb hozamot biz­tosítják. ÖSSZEFOGLALÓ Szlovákiában az elmúlt két évben a jelzáloghitelek éves kamata - egyéves lekötés ese­tén -1,63 százalékponttal, 3,5 százalékra esett vissza. Martin Barto, a Sberbank elemzője szerint ekkora csökkenést Szlovákián kívül az Európai Unió egyetlen országában sem mértek. Barto is elismeri azon­ban, hogy a szlovákiai bankok jelzáloghitelei még a draszti­kus csökkenést követően is a legdrágábbak közé tartoznak az Európai Unióban. Ennél is rosszabb a helyzet a fogyasztási hitelek esetében. Ezek kamatai az elmúlt idő­szakban sem csökkentek jelen­tősebb mértékben, jelenleg így csak az észt és a lett bankok fo­gyasztási hitelei drágábbak a szlovákiai pénzintézetek által kínáltaknál. Az említett balti országok ráadásul jobban meg­szenvedték a gazdasági válsá­got, mint Szlovákia. A munka- nélküliség ezekben gyorsabban nőtt, a bérek pedig látványo­sabban csökkentek, a hitelek visszafizetésével járó kockáza­tok így nagyobbak, mint Szlo­vákiában. „Nálunk ezért a ban­koknak még meglenne a lehe­tőségük arra, hogy csökkentsék a fogyasztási hitelek kamatait is”-vallja Barto. A szlovákiai bankok - a hitel­kamatokkal ellentétben - a be­téti kamatok esetében sokkal rugalmasabban reagálnak az Európai Központi Bank alap­kamatának a csökkentésére. így nem csoda, hogy a betétesek ál­tal a pénzintézetekben elhelye­zett megtakarítások hozama az egyik legalacsonyabb az Euró­pai Unióban. A két évnél rövi- debb időre lekötött betétek át­lagos kamatai nagyjából fél szá­zalékponttal maradnak el az eurózónás átlagtól, és jelentő­sebb javulásra az elemzők sze­rint az elkövetkező időszakban sem számíthatunk, (mi, TASR) Nőtt a veszélye a forint megroggyanásának, amire érzékenyen reagálhat a magyar gazdaság Az elemzők nem hisznek Matolcsynak ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. A külföldi elem­zők nem hisznek Matolcsy György jegybankelnöknek, aki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) keddi, 20 bázispontos kamat­vágását követően azt ígérte, hogy várhatóan 2015 végéig tartani fogják a jelenlegi, 2,10 százalékos alapkamatot. ,A kamat legfeljebb a jövő év de­rekáig maradhat” - fogalmazta meg kétségeit William Jackson, a londoni Capital Economics kutatóintézet elemzője. Mások is így gondolják: az erősödő inf­lációs nyomás 2015-ben rá fog­ja szorítani a magyar jegyban­kot a hitelfeltételek szigorítá­sára - idézte Michal Dybulát, a BNP Paribas szakértőjét a Wall Street Journal. Peter Attard Montaltó, a Nomura régiós elemzője nem csupán a kamattartás időtávjá- ban kételkedik. Kitart amellett az álláspontja mellett, hogy a Magyar Nemzeti Bank addig fa­ragja a hitelköltségeket, amed­dig csak tudja. Szerinte a bank vezetősége csak a súlyosabbá vált ukrán válság miatt látta szükségét annak, hogy hangsú­lyozza óvatosságát. Amióta 2,5 százalék alá vitték le a kamatot, folyamatosan jelzik, hogy előbb-utóbb véget ér a csökken­téssorozat. „Kitartunk amellett, hogy az MNB monetáris taná­csa ülésről ülésre elemzi a koc­kázatokat, és vágni fog, ha úgy látja, hogy még egy kicsit to­vább mehet ezen az úton” - ál­lítja Montaltó. Jackson és mások ugyanak­kor emlékeztetnek arra, hogy - részben a devizahitelek meg­oldatlan problémája miatt - fennáll a veszélye a forint meg­roggyanásának, amire igen ér­zékenyen reagálhat a magyar gazdaság. A napi.hu összeállí­tása szerint növeli a bizonyta­lanságot, hogy egy olyan kor­mány készül ezeknek a kölcsö­nöknek a forintra váltására, amely ritkán mutat szimpátiát a kereskedelmi bankok iránt. Ennek ellenére, amíg nem in­dul eladási hullám a forint pia­cán, addig a jegybank kitart kü­lönösen laza monetáris politi­kája mellett, hogy támogassa a gazdaság fellendülését. A ked­di huszáros kamatvágást köve­tően 307,50 forint/euró kör­nyékére esett a magyar fizető­eszköz árfolyama, és ez a fo­lyamat folytatódott tegnap is, amikor 307-ig süllyedt az árfo­lyam. (napi.hu, MTI) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Berezeltek az uniós országok Moszkva. Az orosz fenye­getések miatt az uniós tagor­szágok csökkentették az Uk­rajnába irányuló reverz (for­dított irányú) gázszállításo­kat - állítja Jurij Prodan ukrán energiaügyi miniszter. Sze­rinte az Európai Unió irányá­ból tegnap 7 mülió köbméter­nyi gáz érkezett Ukrajnába, miközben ez elérhetné a 18 millió köbmétert is. Alekszej Miller, a Gazprom vezérigaz­gatója korábban figyelmezte­tett, hogy cége figyelemmel kíséri a földgáz reverz szállí­tását, és korlátozásokat ve­zethet be azon európai cégek­kel szemben, amelyek ebben részt vesznek. (TASR) Jó termés, vitatott minőség Pozsony. „Szlovákiában a végéhez közeledik az őszi ár­pa betakarítása, amelynek az áüagos hektárhozama idén eléri az 5,17 tonnát, ami ugyan jobb, mint tavaly, a mi­nőséggel azonban jelentős gondok vannak” - nyilatkozta Stanislav Nemec, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmi­szer-ipari Kamara (SPPK) szóvivője. A tavaszi árpának eddig a 70, a búzának a 47 százalékát aratták le. Nemec szerint ezek esetében is jelen­tős minőségi eltérések vannak az egyes régiók között, mi­közben a felvásárlási árak az elmúlt időszakban tovább csökkentek, (mi) A Molt hitelből vásárolnák ki Zágráb. A horvát kormány keresi a hitelfelvételi lehető­séget a Mól INA-részvényei- nek visszavásárlásához szük­séges források előteremtésé­hez -jelentette ki Ivan Vrdol- jak gazdasági miniszter. „Fe­dezetként a Mól birtokában lévő részvényeket és a sajá­tunkból legfeljebb 19%-nyit tudnánk felajánlani, így nem lenne szükség állami garanciára” - mondta Vrdol- jak. A magyar olajvállalatnak 49,07 százalékos, míg a hor­vát államnak 44,84 százalé­kos részesedése van az INA- ban, az irányítási jog a Mólé. A közelmúltban megjelentek olyan találgatások, hogy egy orosz energiaipari cég, pél­dául a Gazprom vásárolná meg a Mól részesedését a horvátolajcégben. (MTI) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK VALUTA ÁRFOLYAM I VALUTA | ÁRFOLY / m Angol font 0,7908 H Lengyel zloty 4,1340 D Cseh korona 27,454 Ql Magyar forint 307,15 a Horvát kuna 7,6210 H Román lej 4,4228 a Japán jen 136,51 21 Svájci frank 1,2150 a Kanadai dollár 1,4436 Qj USA-dollár 1,3465 D VÉTEL - ELADÁS I BANK íuüsxí CSEH KORONA FORINT Sberbank 1,39-1,31 28,30-26,66 322,11-294,36 OTP Bank 1,41-1,29 28,69-26,27 321,60-294,50 Postabank 1,39-1,30 28,44-26,52­Szí. Takarékpénztár 1,39-1,30 28,22-26,66 321,93-294,21 Tatra banka 1,39-1,31 28,30-26,65 320,33-295,99 ČSOB 1,38-1,31 28,18-26,78­Általános Hitelbank 1,39-1,30 28,31-26,66 321,78-294,07 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Az SaS elfogadhatatlannak tartja a Duslo áltál igenyelt adokedvezmenyt Pavlis arcul köpi az adófizetőket ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. „A vágsellyei Duslo vegyipari vállalat által igényelt adókedvezmény megadása a tisztességes adófizetők arcul köpése lenne” - állítja Richard Sulik, az SaS elnöke és európai parlamenti képviselője, arra a hírre reagálva, hogy Andrej Babiš cseh pénzügyminiszter, a Duslo tulajdonosa 300 millió eurós befektetéséért cserébe 10 évre szóló, nagyjából 58 millió eurós adókedvezményt igényel az államtól. A Dusló- ban a régi ammóniagyártó részleg helyett újat építenének, vagyis a cég egyetlen új mun­kahelyet sem hozna létre, mi­közben azzal fenyegetőzik, hogy ha az állami támogatás­hoz nem jut hozzá, 800 embert lesz kénytelen elbocsátani. Az említett adókedvezmény Sulik szerint a 40 ezer legki­sebb szlovákiai vállalkozás ál­(Képarchívum) tál befizetett adó nagyságának felel meg, ami hatalmas bevé­telkiesést jelentene az állam­nak. „Épp ezért arra kérjük az új gazdasági minisztert, Babiš volt cégtársát, Pavol Pavlist, hogy vonja vissza az adóked­vezmény elfogadásával kap­csolatos brüsszeli beadványát” - mondta Sulik, arra a hírre utalva, amely szerint Pavlis, azt megelőzően, hogy belépett volna a nagypolitikába, üzleti viszonyban állt Babiš cégével. Ez utóbbi miatt az ellenzék az­zal vádolja a minisztert, hogy a Duslo által igényelt támogatás megadásával megsértheti a közérdek védelméről szóló al­kotmánytörvényt. Az SaS már a parlament szeptemberi ülésére benyújtja a beruházók állami támogatá­sáról szóló jogszabály módosí­tásjavaslatát. Elsősorban azt a jelenleg érvényes szabályt sze­retnék megszüntetni, amely szerint a 200 millió eurónál nagyobb beruházások esetében az állami támogatások odaíté­léséhez elegendő a gazdasági miniszter aláírása. „Felháborí­tó, hogy ilyen nagy összegű támogatások odaítéléséről egy miniszter dönt, megkerülve még a kormányt is” - nyilatkoz­ta Jana Kiššová, az SaS alelnö- ke. (mi, SITA) BÁTRAKÍ A SZERENCSEI Nyerje meg az alábbi pénzösszegek egyikét! Mit kell tennieP A játék időtartama alatt (2014. július 22. - augusztus 2.) az Új Szóban és a Vasárnapban közölt összesen 12 szelvényből legalább 10-et gyűjtsön össze! • A szelvények megjelenésének időpontja: 1. Vasárnap -július 22. (30. szám) 2-11. szelvény Új Szó - július 23. - augusztus 2. 12. Vasárnap - július 29. (31. szám) • A sorsolásba csak azok kerülnek be, akik a 12 szelvényből 10-et a következőképpen gyűjtik össze: Vasárnap - 2 darab szelvény, Új Szó - 8 darab szelvény. Az összegyűjtött szelvényeket borítékban küldje vissza a következő címre: Redakcia Új Szó, Lazaretská 12,814 64 Bratislava • A borítékra írja rá: Nyári játék • Beküldési határidő: 2014. augusztus 4. , Ez a lap jár Önnek! ICTSH81 3. szelvény Micsoda Vasárnapi

Next

/
Oldalképek
Tartalom