Új Szó, 2014. július (67. évfolyam, 150-175. szám)
2014-07-21 / 166. szám, hétfő
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2014. JÚLIUS 21. www.ujszo.com 23 doboznyi anyagot szállítottak Budapestre Magyarországra érkezett a Dohnányi-hagyaték Robert Dornhelm Aida-rendezése a St. Margarethen-i Szabadtéri Játékokon Búcsú a megalátványtól? Látványosabb szabadtéri produkció nincs az Aidánál: bár elefánt nem volt, akadt vagy tucatnyi elegáns paripa, a harcból győztesen megtérő Radames is lovak vontatta harci szekéren érkezett MT1-HÍR Budapest. Megérkezett Magyarországra Dohnányi Ernő, a világhírű zeneszerző és zongoraművész amerikai hagyatéka, melyet unokája a Magyar Tudományos Akadémia Zene- tudományi Intézetének ajándékozott. A hagyaték gondozója a Dalos Anna vezetésével működő 20-21. Századi Magyar Zenei Archívum és Kutatócsoport lesz. A pozsonyi születésű Dohnányi 1944-ben hagyta el Magyar- országot, 1949-ben telepedettle az USA-ban, ahol 1960-ban bekövetkezett haláláig a Floridai Állami Egyetem zongora- és zeneszerzés professzora volt. Sean Ernst McGlynn, a zeneszerző mostohaunokája, a Tallahassee- -ben található Dohnányi-ház jelenlegi tulajdonosa nemrég úgy döntött, hogy a házban maradt teljes hagyatékot az MTA-nak ajándékozza. Ez a teljes Dohná- nyi-hagyatéknak körülbelül az egyharmada. Dalos Anna elmondta, hogy munkatársaival ezt a 23 nagyobb doboznyi anyagot listázták és szállították most Magyar- országra. A dokumentumok körülbelül egyharmada könyv és kotta, de van köztük több mint száz eddig ismeretlen fénykép, a zeneszerző feleségének naplója, valamint személyes tárgyak, például Dohnányi táskája és az a zongorabillentyűzet-kivágat is, amellyel a művész hosszú útjain tarthatta edzésben az ujjait. A feldolgozás és digitalizálás után valamennyi dokumentum kutatható lesz. Az illetékesek bejelentették, hogy a magyar kormány elkötelezett a teljes Dohnányi-hagyaték egy további egyharmadnyi részének megvásárlása mellett, amely a Floridai Állami Egyetem zenei tanszékén van letétbe helyezve. A kormányzat 60 ezer dollárral támogatja a letét megszerzését. A hagyaték maradék egyharmada a British Library- ben található, ennek megszerzéséért tárgyalásokat folytatnak. Meghalt a király, éljen a király! Körülbelül ez történt az idei St. Marga- rethen-i Szabadtéri Játékokon, ahol a szervezők az Aida premierjét megelőző obiigát üdvözlő beszédek helyett bejelentették: van egy rossz és egy jó hírük. VOJTEK KATALIN A rossz hír, hogy fizetésképtelenné vált a Wolfgang Werner intendáns nevével fémjelzett társulás, amely 18 éve működteti a szabadtéri játékokat. A jó hír, hogy hála a játékok színhelyéül szolgáló római kori kőfejtő tulajdonosának, az Esterházy Magánalapítványnak, egy 1,3 millió eurós injekcióval sikerült életben tartani az agonizáló rendezvényt. S hogy a játékok jövője is biztosítva legyen, arról a 2013 decemberében létrehozott Arenaria társaság hivatott gondoskodni, amely máris javában dolgozik a jövő évi Tosca előkészítésén. Maga Wolfgang Werner, a becsődölt intendáns csak néhány szóra volt képes, elfúló hangon mondott köszönetét a közönségnek az elmúlt 18 évért. Hogy hol történt a baj, arról nincs pontos információ. Wernerék évek óta hatalmas adósságokat görgettek maguk előtt (az összeg mára elérte a 4 millió eurót), amit sokan a megalomániás kivitelezés számlájára írnak. Tény, hogy Manfred Waba, a játékok egyeduralkodó házi díszlettervezője imádja a grandiózus megoldásokat, ám védelmére legyen mondva, hogy a monumentális természeti környezet is erre inspirál. Európa legrégibb és legnagyobb kőfejtőjének roppant arányai szinte kívánják a lenyűgöző méretű díszleteket, a megalátványt. „Ez a fő vonzerő” - állították a szervezők, és minden jel arra mutat, hogy van rá igény. 2007-ben a Nabuccót csaknem 200 ezren nézték meg, ez volt a csúcs, és egy ideig nem ment 140 ezer alá a látogatók száma. Aztán lassan megcsappant az érdeklődés. A tavalyi Bohéméletre már alig 90 ezren voltak kíváncsiak, az idén is kb. ennyi nézővel számolnak, bár még történhetnek csodák. Sokan annak tudják be a csökkenő látogatottságot, hogy a zenei kivitelezés kevésbé grandiózus, mint a látvány. De St. Margarethen eleve nem az a hely, ahol világhírességeket láthat, hallhat a közönség. Itt Európa legrégibb és legnagyobb kőfejtőjének roppant arányai szinte kívánják a lenyűgöző méretű díszleteket. kezdettől fogva főleg a fiatal, még nevet nem szerzett „kis név, nagy hang” kategória kap lehetőséget, nem hívnak csúcszenekarokat, sztárdirigenseket sem. Akik ide váltanak jegyet, ennek tudatában teszik, ezért is nagy kérdés, hogy a beígért változások meghozzák-e a kívánt nézőszám-emelkedést. Az Arenaria mindenesetre új fejezetet kíván nyitni, és nagy nevekkel tervezi becsábítani a közönséget. így megeshet, hogy a sztárok magas gázsija miatt a jövő évtől szerényebb látvány fogadja majd St. Margarethen-ben a nézőket. Látványosabb szabadtéri produkció nincs az Aidánál, ezért aki még teljes pompájában akarja látni azt, amit színházi körökben Waba-stílusnak (a rossznyelvek operai Disney- landnek) neveznek, okvetlenül váltson jegyet az előadásra, amely az idén összesen 23 alkalommal megy. A díszletek monumentálisak, a vetített háttér olyan élethű, hogy az ember a legszívesebben megmártózna a Nílus habjaiban, remekül érvényesülnek Susanne Özpinar arany ragyogású, gyönyörű kosztümjei, s bár elefánt nincs, van vagy tucatnyi elegáns paripa, a harcból győztesen megtérő Radames is lovak vontatta harci szekéren érkezik. AII. felvonásban csaknem 400 ember mozog a színen, amely igazán impozáns méretű, a játékba ugyanis az egész sziklakatlant bevonják, a statiszták az óriási kőtömbök között kanyargó úton vonulnak hosszú sorokban a színpad felé. Robert Dornhelm, a temesvári születésű, Amerikában dolgozó osztrák filmrendező azt nyilatkozta: ha olyan előadást produkálna, amelyben nincs meglepetés, eláshatná magát egy szilda- sírba, hogy soha többé ne jöhessen ki operát rendezni. Ennek ellenére teljesen hagyományos előadást látunk, meglepetés nélkül, hacsak nem számítjuk annak a II. felvonulás végére időzített, parádés tűzijátékot, vagy a zárójelenetet, ahol Am- neris (pontosabban a dublőré) 20 méteres magasságban, egy hatalmas, faragott fáraófej csúcsán siratja el a sziklasírba zárt Radamest. A premieren a címszerepet az amerikai Kristin Lewis énekelte, korrektül, de halványabban, mint azt az előkelő énekversenyeken szerzett díjai alapján feltételezni lehetett. Ugyanez mondható el Amneris olasz megformálójárói, a Freni- és Scotto-növendék Annunziata Vestriről. Az énekesgárdából messze kimagaslott Martin Muehle, a Radamest alakító brazil hőstenor rendkívül szép Az énekesgárdából messze kimagaslott Martin Muehle, a Radamest alakító brazil hőstenor. színű, kiegyenlített, nagy erejű hangjával. Radames románca ugyan „befulladt”, de a Nílus- parti jelenetben és az utolsó felvonásban nyújtott teljesítménye bőven kárpótolt az I. felvonásbeli gikszerért, ami már nála nagyobbakkal is megesett. Jó volt hallani Rosanna Lo Greco Papnőjét és a kórus tömör, szép tónusú hangzását. A bécsi Alfred Eschwé vezényelte zenekar is körülbelül akkor talált magára, amikor Muehle, így a két utolsó felvonásban már minden szinkronba zökkent. Csalódást okoztak viszont a balettbetétek, Alessandra Panzavolta olasz koreográfus mintha az egykori csehszlovák spartakiádákból merített volna ihletet. A kőbányai operaestek nem teljesek a büfék kínálta, az Es- terházy-pincékből származó borok ízlelgetése nélkül, és nem árt, ha az előadás előtt a környéken is körülnézünk egy kicsit. A Fertő-tó, a hangulatos burgenlandi falvak, a ldsmar- toni (Eisenstadt) Esterházy- kastély és Haydn-múzeum remek úticél. Dohnányi Ernő személyes tárgyai. A világhírű zeneszerző és zongoraművész unokája a hagyatékot a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetének ajándékozta. (MTI-felvétel) RÖVIDEN Elhunyt a legendás dzsessztrombitás New Orleans. 103 éves korában elhunyt Lionel Ferbos, a tradicionális dzsessz legendás alakja, a legidősebb aktív dzsesszzenész. Otthonában érte a halál szombaton, két nappal az után, hogy július 17-én ünnepelte 103. születésnapját családja és barátai körében New Orleans francia negyedében. Ferbos 15 évesen kezdett zenélni. A harmincas években együtt lépett fel Walter Pichonnal, John Handyvel, a szaxofonos Harold Dejannal és Mamie Smith bluesénekesnővel. A hatvanas években tagja volt a New Orleans Ragtime Orchest- rának. Még századik születésnapja után is rendszeresen fellépett. Utolsó koncertjét március 30-án adta, néhány hónapja azonban egyre gyengébb lett, nem tudta tartani hangszerét, de családtagjai rendszeresen odatartották a szájához, hogy megfújhassa - mondta unokája, Lóri Schexnayder. (MTI) Még több krimit ígér J. K. Rowling Harrogate. A Robert Galbraith álnéven írt bűnügyi történetei számbelileg felül fogják múlni a Harry Potter-regénye- ket - közölte J. K. Rowling. Az angliai Harrogate-ben rendezett krimiíró-fesztiválon Rowling elmondta, hogy nagyon szereti a detektívregény műfaját. Bejelentette, hogy már félig kész a sorozat harmadik regénye, és a negyediknek a történetén gondolkodik. Főhőse, Cromoran Strike, az egykori afganisztáni háborús veteránból lett magánkopó a harmadik krimiben visszatér a hadsereg témájához. „A következő könyvből sokat megtudhatunk arról, mi történik a katonákkal, ha elhagyják a hadsereget" - mondta a 48 éves írónő. Cormoran Strike magánnyomozó a Kakukkszó (Cuckoo's Calling) című tavaly publikált könyvben mutatkozott be. Idén júniusban megjelent a folytatás is, The Silkworm címmel. (MTI) Manfred Waba, a játékok egyeduralkodó házi díszlettervezője imádja a grandiózus megoldásokat (Pavol Urbánekfelvételei)