Új Szó, 2014. július (67. évfolyam, 150-175. szám)

2014-07-21 / 166. szám, hétfő

4 Vélemény És háttér ÚJ SZÓ 2014. JÚLIUS 21. www.ujszo.com KOMMENTÁR Megenni a szemetet VERES ISTVÁN Ha igaz a mondás, hogy az vagy, amit meg­eszel, akkor igaz lehet az a megjegyzés is, amelyet egyik ismerősöm szomszédja mon­dott néhány éve a sörösüvegekkel telipakolt kosarával leballagó ismerősömnek: olyan ember vagy, amilyen sört iszol. Aztán belené­zett a kosarába, és azt mondta: Hm. Ez sz.. .r sör... Aztán a beszélgetés elakadt. Mindez arról jutott eszembe, hogy Ľubomír Jahnátek földművelésügyi minisz­ter állítólag olyan módosítást tervez, amely megengedi, hogy a szafaládéban (irodalmi nevén spekacski) ne legyen semennyi disznó- vagy marhahús, csak baromfimaradvány- pép. Jelenleg ugyanis a szafaládéban legalább két ötödnyi részben marha- vagy disznóhúsnak kell lenni, a zsírtartalom pedig nem haladhatja meg a 45 százalékot. Már ezek is szo­morú limitek, de fél év múlva várhatóan ezeket is kiszorítják baromfipépes mostohatestvéreik. De állítólag már ma is jó pár olyan szafaládé van a boltokban, amelyben nincs meg a megfelelő mennyiségű hús. Az élelmiszerkamara szerint megtévesztik a vásárlót, a minisztérium szerint viszont a vá­sárló továbbra is kiválaszthatja azt a terméket, amely neki megfelel, mert hogy rá lesz írva a csomagolásra. Mindezen információk befogadása után arra az álláspontra jutottam, hogy elegem van az úgynevezett élelmiszeripar úgynevezett termékeiből. Nem akarok sem gépek által készí­tett ennivalót fogyasztani, sem olyat, amelynek alapanyagait külön-külön senki sem enné meg, a végtermék viszont mégis a boltba kerül, mert a törvény értelmében fogyaszthatónak minősül. És nem akarok apró betűs csomagolásfeliratokat sem olvasni, és fejtegetni, hogy a felsorolt összetevők vajon mik, és minek kerültek a kajába. Egyrészt, mert nem vagyok biokémikus, másrészt, mert nem akarok órákat tölteni az élelmiszerboltban. Fejezzék be ezt az egészet, az lenne a leg­jobb, ne etessék velünk a szemetet. Már lassan nincs is élel­miszer, amelyet nyugodtan meg lehetne enni. Fico gyakran hangoztatja, hogy az emberekért dolgozik. De még ha ezt el is hinné valaki, a fenti esetből látná, hogy ha így lenne, Fico minimum megakadályozná, hogy szemetet etessenek a vá­lasztóival. Bár ez nem alapvetően a jobb* vagy a baloldali po­litikusok sara, hanem az élelmiszeripari lobbié, amelyet ne­héz kicselezni. Mindenesetre, ha már lehetetlen, akkor talán valakinek kipattan a fejéből a végső megoldás is: óriási prob­léma, hogy nem tudjuk hová rakni a szemetet. A törvény vi­szont megengedi, hogy egyre több szemetet rakjanak az élelmiszerekbe. Hát ez a megoldásból ledarálni, befűsze­rezni, hogy felismerhetetlen legyen, aztán fogyassza min­denkijó ízűén. Bizarrul hangzik, de már ma is ez történik. FIGYELŐ Óvatosabbak a németek Megerősítik a kémelhárí­tást és az informatikai biz­tonságot több német minisz­tériumban, miután az utóbbi hetekben két kormányzati dolgozó ellen is eljárás indult azzal a gyanúval, hogy az amerikai hírszerzésnek dol­gozik - írta a Der Spiegel. Számos tárcánál már az in­formatikai hírszerzésre sza­kosodott amerikai Nemzet- biztonsági Ügynökség (NSA) titkos németországi tevé­kenységének tavalyi leleple­ződése óta jobban ügyelnek az információk biztonságára, de a július elején kipattant újabb botrányok miatt to­vábbi óvintézkedéseket tesz­nek. Például Urusula.von der Leyen védelmi miniszter az NSA-ügyek óta lehallgatás el­leni titkosító szoftverrel fel­szerelt mobüt használ a fon­tosabb megbeszélésekhez, és előfordul, hogy egy katona­tiszt beosztottjával elküld egy ilyen készüléket ahhoz, akivel beszélni akar, és csak akkor hívja fel, amikor már a vonal mindkét végén rendel­kezésre áll a biztonságos tele­fon. Ugyanakkor a tárca veze­tésén kívül az utóbbi években nemigen tartották be a biz­tonsági előírásokat. A kém­botrányok kipattanásáig „a nemtörődömség mindenna­pos volt”, ráadásul a 400 pontból álló szabályzat korszerűtlen, 2005-ben ké­szült, amikor még nem hasz­náltak okostelefont és tábla­gépeket - írta a Spiegel, amely szerint a miniszter az újabb kémügyek miatt elren­delte a szabályzat felülvizsgá­latát. A német hatóságok júli­us elején a védelmi miniszté­rium egy alkalmazottja és a szövetségi hírszerző szolgálat (BND) egy munkatársa ellen indítottak eljárást azzal a gyanúval, hogy az amerikai Központi Hírszerző Ügynök­ségnek (CLAJ dolgoztak. Az előzetes letartóztatásba he­lyezett BND-s alkalmazott éppen a kémelhárítás fejlesz­tésére készített koncepció tervezetét juttatta el a CIA- hoz. A kémügyek tovább ter­helik Berlin és Washington viszonyát, amely hónapok óta feszült. (MTI) Ha az államfő úgy látja, hogy az állampolgár az állami önkény áldozata, az elnöki kegyelem üzenet Kegyelem! Andrej Kiska államfő nem kíván kegyelmet osztogat­ni, mint ahogyan az am­nesztiát sem tartja olyan eszköznek, amelyet gyak­ran kellene alkalmaznia. A köztársasági elnökvélhe- tően helyesen cselekszik. Ha ezt a jogkörét gyakran alkalmazná, a jogrendbe vetett bizalmat legalább annyira sikeresen aknázná alá, mint a rosszul működő bíróságok. LOVÁSZ ATTILA A kegyelem és az amnesztia (ami tulajdonképpen csoportos kegyelem) a köztársasági elnö­kök jogkörei közé az uralkodói jogkörökből került. Hogy mennyire volt indokolt a kegye­lem gyakorlása az uralkodók­nál, ne boncolgassuk, a hűbéri viszonyokról kellene sokkal bő­vebben értekeznünk, hogy va­lamilyen következtetést egyál­talán levonhassunk. Annyi mindenesetre bizonyos, hogy az uralkodó egészen más hely­zetben volt, mint egy mai állam­fő, akkor is, ha éppen alkotmá­nyos monarchiában uralkodott alattvalói felett. Az államfő egy demokrati­kus, többpártrendszerre és sza­bad választásokra épülő társa­dalomban a primus inter pares, az első az egyenlők közt elve alapján választott közjogi mél­tóság - s ez ott is érvényes, ahol végrehajtó hatalma van, ott is, ahol inkább szimbolikus, mint kicsi országunkban. A szimbo­likus hatalmat gyakorló állam­főnél a kegyelem joga egyér­telműen azzal függ össze, hogy a mindenkori „első polgár” amolyan erkölcsi tekintély. In­tézkedéseinek legnagyobb ré­sze szimbolikus, közhangulato­kat, közbeszédet meghatározó, lényegi gondokra rámutató cse­lekvés (persze, a reprezentatív feladatok mellett). Es éppen in­tézkedéseinek szimbolikus vol­ta adja meg cselekedeteinek ér­telmét: az erkölcsi tekintély, ha az ország lakói valóban elfogad­ják annak, sok esetben az írott szabályok, a bevett gyakorlat el­len fordulhat, figyelmeztethet, hogy egy-egy jogszabály, egy- egy bevett gyakorlati lépéssor káros a közösségre nézve, vagy a közösség kicsi vagy nem léte­ző veszélyeztetése esetén fölös­legesen szigorú az állampolgár­ral szemben. Ilyen esetben nemcsak lehet, hanem élni is kell az államfői jogokkal. Ha formai okokból egy bűnel­követő eljut oda, hogy bünteté­se még kicsi kihágásokért is szi­gorúbb, mint egy jó ügyvéddel megáldott rablógyilkosé, akkor bizony erre az elnöki kegyelem nemcsak gyógyír, hanem fi­gyelmeztetés is. Vagy a jogsza­bály hibájára mutat, vagy a jogi gyakorlatéra. Ha az államfő úgy látja, és sok-sok tény áll a ren­delkezésére, hogy ki is mondja, az állampolgár az állami ön­kény áldozata, az elnöki kegye­lem üzenet a polgároknak és a hatalomgyakorlóknak egy­aránt. Jobb példa, mint Hedvig ügye ebben a pillanatban eszünkbe se juthat. Havel tömeges amnesztiája megváltozni képtelen gazem­bereket juttatott haza, pedig Havelt elfogadtuk erkölcsi te­kintélynek. Klaus csehországi tömeges amnesztiája már ért­hetetlen, sok esetben kontra- produktív lépésnek bizonyult. Gašparovič kegyelmi gyakorla­táról alig tudunk valamit, de tu­cat számra írt alá efféléket, jó lenne tudni, milyen esetekben. Szerény megfigyelői véle­ményem az, hogy Kiska igenis fog kegyelmet gyakorolni, de csak akkor, amikor látni fogja, a kegyelem megadása az egyén és a közösség szempontjából is elfogadhatóbb, mint egy-egy purisztikus vagy rigorózus jog- értelmezés és alkalmazás. S persze, a megfigyelő vélemé­nye ez esetben is inkább véle­lem, az államfő még mindig kezdő. A kegyelmi gyakorlat viszont óriásit nyomhat a lat­ban, ha azzal mint ellensúly, mint megfontolt és bölcs ellen­súly él majd. Ha nem, bármikor úgy járhat, mint Havel, Klaus vagy éppen az elődje.- Te mit tudsz az ukrán légtérről? (Peter Gossónyi rajza) Tisztában vannak azzal, hogy egy jól elhelyezett tweet segíthet a sajtómegjelenések alakításában A közösségi médiában is összecsap a Hamász és Izrael MTl-HÁTTÉR A Gázai övezetben kialakult fegyveres konfliktussal párhu­zamosan a közösségi média fe­lületein is folyamatos harc fo­lyik Izrael és a Hamász radiká­lis palesztin szervezet között - számolt be a BBC brit televíziós csatorna. A Twitter, a Youtube vagy a Facebook közösségi ol­dalakat elárasztották a gázai helyzettel foglalkozó képek, videók és szöveges üzenetek. Mind az izraeli hadsereg, mind a Hamász katonai szárnya igyekszik kifinomult módsze­rekkel és technikákkal a világ­hálón is felépíteni támogatói bázisát. Philip Howard, a Kö­zép-Európai Egyetem és a Wa­shington Egyetem professzora úgy véli, mind a Hamász, mind Izrael tudja, széles körben - el­sősorban a tengerentúlon - fi­gyelemmel kísérik internetes tevékenységüket. ,A közönség stratégiailag legfontosabb ré­szét azok az újságírók képezik, akik követik a Twitter-oldalu- kat. Tisztában vannak azzal, hogy egy jól elhelyezett tweet segíthet a sajtómegjelenések alakításában” - tette hozzá. A kutató megjegyezte, a Hamász két okból sajátította el a közösségi média professzio­nális használatát. Egyrészt így próbálják elérni a nyugati ál­lamok vezetőit és újságíróit, másrészt igyekeznek azokat a fiatal palesztinokat megnyerni, akik nem a Hamászt vagy a Pa­lesztin Hatóságot tartják a legmegfelelőbb politikai vá­lasztásnak. Izrael néhány nappal ezelőtt indította el Erős Szikla fe­dőnevű hadműveletét a Gázai övezet iszlamista erői ellen. Az izraeli hadsereg azóta naponta többször frissíti Twitter-olda- lát, és elmondása szerint valós időben látja el információkkal az olvasókat. Például olyan rövid szöveges üzenetek segít­ségével számol be a Gázából kilőtt rakétákról, és az izraeli Vaskupola légvédelmi rend­szer működéséről, mint a kö­vetkező: ,A Vaskupola éppen most hárított el hét rakétát As- kelon felett”. „Rocket Counter” néven az izraeli hadsereg folyamatosan megjelenteti Twitter-oldalán azt is, hogy az offenzíva elindí­tása óta összesen hány rakétát lőttek ki. A Hamász fegyveres szár­nya, az Ezzeddín al-Kasszám Brigádok angol nyelvű Twitter- oldalán - az izraeli hadsereg online tevékenységének mint­egy tükörképeként - ugyan­csak folyamatosan frissíti az iz­raeli légicsapások palesztin ál­dozatairól szóló információkat, kiáll a Hamász tettei mellett, és szívszorító üzenetekkel érzé­kelteti a palesztin civilek mos­toha sorsát. A Hamász megfélemlítésre is használja a közösségi médiát. Nemrég a palesztin szervezet­nek dolgozó hackerek például feltörték az izraeli Domino Piz­za Facebook-oldalát, ahol an­gol, arab és héber nyelvű üze­netben közölték, hogy kétezer rakétát fognak szórni több iz­raelivárosra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom