Új Szó, 2014. július (67. évfolyam, 150-175. szám)
2014-07-16 / 162. szám, szerda
2 Közélet ÚJ SZÓ 2014. JÚLIUS 16. www.ujszo.com Porosenko egyelőre nem reagált a meghívásra Kiska egyenes beszédet akar a NATO-ról ÖSSZEFOGLALÓ Varsó/Pozsony. Szlovákiának egyértelmű és határozott álláspontot kell képviselnie az ország katonai kötelezettségvállalásairól a szeptemberi walesi NATO-csúcstalálkozón, véli Andrej Kiska. A szlovák köztársasági elnök ezt tegnap első lengyelországi hivatalos látogatása során mondta, ahol többek között Bronislaw Ko- morowski lengyel államfővel találkozott. Kiska üdvözölte azt a lengyel kezdeményezést, amely egy V4- es találkozó összehívását célozta a balti államok, valamint Románia és Bulgária képviselőivel együtt. „Ez kitűnő alkalom lesz arra, hogy eszmét cseréljünk, mielőtt a találkozóra utazunk” - véli Kiska, aki aktív szerepet szeretne vállalni a szlovák álláspont kialakításában. A szlovák államfő nemrég Pozsonyba invitálta az ukrán elnököt - Petro Porosenko eddig még nem reagált a meghívásra. Peter Petrus, az államfő szóvivője elmondta, hogy az ukrán elnököt az augusztusi ünnepségekre hívta meg Andrej Kiska. „Választ, valószínűleg a jelenlegi feszült belpolitikai helyzet miatt, eddig még nem kaptunk” - közölte Petras. Nem ismert Andrej Kiska kijevi látogatásának időpontja sem. (SITA, TASR) Robert Fico tegnap a cseh Česká zbrojovka (CZ) szlovákiai leány- vállalatának gyármegnyitóján járt Nyitranovákban. Az „céges akcióra" Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök is hivatalos volt. A több száz embert alkalmazó üzemben az ismert cseh gyár fegyverei készülnek. (TASR-felvétel) RÖVIDEN Alsónadrágok 3,5 millióért Pozsony. Új alsóneműket vásárolna a védelmi minisztérium a hadseregnek, erre a célra 3,5 millió eurót különítettek el. A speciális thermo-alsóruházat egy része a nyári, egy része pedig a téli hónapokban való viselésre lesz alkalmas. A teljes összeget fokozatosan, négy év alatt akarják elkölteni, ezért nem kívánták elárulni az alsóruházat darabszámát. „Mindez a hadsereg aktuális igényeitől függ” - mondta Martina Balleková, a védelmi minisztérium szóvivője. (SITA) Kolesík a héten közpénzen utazgat Pozsony. Két nap Rómában, három nap a grúziai Batumiban. Andrej Kolesík, a Smer fiatal képviselője feszes munkahét elé tekint. Az olasz fővárosban a nemzeti parlamentek EU-s ügyekért felelős bizottsági elnökeinek találkozóján vesz részt, ahol Ľuboš Blahát helyettesíti. Grúziában egy konferencián fog előadni, amelyen a küldöttek országaik integrációs tapasztalatairól cserélnek eszmét. Kolesík előadásának témája a végrehajtó hatalom ellenőrzése az európai integráció során. (TASR) Helikopterek eladók Pozsony. Ismét áruba bocsátaná a védelmi minisztérium a feleslegessé vált helikoptereit, konkrétan Mi-2 utasszállító és Mi-24 speciális helikoptereket. Már tavaly is eladásra bocsátotta mindkét típust, a kínálat viszont nem talált visszhangra. „A minisztérium összesen 15 helikoptert ad el, amelyek már túl vannak a becsült élettartamukon” - mondta Martina Balleková, a védelmi minisztérium szóvivője. Egy szovjet gyártású Mi-2 helikopter átlagos ára 28 375 euró, míg a szintén szovjet harci Mi-24 helikopteré 298 755 euró. (SITA) A volt miniszter szerint a tárcánál gyanús érdekcsoportok tevékenykednek Dušan Čaplovič: nyomást gyakoroltak rám Pozsony. Kezdettől fogva megpróbálták befolyásolni döntéseit, de lemondásra nem kényszerítette senki. Parlamenti alelnök nem lesz, sem emberi jogi kormányfelelős. Az exminiszter őszinteségi rohamot kapott. ÖSSZEFOGLALÓ Dušan Čaplovič két hete lemondott oktatási miniszter a TASR hírügynökségnek beszélt távozása okairól. „Belenéztem a miniszterelnök szemébe, és úgy döntöttem, lemondok” - nyilatkozta, hozzátéve, hogy nem kényszerítették lemondásra. A minisztériumban érdekcsoportok tevékenykednek, amelyeknek nem érdekük, hogy valaki megreformálja az oktatásügyet, állítja a volt tárcavezető. „A zavarosban könnyebb halászni” - jellemezte a helyzetet. Čaplovič elmondása szerint azt szerette volna, hogy a minisztériumot ne politikai vagy pártérdekek irányítsák. Az említett lobbicsoportok viszont állandó sajtónyomás alatt tartották, minden javaslatát élesen bírálták, és nem szakmai szempontok szerint. Azt állítja, kinevezése után fél évbe került, amíg megtalálta a minisztériumban azokat az embereket, akikre támaszkodhat, de mégígy is voltak olyanok, akik mindent megtettek azért, hogy a dolgok ne úgy menjenek, ahogy ő akarta. Erős nyomás alá került például a tárca információs rendszerének (RIS) kapcsán. „A működési szerződés aláírását akarták kikényszeríteni, de nem írtam alá. Kíváncsi vagyok, mit lép ennek kapcsán az utódom” - magyarázta Čaplovič. A rendszer kiépítésének apropóján 2009 és 2012 között már 13,5 millió eurót kifizettek, mutat rá. „De gyakorlatilag semmi nem indult el” - tette hozzá. Egyebek mellett ezért döntött az Oktatásügyi Információs és Prognosztikai Intézet (ÚIPŠ) megszüntetése, pontosabban átszervezése mellett, és ezért cserélte le kétszer az igazgatót. Intézkedései közül azt tartja a legfontosabbnak, hogy ütőképesebbé tette a szakképzést, és a munkaerőpiac igényeihez próbálta igazítani. Hibának tartja, hogy nem kért azonnal még egy államtitkárt, és hogy a specializált oktatásügyi hivatalok megszüntetésekor nem sikerült őket speciális minisztériumi hivatalokká alakítani. Čaplovič ismét parlamenti képviselő lesz. Felmerült, hogy parlamenti alelnöki posztot kap, de szerinte ez nem aktuális. Olyan javaslat is elhangzott, hogy a kormányban átvegye az emberi jogi hatásköröket, de mindeddig nem fogadta el az ajánlatot. Utódja, Peter Pellegrini nemrég bírálta a tárca felépítését, és átalakításokat helyezett kilátásba. Čaplovič szerint a kritika nem az ő személye ellen irányul, (vps, TASR) A11 alkotmánybírót négy helyett három tanácsba osztották be Két kormánypárti és egy ellenzéki szenátus ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Az Alkotmánybíróság a két hiányzó alkotmánybíró miatt új felállásban fog működni. Eddig a 13 alkotmánybíró négy tanácsba volt felosztva, ezentúl 11-en három szenátust alkotnak. A tanácsokra azért van szükség, mivel az alkotmánybírósági panaszok többségét egy-egy szenátus tárgyalja meg és hoz döntést. Az Alkotmánybíróság tagjai nagy körvonalakban két táborba oszthatók: valamivel többen vannak az inkább a Smernek kedvező döntéseket hozó bírák, mint az inkább a jobboldalnak tetsző ítéleteket hozó tagok. Az új felosztás szerint két kvázi kormánypárti és egy kvázi ellenzéki (a második számú) többségű szenátusa lesz a testületnek. Az első tanácsot Peter Brňák, a HZDS volt képviselője vezeti, itt dolgozik a Stefan Harabin emberének tartott Milan Lalik is. A második szenátusnak négy tagja van, elnöke Mészáros Lajos és Ladislav Orosz. Ez a tanács többféle felosztásban, ám mindig három taggal, is dolgozni fog - attól függően, melyik bíró kapja az ügyet. Ha például Mészáros lesz megbízva egy beadvány előkészítésével, akkor Ľudmila Gajdošíková és Orosz lesz még a tanács tagja, ha pedig Orosz lesz az előkészítő, akkor Mészáros mellett Sergej Kohút fog ítélkezni. Hasonló kulcs szerint fog összeállni a szintén négytagú harmadik szenátus, melynek Ľubomír Dobrík az elnöke, s tagja az Alkotmánybíróság vezetője, Ivetta Macejková is. Az új felosztásra és munkabeosztásra azért volt szükség, mert július 4-én három alkotmánybíró mandátuma lejárt (egy közülük, Horváth György két napra rá el is hunyt), helyükre pedig Andrej Kiska államfő egyelőre csak egy új tagot, Jana Baricovát nevezte ki. (MSz) A felmérések szerint a volt SaS-es politikusok nem hoztak sok támogatót lipsic pártjának Lelépnek a liberálisok a Novából ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Pénteken döntenek az Új Többség (Nova) liberális frakciójának politikusai arról, a pártban folytatják-e pályafutásukat - távozásuk már most borítékolható. „Nehéz olyan helyen maradni, ahol nem látják szívesen az embert” - mondta a TASR hírügynökségnek Jozef Kollár. A liberális politikusok tavaly tavasszal éppen az ő vezetésével érkeztek a Novába, miután az SaS kongresszusán a pártelnökválasztáson Richard Sulik több szavazatot kapott, mint Kollár. A renitensek akkor Liberális Egyezség (LIDO) néven saját polgári társulást alakítottak. Kérdés, mit vesztene a Nova a volt SaS-es politikusok távozásával. Öt parlamenti helyet mindenképpen: jelenleg hat képviselő tartozik a pártba - Dániel Lipšic és az öt liberális politikus (Jana Žitňanská, aki Lipšiccel együtt a KDH-ból érkezett, már az Európai Parlamentben ül). Saját frakciója ugyanakkor nincs a pártnak - ehhez legalább nyolc képviselő kellene, ráadásul mivel a Nova nem indult a 2012-es parlamenti választáson (akkor még nem is létezett), a parlamenti többség beleegyezésére lenne szükségük a saját klub megalakításához. Mivel nem mérettették meg magukat a választáson, a mandátumokért sem kapnak pénzt a költségvetésből. Paradox módon Lipšicék profitálhatnak a liberálisok lelépéséből. Elemzők szerint ugyanis a volt SaS-es politikusok érkezésével a Nova olvashatatlanabbá vált a választók számára. Korábban konzervatív néppártként könyvelte el a közvélemény, a liberálisok belépésével ideológiai szempontból azonosíthatatlan formációvá vált. A Novában az EP-választás után indult el a „szakítópróba”. A pártelnök javaslatára ugyanis a párt országos tanácsának ülése megszüntette az ideológiai frakciókat (konzervatív, liberális, polgári), a volt SaS-es képviselők pedig elvesztve alelnöki funkcióikat kiszorultak a vezetésből is. A liberális politikusok emiatt Vladimír Mečiarhoz hasonlították Lipšicet. A Novában már egy ideje nyomasztó volt a légkör, Lipšicék látták a felméréseken, hogy a liberálisok nem hoztak új szavazatokat. Az utolsó, döntő lökést az EP-választás eredménye jelenthette: a második helyen induló Žitňanská lekörözte a listavezető Kollárt, akit még a KDS-es, szintén konzervatív František Mikloš- ko is majdnem megelőzött. A listán szereplő másik volt SaS- es, Juraj Droba pedig nagyon gyengén szerepelt (6 százaléknyi „karika”). Droba állítólag vissza kíván térni az SaS-be, a többiekről nem tudni, hol folytatnák pályafutásukat. Más párt egyelőre nem jelentkezett be értük, elemzők szerint pedig ha egy új liberális pártot alapítanának, aligha érnék el az 5 százalékot. (MSz) Nem tudott a lobbisták körmére nézni (Tomáš Benedikovič felv.)
