Új Szó, 2014. július (67. évfolyam, 150-175. szám)
2014-07-15 / 161. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. JÚLIUS 15. Vélemény És háttér 7 A szegény nem természeténél fogva erkölcsös, és a gazdag nem természeténél fogva erkölcstelen Az elnök bére Gazdára vár a köztársasági elnök első fizetése, szól a hír. Andrej Kiska hivatala elfoglalásakor jelezte, hogy fizetését nem veszi fel jótékony célra ajánlja. A gesztus szép. Csak éppen nem jó. Sőt, kifejezetten káros. LOVÁSZ ATTILA A választók nem azért választottak államfőt, hogy a hivatalát amolyan gesztusképpen, szívességből lássa el. Az államfő jogkörei, úgymond munkaköre szerepel az alkotmányban. Ezt kell elvégeznie, ez a munkája, s ami plusz ebben a munkában adódhat, az a személyiség, az egyéniség varázsa, de ez minden munkakörre egyaránt vonatkozik. Az államfői bérezés hazai viszonyok között nem alacsony, cserébe a választó azt is elvárhatja, hogy az elnök erkölcsi tekintély legyen, figyeljen oda arra, hogy az írott szabályokon túl íratlanokat is betartson, és valamilyen etikai, morális nyomot hagyjon a hivatalában, egyúttal a társadalomban. Ezt a munkát elvégezni nem könnyű, s ezért bér jár. Mint minden munkáért. A szívességből végzett munkának egy szerződéses viszonyban több hátulütője van, mint gondolnánk. Először is a szívességet tévő az „ajándék lónak ne nézd a fogát” elve alapján bármely kritikus, rosszalló vagy elmarasztaló véleményre reagálva azt mondhatja: mit morogtok, ingyen dolgozom nektek. No, nem azt gondoljuk, hogy ezt Kiska megtenné, de a közjogi méltóságoknál arra is figyelni kell, megteheti-e. S megteheti. Másrészt a szívességből végzett munka azt üzeni a társadalomnak, hogy közjogi pozícióért olyan ember jelentkezzen, aki már másból is képes megélni. Márpedig a politika is szakma, azt meg kell fizetni, persze, ha végzik. Ha nem, az más kérdés, de ne abból induljunk ki, hogy pl. a törvényhozás tele van jellegtelen, soha semmit el nem végző emberkékkel, akik a képviselői bérért és juttatásokért bármit képesek megszavazni. Ez a nem normális állapot, mi pedig a normálisát szeretnénk. Aztán itt van a példa: ha az elnök megél másból, a munkabérére nincs szüksége, akkor az azt sugallja, hogy mi mindannyian éljünk meg másból, munkába meg szívességből járjunk. A szőri efféle rendszerre volt berendezkedve: úgy tettünk, mintha dolgoznánk, az állam meg úgy tett, mintha fizetne, s közben a szürkegazdaság és a mutyi vitte előre a gazdaságot. Meg az a néhány hülye, aki éhbérért ledolgozta a nyolc órát. És végül: hagyjuk már abba ezt a farizeusi, „fuj, a piszkos pénz” hozzáállást. A pénz mindennapjaink része, univerzális áru, amivel értéket mérünk. Vannak gazdag emberek, vannak szegények, vannak dúskálok és segélyre szorulók. De a szegény nem természeténél fogva erkölcsös, és a gazdag nem természeténél fogva erkölcstelen. Márpedig az elnöki gesztus ezt sugallja. Ami pedig a marketing részét illeti a dolognak, nehogy már azért tiszteljünk egy államfőt, hogy lemond 5300 euró tiszta bérről, amivel a mélyszegények jövedelmét egy tized centtel sem lehet emelni. Andrej Kiska tehát szépen vegye föl a tiszta, megadózott és illetékektől megtisztított bérét. Aztán ha úgy látja jónak, adja oda a rimaszécsi romáknak, a necpali gyerekotthonnak, a Herkó páternek, akárkinek, de ne reflektorfényben, kamerák előtt, sajtónyilatkozatok kíséretében. Ez így nem szép, nem őszinte és nem hiteles. Majd egyszer, néhány évtized múlva jöjjön rá egy levéltáros, miként volt emberileg is szolidáris az egykori államfő, és övezze őt ezért az utókor tisztelete. Most inkább másért tisztelnénk. '^BIZTOS, HOGY NEM FOHÁSZKODTÁL HOZZÁ A HOSSZABBÍTÁS ALA TT SEM.. ? A német és az argentin pápa lomzei KOMMENTAR A nagy egymásra találás NAGY ANDRÁS Az igazságügyi reform és a tradicionális családmodell védelme után úgy tűnik, hogy a Smer és a KDH két újabb témában keresi egymást, és ha megegyeznek, akkor újabb alkotmánymódosítás várható. Ám míg a korábbi két téma mindkét fél számára stratégiai jelentőségű volt, a mostani javaslatoknak nincs különösebben fontos pártpolitikai tétje. Az ivóvíz exportjának és a politikai funkciók halmozásának ügyét bármelyik másik párt is a zászlajára tűzhette volna. Az öntözővizes téma kellemetlenné vált a Smer számára, miután kiderült, hogy meg akarták fizettetni a folyókból nyert vizet a gazdákkal. Valószínűleg ezért jöttek elő az ivóvíz kivitelét tiltó alkotmánytörvény-javaslattal, hogy kicsit más vizekre evezzenek és eltereljék a figyelmet az előző témáról. Noha évtizedek óta mindenki tudja, hogy a Csallóköz alatt van Közép- Európa egyik legnagyobb vízkészlete, nem valószínű, hogy a közeljövőben bárki is ipari mennyiségben készült volna azt kiszivattyúzni és külföldre szállítani. A KDH-s ötlet sem túl eredeti, főleg az indoklása nem. Nem attól kerül majd több ember az államigazgatásba, hogy valaki nem lehet egyszerre képviselő és mondjuk polgármester. Szerintem ez morális kérdés, amit a szavazóknak és a politikusoknak maguknak kell eldönteniük. Ha a szavazóknak megfelel, hogy választott képviselőjük egyszerre több lovon ül, akkor minek korlátozni az egészet? Inkább arról van szó, hogy a Smer és a KDH egyre jobban kóstolgatja az együttműködést, illetve teszteli a szavazóit, hogy mennyire ízlik ez nekik. Hogyan reagálnak, ha a témáikat a másik támogatásával sikerül megvalósítani. Nem szabad elfelejteni, hogy a KDH 2006-ban majdnem koalícióra lépett a Smerrel, de addig kérették magukat, amíg Ficöék az SNS-t és a HZDS-t választották. Annak ellenére, hogy a kereszténydemokraták minden eddigi jobboldali kormánykoalíció stabil tagjai voltak, 2016-ra minden eddiginél közelebb fognak kerülni a Smerhez. A régi, jobboldali koalíció már túlhaladott, nincs semmilyen ígéret, mely arra kötelezné a kereszténydemokratákat, hogy csak és kizárólag a többi jobboldali párttal egyezkedjenek. Áz ortodox témáikra nagyjából senki sem vevő a jobboldali potenciális partnerek közül, ezért is indultak a Smer irányába. A Smer pedig már régen nem az a mumus, ami volt, a vele való szövetkezés a KDH számára egyáltalán nem kínos, főleg, hogy hajlandó elfogadni a KDH számára fontos témákat. Némi „szociáldemokrácia” meg nekik is bőven belefér. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a KDH-ra mától kezdve a Smer szövetségeseként kell tekinteni, de egyre inkább számolni lehet ezzel a lehetőséggel is. Egyébként, mivel minden politikai párt arra törekszik, hogy saját céljait megvalósítsa, hihető, hogy a KDH-nak ezt a Smer mellett sikerül elérnie. Természetesen ezt a forgatókönyvet sarokba lehet dobni, ha kiderül, hogymég együtt semlesznekképesekkor- mányt alakítani, aminek egyre nagyobb az esélye. Ám ez még messze van, így inkább azt érdemes figyelni, hogyan udvarol- gatnak egymásnak a választásokig hátralévő szűk két évben. A Hamásznak sikerült elérnie a rakétatámadásokkal, hogy több arab és nyugati ország már kénytelen tárgyalópartnerként kezelni A fegyverszünet esélyei Izrael és a Hamász között MT1-ELEAAZÉS Az izraeli Erős szikla hadművelet ismét bebizonyította, hogy akárcsak a másfél évvel ezelőtti Felhőoszlop, vagy a 2008-2009-es Öntött ólom hadművelet idején, viszonylag egyszerű, sőt az Izraelre lőtt rakéták miatt kifejezetten népszerű lépés megindítani egy hadműveletet a gázai Hamász ellen, de roppant nehéz sikeresen lezárni azt. A tízes tévécsatorna híradása szerint Jeruzsálem kész aláírni egy tűzszüneti megállapodást, de a Hamász többet akar, hiába egyértelmű a zsidó állam katonai fölénye, s hiába nő a gázai áldozatok száma. Minél több a halott, annál erősebb a Hamász Épp ellenkezőleg: minél többen halnak meg, különösen a palesztin civil lakosság körében, annál népszerűbbé válnak a palesztin szélsőséges szervezetek, amelyek eleve helyzetük megerősítése érdekében indították a hadműveletet kiváltó nagyszabású rakétatámadást. Ráadásul, ha megszületik a megállapodás, akkor annak betartatása sem lesz egyszerű a gazdasági és politikai nehézségekkel küzdő Hamász számára, hiszen rajta kívül több mint egy tucat radikális iszlamista szervezet képes rakétákat szerezni és lőni Izraelt. A Hamász a tűzszünet fejében a három elrabolt izraeli keresésekor elindított Hamász elleni akcióban ismét elfogott palesztinok szabadon bocsátását követeli. Izrael kész elengedni a rabok egy részét, valamint az előző tűzszünethez hasonló gazdasági engedményeket kilátásba helyezni, mint a halászati jogok kiterjesztése vagy a tiltólistán lévő termékek beengedése Gázába. A bojkott felszámolását viszont a fegyvercsempészet veszélye miatt Jeruzsálem nem engedheti meg, s ezzel állandósítja az övezet megszállva tartásának palesztin vádjait, noha 2005-ben a telepesek kivonultak az övezetből. „Győzelmi” jelentés kell mindkét oldalon A „sikeres” tűzszünethez mindkét félnek szüksége van a saját tömegeinek szóló „győzelmi” jelentésre. Gázában paradox módon a légicsapások civil áldozatai, az izraeli „kegyetlenség” képsorai, valamint az Izraelre kilőtt rakéták jelentik a sikert. Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnöknek pedig ezúttal igen nehéz „eladnia” a tűzszünetet, különösen szárazföldi hadművelet nélkül, éppen az egész országot fenyegető rakétatámadások miatt. Ezért a hadsereg számos képsort hozott nyilvánosságra a sikeres bevetésekről, a gázai tengerészkommandó felszámolásáról, a pontos légicsapásokról. De csak elvétve jelentek meg képek a halott vagy sebesült gázai civilekről, mert ezek az izraeli közvéleményben erősítenék az azonnali tűzszünetet követelő szolidaritás hangjait, s már így is megkezdődtek a hadművelet abbahagyását követelő baloldali tüntetések, tovább fokozva a nemzetközi nyomást. Lőttek, hogy visszalőjenek A palesztin szervezetek a sűrűn lakott övezetekből indítják rakétáikat, s az izraeli hadsereg választhat: vagy felszámolja a kilövőhelyeket, s ekkor óhatatlanul civileket is megöl, vagy a Vaskupolában bízva érintetlenül hagyja legalábbis a házak tövébe telepített rakétaállomásokat, de ezzel csak elnyújtja az izraeli légiriadókat. A hadsereg ezért sürget szárazföldi hadműveletet, de annak számos izraeli katonai sebesültje és áldozata lenne, ezért Netanjahu, úgy tűnik, megpróbálja elkerülni. Jeruzsálemben megértek a feltételek a tűzszünetre: a palesztinok háborús vesztesége, szembeállítva az izraeli sikerrel az emberélet védelmében, valamint a déli országrész nyugalmának időleges visszatérése ugyanis lehetővé teszi Netanjahu számára a megállapodást. A Hamász is sikereket mutathat fel: az áldozatok képeivel ismét a palesztinok mellé állította Izraellel szemben a nemzetközi közvéleményt, miközben Egyiptom, Szúd-Arábia és a nyugati nagyhatalmak tárgyalópartnernek tekintik a szervezetet. így várhatóan néhány nap múlva megkötik többé-kevésbé ugyanazt a tűzszünetet, amelyben egyiptomi közvetítéssel már a múlt vasárnap, a Hamász nagyszabású rakéta- támadása s ennek nyomán az izraeli hadművelet megindítása előtt megállapodtak. Jöhetnek a nyugati segélyek Látszólag semmi sem változott, de több mint százötven ember halála és közel kilenc- száz ember megsebesülése árán a Hamász kitört nemzetközi elszigeteltségéből, és várhatóan kikerül a gazdasági csődből is. Hiszen ismét számíthat a nyugati újjáépítési segélyekre a háborús pusztítások eltakarítására.
