Új Szó, 2014. július (67. évfolyam, 150-175. szám)

2014-07-15 / 161. szám, kedd

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. JÚLIUS 15. Gazdaság és fogyasztók - hirdetés 5 A szlovákiai pénzintézetek szolgáltatásai csak az elmúlt hónapban 4 százalékkal drágultak Olcsó élelmiszer, drága bankok Pozsony. A májusi stagná­lást követően az elmúlt hónapban folytatódott az áresés Szlovákiában, az idei első félévben 0,1 szá­zalékkal csökkent az átla­gos árszint a múlt év azo­nos időszakához képest. Olcsóbban juthatunk hoz­zá az élelmiszerekhez, és csökkentek a rezsiköltsé­gek is, a bankok ezzel szemben még több bőrt igyekeznek lehúzni az ügyfeleikről. ÖSSZEFOGLALÓ „Szlovákia azon kevés uniós ország közé tartozik, amelyek­ben csökkennek az árak” - nyi­latkozta Michal Kozub, a Home Credit elemzője. Júniusban 0,1 százalékkal volt alacsonyabb az átlagos árszint az egy évvel korábbinál, ami a statisztikai hivatal szerint elsősorban az élelmiszereknek köszönhető, amelyekhez csaknem 2 száza­lékkal olcsóbban juthatunk Az elmúlt hónapban a szezonjellegű zöldségek ára csökkent a leg­nagyobb mértékben (Képarchívum) hozzá. Az egyes élelmiszerek között azonban jelentős kü­lönbségek voltak: a zöldségfé­lék ára például az elmúlt hó­napban csaknem 4 százalékkal csökkent, miközben a gyü­mölcs ugyanennyivel drágult. A zöldségárak csökkenése első­sorban a szezonjellegű termé­nyeknek köszönhető, így a kar­fiol például több mint a har­madával, a salátauborka az ötödével olcsóbb, mint egy hó­nappal korábban. Olcsóbb lett azonban a tele­fonálás, és 0,6 százalékkal csökkentek az elmúlt egy évben a rezsiköltségek is. Több mint 3 százalékkal nőttek ezzel szem­ben az oktatással kapcsolatos kiadások, drágább lett az alko­hol, a cigaretta és az éttermi szolgáltatások is. A statisztikai hivatal tegnap közzétett elem­zésének az egyik legmeglepőbb adata azonban a pénzintéze­tekkel kapcsolatos. Eszerint a szlovákiai bankok pénzügyi szolgáltatásai csak az elmúlt hónapban 4%-kal drágultak. „A lakossági fogyasztás el­kezdett nőni, ami az inflációra is hatással lesz, ez utóbbi az el­következő hónapokban már szintén enyhén emelkedhet” - vallja Andrej Arady, az Általá­nos Hitelbank (VÚB) elemzője. A jegybank az idei év egészére nagyjából 0,1 százalékos inflá­ciót jósol, ami azonban így is történelmi rekordnak számít, hiszen az eddigi legalacso­nyabb inflációt 2010-ben mér­ték, amikor a pénzromlás üte­me 1 százalékos volt. 2011-ben ez ugyan 3,9 százalékra ugrott, 2012-ben azonban már 3,6, ta­valy pedig 1,4 százalékra mér­séklődött. (mi) A hitelintézeteket azok pénzéből mentik majd meg, akik részvényesként pénzt fektettek beléjük Újabb lépést tett az Ecofin a bankunió felé ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Az Európai Unió pénzügyi és gazdasági tárcave­zetőit tömörítő tanács, az Eco­fin tegnap elfogadta az egysé­ges bankszanálási mechaniz­musról szóló rendeletet. „Ezzel a bankunió újabb jelentős pillé­re kerül a helyére” - állítja Pier Carlo Padoan, az Ecofin soros elnökségét ellátó olasz pénz­ügyminiszter. Az egységes bankszanálási mechanizmus azzal a céllal jött létre, hogy hatékonyabb és gyorsabb döntések születhes­senek, ha egy pénzintézet csődközeli helyzetbe kerül, konszolidációra vagy felszámo­lásra szorul. Hogy ez minél ke­vesebb pénzébe kerüljön az adófizetőknek, a bankokat el­sősorban azok pénzéből men­tik majd meg, akik részvényes­ként vagy hitelezőként pénzt fektettek beléjük, a fennmara­dó szanálási költségeket pedig a bankok befizetéseiből feltöl­tött egységes bankszanálási alap hivatott szavatolni. Ä jelenlegi adatok alapján az 55 milliárd eurós alapot nyolc év alatt töltik majd fel a tagál­lamok által létrehozott saját bankszanálási alapokból, az Európai Parlamenttel kötött megállapodás értelmében ugyanakkor a teljes keret­összeg 60 százalékának az első két év után rendelkezésre kell állnia. Az egységes bankszaná­lási mechanizmus az eurózóna tagállamaira vonatkozik, de a csatlakozás lehetősége a közös pénzt még nem használó or­szágok előtt is nyitva áll. A mechanizmus keretében a központi, uniós szanálási testü­let tevékenységét a tagállamok illetékes hatóságaival közösen végzi. A központi hatóság köz­vetlenül csak a határokon át­nyúló bankok, továbbá az Eu­rópai Központi Bank által fel­ügyelt pénzintézetek esetében hozhat szanálási döntéseket, a többi bank szanálásáért a tagál­lamok hatóságai felelősek, ahogy a központi hatóság vég­rehajtásáért is azok felelnek. Az adatgyűjtés és a hatóságok közötti együttműködés jövő január 1-jén veszi kezdetét, az egységes bankszanálási me­chanizmus pedig egy évvel ké­sőbb, 2016 elején kezd tényle­gesen működni. (MTI, TASR) Hibás kasszák miatt vehetnék el az engedélyét Veszélyben a szlovák Lidi ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A Fico-kabinet elhi­bázott törvénymódosítása miatt több ezren veszíthetnék el a munkájukat, pár hibás pénztár­gép miatt ugyanis veszélybe ke­rült a Lidi üzletlánc szlovákiai vállalkozása. Az üzletláncokról szóló jogszabály idei év elején életbe lépő módosítása azzal számol, hogy ha az adóhivatal másodszor is ugyanazt a hibát találja egy üzletnél, a vállalkozói engedélye visszavonását kez­deményezheti. Márpedig az idei év elején a Lidi üzletláncnál az ellenőrök több esetben is hibás pénztárgépeket találtak, ame­lyek rossz számlákat adtak ki, vagy nem volt bebiztosítva a fis­kális memóriájuk. A Sme napi­lap információi szerint mindezt nem egy ellenőrzés során tárták fel, az egyes ellenőrzések között több nap is eltelt, ráadásul több üzletet is érintett. A Lidi emiatt ugyan több tízezer eurós bünte­tést fizetett, azonban ha az adó­hivatal a hatályos jogszabály alapján járt volna el, a vállalko­zói engedély visszavonását kel­lett volna javasolnia. Az adóhivatalhoz közeli forrá­sok szerint azonban erre nem ke­rül sor, a hivatal is tisztában van ugyanis azzal, hogy ha a Lidi 123 szlovákiai üzletét emiatt bezár­nák, háromezer ember veszít­hetné el a munkáját. A jogi kiska­puknak köszönhetően azonban ez nem várható. „A Lidi ez eset­ben egy másik leányvállalatára írná át őket, és megszakítás nél­kül folytatná a tevékenységét” - állítja Radovan Pala, a Taylor- Wessing e/n/w/c ügyvédi iroda munkatársa, (s, mi) GAZDASÁGI HÍRMORZSA A betétek több mint fele védett Pozsony. A szlovák bankok betétállománya tavaly elérte a 46,91 müliárd eurót, ennek azonban csak az 57,3 százalé­ka, vagyis mintegy 28,86 mil­liárd eurónyi betét számít vé­dettnek. Ez utóbbiak tulajdo­nosait a Betétvédelmi Alap kárpótolná, ha csődbe menne a pénzintézetük. A betétvéde­lemről szóló jogszabály sze­rint ilyenkor a 100 ezer euró- nál kisebb betétek tulajdono- sainakfizetnek. (TASR) AKTUÁLIS KOZEPARFOLYAMOK VALUTA Angol font 0,7966 CT Lengyel zloty 4,1388 Cseh korona 27,439 Magyar forint 309,68 Horvát kuna 7,6130 1 Román lej 4,4180 Japán jen 138,29 CT Svájci frank 1,2139 Kanadai dollár 1,4619 CT USA-dollár 1,3627 VÉTEL - ELADÁS 1 BANK IEK1I CSEH KORONA FORINT Sberbank 1,40-1,32 28,25-26,61 324,08-296,17 OTP Bank 1,42-1,30 28,64-26,22 323,77-296,48 Postabank 1,41-1,31 28,40-26,48­Szí. Takarékpénztár 1,41-1,31 28,17-26,61 324,11-296,19 Tatra banka 1,40-1,32 28,26-26,61 322,38-297,88 ČSOB 1,40-1,33 28,13-26,73­Általános Hitelbank 1,40-1,32 28,26-26,62 324,32-296,38 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) 03 liz O i co — O Q_ Rendelje meg fél évre az Új Szót, s megajándékozzuk filmmel (Tóparti látomás) és könyvvel (Tolnay Klári 100) Ez a lop jár Önnek!

Next

/
Oldalképek
Tartalom