Új Szó, 2014. július (67. évfolyam, 150-175. szám)

2014-07-14 / 160. szám, hétfő

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. JÚLIUS 14. Autó-motor-hirdetés 15 A SZÉLVÉDŐ BALESETBEN CSERÉJE JAVÍTÁSA Trstená na Ostrove 3, tel.: 031/5547 211,0905 681393 MP140012 Már csak Brüsszel állíthatja le Berlin tervét a fizetett útszakaszok bevezetésére (SITA-felvétel) JAVÍTÁSA, [KÁROSULTAITOK! Nemcsak az autópályák, az összes többi útszakasz is fizetős lesz 2016 januárjától Németországban, a sztrádák elkerülésének nem lesz értelme 10 euró lesz a német autópályadíj 10 napra Alexander Dobrindt (CSV) közlekedési miniszter szerint a fizetős rendszert nem támadhatja meg Brüsszel, ha a német sofőröknek adókedvezménnyel kompenzálják a többletkiadást. Az adórend­szer módosítása ugyanis az uniós tagállamok kompetenciájába tartozik. (SITA-felvétel) Berlin. Véget ér az ingye­nes autózás Európa kö­zepén, hamarosan Né­metország is csatlakozik az autópálya-matricát bevezető országok tábo­rához. Berlint az Európai Unió kritikája sem érdek­li. Brüsszelnek nem tet­szik, hogy a sztrádadíj ugyan mindenkire vo­natkozik majd, viszont a német állampolgárok­nak bizonyos engedmé­nyek formájában kom­penzálják a pluszkiadást, amivel diszkriminálják az unió többi állampol­gárát. ÖSSZEFOGLALÓ Alexander Dobrindt (CSU) közlekedési miniszter ismertet­te részletesen a javaslatot, amelynek értelmében - ha minden jól megy, és az Európai Bizottság nem emel vétót - 2016 januárjától be lehet ve­zetni a külföldieket sújtó autó­pályadíjat. Ami ráadásul nem­csak a sztrádákra, hanem a tel­jes német útrendszerre vonat­kozna - éppúgy, mint Svájcban-, vagyis nem úszná meg az sem, aki elkerüli az autópályát. A tavalyi két választási kam­pányban - a bajor tartományi, illetve a német parlamenti vá­lasztásokon - a CSU főleg a fi­zetős útdíj mellett kampányolt. A párt azzal érvelt, hogy ha a németek is fizetnek az úthasz­nálatért a szomszédos orszá­gokban, Ausztriában, Olaszor­szágban vagy Svájcban, akkor ők is járuljanak hozzá a német sztrádák fenntartásához. Ahol szóba került az útdíj, ott nagy ovációval fogadták a politiku­sokat. Felméréseik szerint a bajo­rok 88 százaléka támogatja az elképzelést, ami már rég nem­csak bajor téma: az útdíjat el­lenző német autóklub, az ADAC felmérése szerint a né­met autósok 55 százaléka is egyetért vele. Az észak-német tartományokban talán keve­sebben, mint délen, de csak azért, mert az ottani szomszé­doknál, Hollandiában vagy Dániában nincs útdíj, így ott nem érezhető ez a fajta „igaz­ságtalanság”. Az ördög azonban a részle­tekben rejlik, hiszen a németek továbbra is úgy képzelik, hogy csak a külföldiekkel fizettetnék meg az úthasználati díjat. Dob­rindt miniszter ezért két javas­latot terjesztett be: az egyik ar­ról szól, hogy 2016-tól beve­zetnék az útdíjat Németor­szágban a személygépkocsik számára (a teherautók már 2005 óta fizetnek). A második viszont arról rendelkezne, hogy a német kormány csök­kentené a személygépkocsik súlyadóját, történetesen épp annyival, amennyit a tulajdo­nosoknak az autópálya-matri­cáért kellene kifizetniük. A német útdíjat ugyanis az autók környezetkárosító hatá­sától tennék függővé: a Spiegel Online számítása szerint egy 2012-es diesel Volkswagen Passat után 104,5 euró lenne az éves útdíj, az erről szóló matricát ki is postáznák a tu­lajdonosnak. Mivel az autó után eddig 242 euró volt az éves súlyadó, ezentúl csak 137,5 eurót kellene fizetni. Egy 2003-as Honda Jazz után 94,5 euró lenne az útdíj, de épp ennyit fizet most a tulajdonos súlyadóként - ez alól a jövőben mentesülne. A lényeg, hogy összességé­ben a német autótulajdonosok közül senki sem fizetne többet, mint eddig. A külföldieknek az autó korától és márkájától függetlenül tíznapos vagy két­havi matrica (tíz, illetve húsz euróért) állna rendelkezésük­re, amit az interneten vagy a benzinkutaknál vehetnének meg. Dobrindt közlekedési mi­niszter bízik benne, hogy ebbe a trükkbe nem köthet bele az Európai Bizottság, lévén az adózás nemzeti hatáskörbe tar­tozik. Az illetékes biztos, Síim Kallas a múlt héten többször is találkozott a közlekedési mi­niszterrel, és figyelemmel kö­veti az eseményeket. Már ko­rábban jelezte, hogy nem lehet közvetlen kapcsolat az útdíj bevezetése és a súlyadó csök­kentése között. Németország szomszédai közül Ausztria és Hollandia is utaltak rá, hogy ha diszkriminációt tapasztalnak, akkor fel fognak lépni Brüsszelben. Aggodalmasko­dik a német autóklub is, amely szerint ez nem fog átmenni a Bizottságon, ráadásul attól is tartanak, hogy a szomszédok is élhetnek ezzel a módszerrel, és így ők is diszkriminálhatják a német autósokat. A CSU közleménye szerint a kormány csak akkor ragaszko­dik az útdíjhoz, ha ez alól a németeket mentesíteni tudják. A közlekedési minisztérium 800 millió euró bevételt vár évente a matricákból, de 200 milliót elvisz a rendszer felállí­tása, így a nettó bevétel 600 millióra jön ki. A pénznek lenne helye, mert a bajor párt szerint helyenként siralmas az utak állapota. A pénz mindenképpen az infra­struktúrába folyna, és nemcsak útjavításokat finanszíroznának belőle, hanem új utak építését is, például nagy szükség lenne egy autópályára München és Prága között, (nol.hu, dp) A márka tájékoztatása szerint a siker mögött az új modellek iránti hatalmas érdeklődés áll A Škoda az első félévben több mint félmillió autót tudott eladni ÖSSZEFOGLALÓ Mladá Boleslav. Június-' ban 94 500 Škoda kocsi kelt el, ami éves szinten 8,1 szá­zalékos növekedés, és a gyár új júniusi rekordjának szá­mít. A Škoda gyár történeté­ben ez volt az első olyan fél­év, amikor az eladott kocsik száma meghaladta a félmil­liót. A Škoda elemzése szerint a siker mögött az új modellek iránt megnyilvánuló kereslet húzódik meg. Nyugat-Euró- pában különösen az Octavia modellek iránt nőtt meg az érdeklődés. „Az új Škoda Octavia na­gyon sikeres. Nyugat-Euró- pában az idei első félévben a tavalyi év hasonló időszaká­val összevetve 47,7 száza­lékkal nőttek eladásaink” - mutatott rá közleményében a cég. Nyugat-Európában az idei első hat hónap alatt 217 900 Škoda kocsi talált vevőre, 17 százalékkal több, mint a ta­valyi év első felében. Nagy siker az erős német piac is, ahol a Škoda eladásai 76 600 darabbal 12,2 százalékkal emelkedtek. Csehországban az első félévben 34 800 Škoda kocsi kelt el, 22,9 szá­zalékkal több, mint a tavalyi első félévben. A többi közép­európai országban 13 300 Škoda autót adtak el, ami 15,6 százalékos növekedés. A Škoda legerősebb piaca azonban Kína, ahol az első hat hónapban 130 700 kocsit ad­tak el, az eladás 8,7 százalék­kal bővült. A Škoda Auto üze­mi nyeresége az első negyed­évben 185 millió euró volt, ami éves szinten 65,2 száza­lékkal emelkedett. A Mladá Boleslavban székelő Škoda azt tervezi, hogy évi eladását rö­vid időn belül 1,5 millió da­rabra emeli. (MTI, dp) Az Octavia a legnépszerűbb (Škoda-felvétel)

Next

/
Oldalképek
Tartalom