Új Szó, 2014. július (67. évfolyam, 150-175. szám)
2014-07-14 / 160. szám, hétfő
12 GYÓGYHÍREK EGÉSZSÉG ■ 2014. JÚLIUS, www.ujszo.com Több fejsérüléshez vezetnek a kerékpárkölcsönző programok Egy friss kutatás szerint a kerékpárkölcsönző programok 14 százalékkal növelhetik a fejsérülések kockázatát. A Washington Egyetem és a Washingtoni Állami Egyetem kutatói Janessa Graves vezetésével a fejsérülések gyakoriságát vizsgálták a kerékpárkölcsönző programok bevezetése előtt és után öt amerikai és kanadai nagyvárosban. Ehhez ösz- szegyűjtötték a sürgősségi központok adatbázisaiból a kerékpározással összefüggő fejsérülések adatait két évvel a programok bevezetése előtt, illetve egy évvel utána. Ugyanezeket az adatokat gyűjtötték össze további öt nagyvárosban is ugyanebben az időszakban, ahol nem működnek ilyen kerékpárkölcsönző programok. A vizsgált időszakban a programokkal rendelkező nagyvárosokban az összes kerékpározással összefüggő sérüléshez viszonyított fejsérülés arány 42 százalékról 50 százalékra emelkedett a kerékpárkölcsönző programok bevezetését követően. A programokat nem működtető városokban viszont nem tapasztaltak ehhez hasonló növekedést a fejsérülések arányában. A kutatások általában azt bizonyítják, hogy a kerékpáros bukósisak segít a fej- és agysérülések kockázatának csökkentésében, míg a bukósisak nem viselése megnövelheti a halálozás gyakoriságát a kerékpározás következtében traumás agysérülést szenvedő betegek körében. Ezen adatok ellenére világszerte számos kerékpárkölcsönző program nem biztosít bukósisakot a kerékpárosoknak, (medipress) Nagyon ritkák a gyermekkori védőoltások miatti súlyos reakciók Igen ritkák a gyermekkori védőoltások által kiváltott súlyos reakciók - erősítette meg egy új elemzés, amely szerint a vakcináknak nincs közük a leukémiához, az MMR-oltás nem okoz autizmust, ellenben ha a nem oltott gyerekek elkapják a vakcinákkal megelőzhető betegségek valamelyikét, életminőségüket rontó szövődmények is sújthatják őket Bár a védőoltásoknak döntő szerepük volt abban, hogy megszabadították az emberiséget több fertőző betegségtől, a létezők ellen pedig védelmet nyújtanak, mégis az utóbbi években nőtt a gyermeküket az oltásoktól féltő szülők száma. Ugyanakkor összefüggés van az oltadan gyermekek számának növekedése és például a kanyarójárvány egyesült államokbeli kitörése között - idézte a LiveScience tudományos-ismeretterjesztő portál a Pediatrics szaklapban megjelent tanulmányt. Az amerikai Orvostudományi Intézet (IOM) korábban megvizsgálta nyolc vakcina biztonságosságát, és a súlyos oltási reakciókat rendkívül ritkának találta. Az új kutatás, amelyet a RAND nonprofit kutatóintézet munkatársai végeztek, értékelte az IOM- kutatás óta eltelt időben született tanulmányok adatait, és megvizsgálta további vakcinák mellékhatásait. Hat év alatti gyerekeknek adott, összesen 11 oltóanyagot tanulmányoztak: a diftéria, a tetanusz és a szamárköhögés ellenit (DiPerTe), a hepatitis B és A, az influenza, a meningococcus, az MMR (kanyaró, mumpsz és rubeola), a bárányhimlő, a haemophilus influenza-b (Hib), a pneumococcus, a rotavirus és a gyermekbénulás (polio) elleni vakcinákat. Nem találtak semmiféle kapcsolatot az oltások és a leukémia, az MMR és az autiz- mus, a hepatitis B és a szklerózis multiplex között, a Hib nem váltott ki súlyos reakciókat. Igen ritkán, de előfordultak mellékhatások. A rotavirus elleni RotaTeq egymillió beadott adagja után 15 súlyos, az oltással kapcsolatos bél- bántalmat jelentettek, a MMR- ből 3000-4000 oltásra jutott egy lázgörcsös eset. (MTI) M i is az a lépfene (anthrax)? Az egyik legrégebben ismert kórokozó által előidézett fertőző betegség. A fertőzésnek elsősorban a növényevő állatok (szarvas- marha, juh, ritkábban ló, kecske és sertés) vannak kitéve, főként a spóratartalmú ivóvíz és a földdel kevert takarmány szervezetbe kerülésével. Az ember a betegséget beteg állattól, állati tetemtől, kényszervágással, állati eredetű élelem feldolgozásával és fogyasztásával, állati bőrök vagy szőrök kezelése tévén kaphatja meg. A lépfene kórokozója igen ellenálló, akár évtizedekig képes fertőzőképes állapotban megmaradni a talajban, vagy a kutak iszapjában. Az állatoknál magas lázzal, hidegrázással, étvágytalansággal és elesettséggel jár. A lépfene megjelenése az embereknél főleg foglalkozási ártalom: elsősorban a vágóhídi alkalmazottak, valamint a bőr- és szőrmefeldolgozó iparág dolgozói veszélyeztetettek. A P n A lépjem kórokozója igen ellenálló, akár évtizedekig képes fertőzőképes állapotban megmaradni... bőrsérülés helyén bőrantrax, a légzéssel bejutott kórokozó révén tüdőantrax, a táplálkozással bejutott baktériumok miatt pedig bélantrax alakulhat ki. A modem bakteriológia megteremtőjének tekintett Nobel-díjas Robert Koch (1843-1910) német orvos 1876-ban mutatta ki a lépfene kórokozóját, míg Louis Pasteur 1881-ben felfedezte a lépfene megelőzését szolgáló védőoltást. A lappangási idő 12 órától 5 napig terjed. A bőrfertőzés a szélein kifejezetten növekvő vöröses-barna kiemelkedés formájában kezdődik. A duzzanat hólyaggá alakul és megkeményedik, majd középen megrepedve tiszta folyadékot ereszt, hogy Pasteur már 1881-ben felfedezte a lépfene elleni védőoltást Lépfenefertőzés gyanúja miatt nyolc ember került egy időre a debreceni kórházba. Feltehetően egy tiszafüredi szarvasmarhatelepen végzett illegális szarvasmarha-vágáskor fertőződtek meg. A hatósági vizsgálat a helyszínen még fellelhető fagyasztott húsból kimutatta a lépfene baktériumot. aztán fekete vart (pokolvar) képezzen. Az érintett terület nyirokcsomói megduzzadhatnak, betegségérzet jelentkezhet, melyet időnként izomfájdalmak, fejfájás, láz, hányinger és hányás kísér. Tüdő-antrax (gyapjúválogatók betegsége) az antrax baktérium spóráinak belélegzése révén keletkezik. A spórák a tüdő-közeli nyirokcsomókban szaporodnak, majd azok szétesve és vérezve, a fertőzést a mellkas szomszédos részeibe juttatják. A tüdőkben és a tüdők és a mellkasfal közötti résben fertőzött folyadék képződik. Kezdetben a tünetek bizonytalanok, és az influenzáéhoz hasonlóak, de a láz fokozódik, és néhány napon belül súlyos nehézlégzés alakul ki, melyet a keringés összeomlása (sokk) és kóma követ. Az agy és az agyhártyák is fertőződhetnek (meningoenkefalitisz). Még korán megkezdett kezelés mellett is, az antrax e formája majdnem mindig végzetes. A gyomor-bél (gasztrointesztinális) rendszer antraxa ritka. A baktérium képes arra, hogy a bélfalba hatolva, erős vérzést és szövetelhalást kiváltó mérgező anyagot (toxint) termeljen. A fertőzés a véráramba jutva, végzetes lehet. Az állatokkal való kapcsolat ismerete segít a kórisme felállításában. A tüdőfertőzés megállapításához kö- petminta küldhető tenyésztésre, bár a laboratórium nem mindig képes azonosítani a baktériumokat. Időnként a kezelés még a laboratóriumi megerősítés előtt, az antrax gyanúja esetében is megkezdődik. Az antraxnak leginkább kitett embercsoportok - mint állatorvosok, laboratóriumi személyzet és állati szőr feldolgozásával foglalkozó textilüzemek alkalmazottai - védőoltásban részesíthetők Az antraxos bőrfertőzés gyógyszere a penicillin injekció, vagy az orális tetraciklin, illetve eritromicin. Tüdőfertőzések esetében penicillin intravénás adása szükséges. Egyéb antibiotikumok is adhatók. A tüdő gyulladt állapotának mérséklésére kortikoszteroidok (mellékveseké- reg-hormon készítmények) is használhatók. Késedelmes kezelés esetében (általában mivel nem ismerik fel azonnal a betegséget) a beteg valószínűleg meghal. (informed, fel) FIGYELEMREMELTO SZAPORODOKEPESSEGENEK ES IGENYTELENSEGENEK KÖSZÖNHETŐEN GYORSAN KISZABADULT A KERTEKBŐL Ismeri a kaukázusi medvetalpat? A szakemberek nemrég Magyarországon azonosították a kaukázusi medvetalpat, amelyről csakhamar rémisztő hírek láttak napvilágot a sajtóban. Igazak ezek az állítások, vagy a fele sem igaz? A kaukázusi medvetalp virágzáskor mérgező. Gyulladásos égési tüneteket okoz - ez tudható meg a növényről, ha fellapozzuk a lexikonokat. A növényvédelmi szakemberek már az elmúlt évtől végzik a veszélyes invazív növények, köztük is kiemelten a kaukázusi medvetalp felderítését. Ahol megtalálnak ilyen növényeket, azokat nyomban izolálják. Virágzása idején veszélyes, és egész nyáron virágzik. Az orvosok azt tanácsolják, a növénnyel való érintkezés után a bőrfelületet azonnal mossuk le szappanos vízzel és óvjuk a fénytől. E túlélőművész növény kiirtását nehezíti, hogy rendkívül invazív faj, s ha kivágják, újra kihajt és regenerálódik. A kaukázusi medvetalp (másképp óriás medvetalp) a zellerfélék családjába tartozó évelő növény. A Kaukázus vidékéről Európába a 19. században telepítették be dísznövényként. Figyelemreméltó szaporodóképességének és igénytelenségének köszönhetően gyorsan kiszabadult a kertekből, és mára szinte az egész kontinensen elterjedt. Általában 2-5 méter magasra nő meg, ritkán a 7 métert is elérheti. A liláspiros foltokkal tarkított, vaskos szár és a levélnyél üreges. A szár átmérője 3-10 cm, az 1-2 méter széles levelek páratlanul szárnyaltak, mély bemetszésekkel osztottak. A nyár végéig nyíló sok kicsi, fehér virág csomókban helyezkedik el a 80 cm átmérőjű ernyős virágzaton. A termése 1 cm hosszú, ovális alakú, lapos. A magvak ősszel érnek meg, egy növény több százezer termést hozhat. Erősen invazív faj, az összes többi növényt kiszorítja az adott területről. A kaukázusi medvetalp igazi túlélőművész: ha kivágják, azonnal újrahajt, és 4-6 hét alatt gyakorlatilag teljesen regenerálódik. Ezt mélyre nyúló karógyökerei teszik lehetővé. A szabadon megvásárolható gyomirtók csak a hajtásokat pusztítják el, a gyökerek ellen hatástalanok. A gyökerek kiásásán kívül hatásos a bennük tárolt tápanyagkészlet rendszeres vágással történő kimerítése. A növény közelében csak teljesen zárt ruházatban és védőszemüvegben szabad dolgozni! Németország évente majdnem 13 millió eurót költ a veszélyes jövevény kordában tartására. (friss.hu)
