Új Szó, 2014. július (67. évfolyam, 150-175. szám)

2014-07-14 / 160. szám, hétfő

12 GYÓGYHÍREK EGÉSZSÉG ■ 2014. JÚLIUS, www.ujszo.com Több fejsérüléshez vezetnek a kerékpárkölcsönző programok Egy friss kutatás szerint a kerékpárkölcsönző programok 14 százalékkal növelhetik a fejsérülések kockázatát. A Washington Egyetem és a Washingtoni Állami Egyetem kutatói Janessa Graves vezeté­sével a fejsérülések gyakorisá­gát vizsgálták a kerékpárköl­csönző programok bevezetése előtt és után öt amerikai és ka­nadai nagyvárosban. Ehhez ösz- szegyűjtötték a sürgősségi köz­pontok adatbázisaiból a kerék­pározással összefüggő fejsérülé­sek adatait két évvel a programok bevezetése előtt, il­letve egy évvel utána. Ugyanezeket az adatokat gyűj­tötték össze további öt nagyvá­rosban is ugyanebben az idő­szakban, ahol nem működnek ilyen kerékpárkölcsönző progra­mok. A vizsgált időszakban a programokkal rendelkező nagy­városokban az összes kerékpáro­zással összefüggő sérüléshez vi­szonyított fejsérülés arány 42 százalékról 50 százalékra emel­kedett a kerékpárkölcsönző programok bevezetését követő­en. A programokat nem mű­ködtető városokban viszont nem tapasztaltak ehhez hasonló növekedést a fejsérülések ará­nyában. A kutatások általában azt bizonyítják, hogy a kerékpá­ros bukósisak segít a fej- és agy­sérülések kockázatának csökken­tésében, míg a bukósisak nem viselése megnövelheti a halálozás gyakoriságát a kerékpározás kö­vetkeztében traumás agysérülést szenvedő betegek körében. Ezen adatok ellenére világszerte szá­mos kerékpárkölcsönző prog­ram nem biztosít bukósisakot a kerékpárosoknak, (medipress) Nagyon ritkák a gyermekkori védőoltások miatti súlyos reakciók Igen ritkák a gyermekkori védőoltások által kiváltott súlyos reakci­ók - erősítette meg egy új elemzés, amely szerint a vakcináknak nincs közük a leukémiához, az MMR-oltás nem okoz autizmust, ellenben ha a nem oltott gyerekek elkapják a vakcinákkal meg­előzhető betegségek valamelyikét, életminőségüket rontó szövőd­mények is sújthatják őket Bár a védőoltásoknak döntő sze­repük volt abban, hogy megsza­badították az emberiséget több fertőző betegségtől, a létezők ellen pedig védelmet nyújtanak, mégis az utóbbi években nőtt a gyerme­küket az oltásoktól féltő szülők száma. Ugyanakkor összefüggés van az oltadan gyermekek számá­nak növekedése és például a ka­nyarójárvány egyesült államokbeli kitörése között - idézte a LiveScience tudományos-ismeret­terjesztő portál a Pediatrics szak­lapban megjelent tanulmányt. Az amerikai Orvostudományi Intézet (IOM) korábban megvizs­gálta nyolc vakcina biztonságossá­gát, és a súlyos oltási reakciókat rendkívül ritkának találta. Az új kutatás, amelyet a RAND non­profit kutatóintézet munkatársai végeztek, értékelte az IOM- kutatás óta eltelt időben született tanulmányok adatait, és megvizs­gálta további vakcinák mellékha­tásait. Hat év alatti gyerekeknek adott, összesen 11 oltóanyagot ta­nulmányoztak: a diftéria, a teta­nusz és a szamárköhögés ellenit (DiPerTe), a hepatitis B és A, az influenza, a meningococcus, az MMR (kanyaró, mumpsz és ru­beola), a bárányhimlő, a haemophilus influenza-b (Hib), a pneumococcus, a rotavirus és a gyermekbénulás (polio) elleni vakcinákat. Nem találtak semmi­féle kapcsolatot az oltások és a leukémia, az MMR és az autiz- mus, a hepatitis B és a szklerózis multiplex között, a Hib nem vál­tott ki súlyos reakciókat. Igen rit­kán, de előfordultak mellékhatá­sok. A rotavirus elleni RotaTeq egymillió beadott adagja után 15 súlyos, az oltással kapcsolatos bél- bántalmat jelentettek, a MMR- ből 3000-4000 oltásra jutott egy lázgörcsös eset. (MTI) M i is az a lépfene (anthrax)? Az egyik legrégebben ismert kórokozó által előidézett fertőző betegség. A fertőzésnek első­sorban a növényevő állatok (szarvas- marha, juh, ritkábban ló, kecske és sertés) vannak kitéve, főként a spó­ratartalmú ivóvíz és a földdel kevert takarmány szervezetbe kerülésével. Az ember a betegséget beteg állattól, állati tetemtől, kényszervágással, ál­lati eredetű élelem feldolgozásával és fogyasztásával, állati bőrök vagy sző­rök kezelése tévén kaphatja meg. A lépfene kórokozója igen ellenálló, akár évtizedekig képes fertőzőképes állapotban megmaradni a talajban, vagy a kutak iszapjában. Az állatok­nál magas lázzal, hidegrázással, ét­vágytalansággal és elesettséggel jár. A lépfene megjelenése az emberek­nél főleg foglalkozási ártalom: első­sorban a vágóhídi alkalmazottak, valamint a bőr- és szőrmefeldolgozó iparág dolgozói veszélyeztetettek. A P n A lépjem kórokozója igen ellenálló, akár évtizedekig képes fertőzőképes álla­potban megmaradni... bőrsérülés helyén bőrantrax, a lég­zéssel bejutott kórokozó révén tüdőantrax, a táplálkozással bejutott baktériumok miatt pedig bélantrax alakulhat ki. A modem bakteriológia megterem­tőjének tekintett Nobel-díjas Robert Koch (1843-1910) német orvos 1876-ban mutatta ki a lépfe­ne kórokozóját, míg Louis Pasteur 1881-ben felfedezte a lépfene meg­előzését szolgáló védőoltást. A lappangási idő 12 órától 5 napig terjed. A bőrfertőzés a szélein kifeje­zetten növekvő vöröses-barna ki­emelkedés formájában kezdődik. A duzzanat hólyaggá alakul és megke­ményedik, majd középen megre­pedve tiszta folyadékot ereszt, hogy Pasteur már 1881-ben felfedezte a lépfene elleni védőoltást Lépfenefertőzés gyanúja miatt nyolc em­ber került egy időre a debreceni kórházba. Feltehetően egy tiszafüredi szarvasmarha­telepen végzett illegális szarvasmarha-vá­gáskor fertőződtek meg. A hatósági vizsgá­lat a helyszínen még fellelhető fagyasztott húsból kimutatta a lépfene baktériumot. aztán fekete vart (pokolvar) képez­zen. Az érintett terület nyirokcso­mói megduzzadhatnak, betegségér­zet jelentkezhet, melyet időnként izomfájdalmak, fejfájás, láz, hányin­ger és hányás kísér. Tüdő-antrax (gyapjúválogatók be­tegsége) az antrax baktérium spórá­inak belélegzése révén keletkezik. A spórák a tüdő-közeli nyirokcso­mókban szaporodnak, majd azok szétesve és vérezve, a fertőzést a mellkas szomszédos részeibe juttat­ják. A tüdőkben és a tüdők és a mellkasfal közötti résben fertőzött folyadék képződik. Kezdetben a tü­netek bizonytalanok, és az influen­záéhoz hasonlóak, de a láz fokozó­dik, és néhány napon belül súlyos nehézlégzés alakul ki, melyet a ke­ringés összeomlása (sokk) és kóma követ. Az agy és az agyhártyák is fer­tőződhetnek (meningoenkefalitisz). Még korán megkezdett kezelés mel­lett is, az antrax e formája majdnem mindig végzetes. A gyomor-bél (gasztrointesztinális) rendszer antraxa ritka. A baktérium képes arra, hogy a bélfalba hatolva, erős vérzést és szövetelhalást kiváltó mérgező anyagot (toxint) termeljen. A fertőzés a véráramba jutva, végze­tes lehet. Az állatokkal való kapcsolat ismere­te segít a kórisme felállításában. A tüdőfertőzés megállapításához kö- petminta küldhető tenyésztésre, bár a laboratórium nem mindig képes azonosítani a baktériumokat. Időnként a kezelés még a laborató­riumi megerősítés előtt, az antrax gyanúja esetében is megkezdődik. Az antraxnak leginkább kitett em­bercsoportok - mint állatorvosok, laboratóriumi személyzet és állati szőr feldolgozásával foglalkozó tex­tilüzemek alkalmazottai - védőoltás­ban részesíthetők Az antraxos bőrfertőzés gyógyszere a penicillin injekció, vagy az orális tetraciklin, illetve eritromicin. Tüdőfertőzések esetében penicillin intravénás adása szükséges. Egyéb antibiotikumok is adhatók. A tüdő gyulladt állapotának mérséklésére kortikoszteroidok (mellékveseké- reg-hormon készítmények) is használhatók. Késedelmes kezelés esetében (általában mivel nem is­merik fel azonnal a betegséget) a beteg valószínűleg meghal. (informed, fel) FIGYELEMREMELTO SZAPORODOKEPESSEGENEK ES IGENYTELENSEGENEK KÖSZÖNHETŐEN GYORSAN KISZABADULT A KERTEKBŐL Ismeri a kaukázusi medvetalpat? A szakemberek nemrég Magyarországon azonosították a kaukázu­si medvetalpat, amelyről csakhamar rémisztő hírek láttak napvilá­got a sajtóban. Igazak ezek az állítások, vagy a fele sem igaz? A kaukázusi medvetalp virágzás­kor mérgező. Gyulladásos égési tüneteket okoz - ez tudható meg a növényről, ha fellapozzuk a le­xikonokat. A növényvédelmi szakemberek már az elmúlt évtől végzik a veszélyes invazív növé­nyek, köztük is kiemelten a kau­kázusi medvetalp felderítését. Ahol megtalálnak ilyen növénye­ket, azokat nyomban izolálják. Virágzása idején veszélyes, és egész nyáron virágzik. Az orvo­sok azt tanácsolják, a növénnyel való érintkezés után a bőrfelüle­tet azonnal mossuk le szappanos vízzel és óvjuk a fénytől. E túl­élőművész növény kiirtását nehe­zíti, hogy rendkívül invazív faj, s ha kivágják, újra kihajt és rege­nerálódik. A kaukázusi medve­talp (másképp óriás medvetalp) a zellerfélék családjába tartozó éve­lő növény. A Kaukázus vidékéről Európába a 19. században telepí­tették be dísznövényként. Figyelemreméltó szaporodóké­pességének és igénytelenségének köszönhetően gyorsan kiszaba­dult a kertekből, és mára szinte az egész kontinensen elterjedt. Általában 2-5 méter magasra nő meg, ritkán a 7 métert is elérhe­ti. A liláspiros foltokkal tarkított, vaskos szár és a levélnyél üreges. A szár átmérője 3-10 cm, az 1-2 méter széles levelek páratlanul szárnyaltak, mély bemetszésekkel osztottak. A nyár végéig nyíló sok kicsi, fehér virág csomókban helyezkedik el a 80 cm átmérőjű ernyős virágzaton. A termése 1 cm hosszú, ovális alakú, lapos. A magvak ősszel érnek meg, egy növény több százezer termést hozhat. Erősen invazív faj, az összes többi növényt kiszorítja az adott területről. A kaukázusi medvetalp igazi túlélőművész: ha kivágják, azonnal újrahajt, és 4-6 hét alatt gyakorlatilag telje­sen regenerálódik. Ezt mélyre nyúló karógyökerei teszik lehető­vé. A szabadon megvásárolható gyomirtók csak a hajtásokat pusztítják el, a gyökerek ellen ha­tástalanok. A gyökerek kiásásán kívül hatásos a bennük tárolt tápanyagkészlet rendszeres vágás­sal történő kimerítése. A növény közelében csak teljesen zárt ruhá­zatban és védőszemüvegben sza­bad dolgozni! Németország éven­te majdnem 13 millió eurót költ a veszélyes jövevény kordában tartására. (friss.hu)

Next

/
Oldalképek
Tartalom