Új Szó, 2014. július (67. évfolyam, 150-175. szám)
2014-07-02 / 151. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. JÚLIUS 2. Közélet 3 Az oktatási minisztérium a szakképzési rendszer átalakítását tervezi, elkészítenék a hiányszakmák jegyzékét is Szakközépből kerül ki a legtöbb állástalan A munkanélküli nyilvántartásokban a szakközépiskolák végzőseit találjuk meg leggyakrabban. Mit tervez az oktatási minisztérium? Mely iskolák végzősei lesznek legnagyobb eséllyel a munkahivatalok ügyfelei? LAJOS P. JÁNOS A májusi viszonylagos csökkenés ellenére még mindig nagyon magas a munkanélküliek aránya a pályakezdők és a fiatalok körében. Most ugyan a diplomás állástalanok száma nőtt meg radikálisan: az áprilisi 3737-ről emelkedett meg több mint 2700-zal. A növekedés oka, hogy most voltak, vannak az államvizsgák, sok fiatal diplomás első útja pedig az egyetemről egyenesen a munkaügyi hivatalba vezet. Több a pályakezdő munkanélküli A középiskolai végzettségű munkanélküli pályakezdők száma általában szeptemberben nő, mivel nekik az iskola befejezése utáni nyári szünetben még az állam fizeti az egészségbiztosítást. Ján Richter szociális ügyi miniszter szerint az egy évvel ezelőtti adatokhoz képest is nőtt a munka- nélküli pályakezdők száma. ,A pályakezdők kategóriája még mindig nagyon komoly probléma” - állítja a miniszter. A munkaügyi hivatal új, aktív foglalkoztatáspolitikai intézkedéseket tervez, amelyek lényege, hogy mindenkinek joga van az első munkahelyre. Az intézkedés átképzésekkel, a pályakezdők alkalmazását segítő gazdasági eszközökkel, például járulékcsökkentéssel számol. A LEGTÖBB MUNKANÉLKÜLIT KIBOCSÁTÓ ISKOLÁK* Losonci járás Közlekedési és vendéglátó-ipari Szakközépiskola; Losonc 594 242 40,7% Műszaki szakiskola; Losonc 265 98 37,0% Építőipari szakközépiskola; Losonc 149 48 32,2% Szakközépiskola; Fülek 87 27 31,0% Kereskedelmi akadémia; Losonc 172 49 28,5% Egészségügyi Szakközépiskola; Losonc 87 22 25,3% Pedagógiai és szociális akadémia; Losonc 182 41 22,5% NYITRA MEGYE 1 Érsekújvári járás Szakközépiskola; Párkány 140 50 35,7% Építészeti szakközépiskola; Érsekújvár 172 48 27,9% Szakközépiskola; Érsekújvár 443 120 27,1% Vendéglátó-ipari és kereskedelmi szakközépiskola; Érsekújvár 458 117 25,5% Szakközépiskola; Udvard 179 41 22,9% 1 Lévai járás Szakközépiskola; Ipolyság 177 72 40,7% Szakközépiskola; Garamkálna 80 26 32,5% Szakközépiskola; Léva 138 39 28,3% Mezőgazdasági szakközépiskola; Léva 71 20 28,2% j Komáromi járás Szakközépiskola; Ógyalla 91 29 31,9% Szakközépiskola; Komárom 209 64 30,6% Szakközépiskola; Karva 134 41 30,6% Kereskedelmi és Szolgáltató Szakközépiskola; Komárom 367 109 29,7% Magán Szakközépiskola, Gúta 256 61 23,8% Ipari szakközépiskola; Komárom 298 57 19,1% Építőipari szakközépiskola; Ógyalla 123 23 18,7% Tőketerebesi járás Szakközépiskola; Királyhelmec 177 82 46,3% Szakközépiskola; Perbenyik 84 38 45,2% Kereskedelmi akadémia; Tőketerebes 152 63 41,4% Egyházi Szakközépiskola; Tőketerebes 232 87 37,5% Szakközépiskola; Tőketerebes 248 89 35,9% Gimnázium; Királyhelmec 163 35 21,5% Rozsnyói járás Kereskedelmi és Szolgáltató Szakközépiskola; Rozsnyó 214 97 45,3% Összevont Szakiskola; Rozsnyó 28 12 42,9% Szakközépiskola; Rozsnyó 239 102 42,7% Kereskedelmi akadémia; Rozsnyó 136 42 30,9% Egészségügyi Szakközépiskola; Rozsnyó 142 27 19,0% Nagymiháiyi járás Szakközépiskola; Nagykapos 99 35 35,4% Kereskedelmi és Szolgáltató Szakközépiskola; Nagymihály 443 129 29,1% Műszaki szakiskola; Nagymihály 627 163 26,0% Egészségügyi Szakközépiskola; Nagymihály 125 32 25,6% Magán vendéglátó-ipari akadémia; Nagymihály 42 10 23,8% Kereskedelmi akadémia; Nagymihály 212 44 20,8% Kassa Mezőgazdasági szakiskola; Kukučínova, Kassa 76 32 42,1% Műszaki szakiskola; Kukučínova, Kassa 324 123 38,0% Autószerelői Szakközépiskola; Moldavská cesta, Kassa 353 127 36,0% Szakközépiskola; Gemerská, Kassa 299 106 35,5% Szakközépiskola; Ostrovského, Kassa 317 109 34,4% Magán Szakközépiskola PAMIKO; Kassa 46 15 32,6% Távközlési szakközépiskola.; Palackého, Kassa 68 58 85,3% Szakközépiskola; Bocatiova, Kassa 316 105 33,2% Ipari Szakközépiskola; Grešákova, Kassa 106 19 17,9% Nagykürtösi járás Szakközépiskola; Nagykürtös 123 63 51,2% Szakközépiskola; Zsély 32 5 15,6% Rimaszombati járás Kereskedelmi akadémia; Rimaszombat 161 61 37,9% Kereskedelmi és Szolgáltató Szakközépiskola; Rimaszombat 241 59 24,5% Nagyrőcei járás Szakközépiskola; Tornaija 52 25 48,1% Magán szakközépiskola; Nagyrőce 127 54 42,5% Szakközépiskola; Nagyrőce 116 30 25,9% Gimnázium; Tornaija 88 22 25,0% Gaiántai járás Magán Szakközépiskola; Hidaskürt 369 90 24,4% Kereskedelmi és Szolgáltató Szakközépiskola; Galánta 363 76 20,9% Magán Szakközépiskola; Diószeg 15 3 20,0% Dunaszerdahelyi járás Műszaki szakiskola; Dunaszerdahely 50 21 42,0% Építészei szakközépiskola; Dunaszerdahely 194 74 38,1% Sportgimnázium; Dunaszerdahely 46 15 32,6% Vidékfejlesztési szakközépiskola; Dunaszerdahely 100 32 32,0% Magán Szakközépiskola; Dunaszerdahely - Piactér 482 144 29,9% * Az adatok a 2012/2013-as tanévre vonatkoznak, a munkanélküliek száma a 2013 szeptemberi helyzetet tükrözi. » Forrás: ÚIPŠ, Pozsony, 2013 BESZTERCEBÁNYA MEGYE NAGYSZOMBAT MEGYE Iskola/megye, járás Végzősök Munka- aránya száma nélküliek száma Iskola/megye, járás Végzősök Munka- aránya száma nélküliek száma KASSA MEGYE Összeírják a hiányszakmákat Az oktatási minisztérium a szakképzési rendszer átalakítását tervezi, de az intézkedések csak 2015-ben lépnének életbe, a hatásukra pedig újabb négy évet kell várni. Az elképzelések szerint szorosabban kapcsolnák a képzést a gyakorlathoz, vagyis bevonnák a munkaadókat. „A duális képzés bevezetését követően a munkaadók közvetlenül részt vesznek majd az oktatásban” - mondta lapunknak Michal Käliňák, az oktatási tárca szóvivője. Még nem világos azonban, hogy milyen módon motiválják majd a munkaadókat, hogy vállalják a részvételt a képzésben. A másik intézkedés hatása gyorsabban jelentkezhet. A szaktárca készíti a hiányszakmák jegyzékét. „A hiányszakok esetében magasabb normatív támogatás bevezetését tervezzük” - mondta Kaliňák. Ötből négyet tovább kell képezni A szakképzés általánosan rossz megítélését figyelembe véve meglepő eredménnyel szolgált a Vállalkozók Szövetségének (PÁS) felmérése. Az eredmény ugyan első pillantásra nem túl kedvező: a 130 vállalkozó megkérdezésével készült kutatás szerint ugyanis a középiskolások négyötödének munkába állás előtt továbbképzést kell biztosítani. A PÁS szerint azonban a képzés átlagos költsége nem túl magas - mintegy 650 euró - ami azt jelenti, hogy a képzés színvonala nem a legrosszabb. „Ha a pályakezdők az iskola elvégzése után valóban »használhatatlanok« lennének, akkor a képzésük ennél sokkal többe kerülne” - állítja Róbert Kičina, a PÁS igazgatója. A pályakezdők elképzelései a valós bérekről azonban köszönő viszonyban sincsenek a valóssággal: átlagosan 31 százalékkal magasabb bért szeretnének, mint amit a munkaadó biztosítani tud. A vállalkozók többsége nem érzékeli azt sem, hogy bizonyos szakmákban kevés a szakember. „Csak minden ötödik vállalkozó látja úgy, hogy bizonyos szakmák esetében hiány mutatkozik a végzősökből, 58 százalékuk pedig kifejezetten úgy látja, hogy az ő szakmájukban nincs szükség több munkaerőre” - állítja Kičina. A szélsőjobboldali képviselők tiltakoztak az európai himnusz lejátszása ellen; Schulz az ötéves parlamenti ciklus feléig vezeti majd a testületet Újra Schulz az Európai Parlament elnöke - a „nagy kartell” megszavazta Schulz két és fél éve vezeti az EP-t (SITA/AP-felvétel) ÖSSZEFOGLALÓ Strasbourg. A május végi választásokat követően tegnap először gyűltek össze a frissen megválasztott képviselők az Európai Parlamentben. A testület alakuló ülésére Strasbourg- ban került sor, a képviselők megválasztották az EP új elnökét is. A közvetlen választás bevezetése óta ez a nyolcadik EP, egyben a harmadik, amelyben szlovákiai és magyarországi képviselők is helyet kapnak. Az eddigi 766-tal szemben az EP- nek immár 15-tel kevesebb* 751 tagja van. A legutóbbi választások óta életbe lépett Lisszaboni Szerződés ennyiben maximálja a képviselők számát. Egyik ország sem küldhet 96 képviselőnél többet a strasbourgi uniós parlamentbe, ezért Németország az új EP-be hárommal kevesebb képviselőt delegálhat, emellett pedig 12 ország mondott le egy-egy mandátumról, a többi között Magyarország. Háttal a pulpitusnak A nyitó ülés kisebb közjátékkal indult. A hagyományokhoz híven az ülés elején eljátszották az európai himnuszt (Ludwig van Beethoven Örömódáját), amit a szélsőjobboldali képviselők úgy fogadtak, hogy hátat fordítottak az elnöki pulpitusnak. A parlament első feladata az volt, hogy megválassza az EP elnökét, amelyre a legesélyesebb jelölt a szociáldemokratáké volt Martin Schulz személyében. Színesítendő a mezőnyt az EP elnöki posztjára még az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR), a radikális baloldal és a zöldek állítottak jelöltet. Az ECR a brit konzervatív - egyébként pakisztáni származású moszlim - Sajjad Karimot, az Egységes Európai Baloldal - Északi Zöld Baloldal Pablo Iglesiast, a zöldek pedig a melegjelentéséről elhíresült Ulrike Lunaceket jelölték. A három jelöltnek gyakorlatilag nem volt esélye, Schulz jelölésében ugyanis a két legnagyobb frakciót adó jobboldali Európai Néppárt, illetve a szocialisták egyeztek meg, valamint a liberálisokat tömörítő frakció - vagyis a fontosabb uniós ügyekben nem ritkán kompromisszumot kötő és együtt szavazó „kartell”. Schulz az EP-választás során a szocialisták listavezetője volt, győzelem esetén őt jelölték volna az Európai Bizottság élére, ám miután a Néppárt lett a győztes, ellenfele, Jean-Claude Juncker lett az EB-elnökjelöltje. Nem kellett izgulniuk A három tömörülésnek együtt elsöprő többsége van a parlamentben, így Schulz biztosra mehetett. A 751 képviselőből végül 723 adta le a voksát - a szavazás titkos volt, a vok- sok számlálása órákig tartott. A 723 szavazatból 111 érvénytelen volt, a 612 érvényes voks- ból 409-et kapott Schulz, így ismét ő lett az EP elnöke - megválasztásához legalább 307 szavazat kellett. 101-en szavaztak a konzervatívok jelöltjére, a radikális baloldal, illetve a zöldek jelöltje 51-51 voksot gyűjtött be. A német Schulz 2012 januárjától vezeti az EP-t, akkor a lengyel Jerzy Buzeket váltotta a poszton. A váltás a két nagy frakció közötti egyezség eredménye volt: félidőig néppárti politikus lesz az elnök, utána pedig szocialista. Most is hasonló alku született, csak a sorrend lesz fordított: az 58 éves Schul- zot két és fél évre választották, vagyis a ciklus felében egy néppárti politikus veszi át tőle az elnöki stafétát. 2017-ben egyébként az összes parlamenti tisztséget újraválasztják. Schulz csaknem 20 éve tagja az Európai Parlamentnek. Korábban az EP Emberi Jogi Albizottságát vezette, 2009-ben a szocialista frakció vezetőjévé választották. Hazájában, Németországban nem futott be komoly politikai karriert. (MSz, MTI)
