Új Szó, 2014. július (67. évfolyam, 150-175. szám)
2014-07-01 / 150. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. JÚLIUS 1. Közélet 3 Pozitív a start-upok támogatása és a járulékok csökkentése, az olcsóbb utazás és a gázárcsökkentés azonban sokba kerülhet Fico-csomag: van hasznos eleme is Pozsony. Nem látni, a kormány min és mennyit szeretne spórolni - osztogatni ugyanis még nincs miből, vélik gazdasági elemzők. A kormány új gazdasági csomagjának több elemével viszont egyetértenek. ÖSSZEFOGLALÓ Káros és hasznos intézkedések egyvelege - gazdasági elemzők így értékelik a Smer szombaton bemutatott új akciótervét. A közel 20 pontot tartalmazó intézkedéscsomaggal kapcsolatban ugyanakkor többen is azt kérdezik: miből lesz erre pénz? A költségvetési konszolidációnak ugyanis a látszat ellenére még nincs vége, továbbra is csökkenteni kell a hiányt, valamint az állam- adósságot is. Máskülönben az adósságplafonról szóló alkotmánytörvény behúzza a vészféket. A csomag évi 250 millió eu- rós kiadást jelent, Peter Kažimír pénzügyminiszter szerint ez a GDP 0,35 százaléka. ,A kormánynak nincs szétszórni való pénze” - figyelmeztet Peter Goliaš, az Ineko gazdaságkutató intézet vezetője. A kabinet korábban ugyanis vállalta, hogy évente legalább a GDP 0,5 százalékának megfelelő összeggel csökkenti a hiányt. A két terv összeegyeztethetetlennek tűnik. Hasznos ötletek Elemzők a csomag több pontját is hasznosnak tartják. Az egyik ilyen a technológiai start-up-ok - innovatív kezdő vállalkozások-támogatása. Ez Osztogatás kedvében van a Smer (Somogyi Tibor felvétele főként a kezdő informatikai cégeket érinthetné. Jó ötletnek tartják gazdaságkutatók a járulékterhek mérséklését is. A tervek szerint azok, akik 565 eu- rónál kevesebbet kapnak, kisebb egészségügyi elvonással lennének sújtva. Például most egy 480 eurót kereső munka- vállaló havi 19,20 eurónyi egészségügyi járulékot fizet, ennek egy részét a jövőben megtarthatnák - mivel pontos százalékokat még nem mutattak be az illetékes miniszterek, nem tudni, mennyit. Szakértők ugyancsak hasznos lépésnek tartják, hogy a kormány több óvodát és bölcsődét akar. Ez ugyanakkor regionális eltérő mértékben jelentkező probléma. Oviból főként a nagyvárosokban van kevés, számos régióban van elég üres hely az óvodákban. Arról nem is beszélve, hogy ez csak az utóbbi évtizedben vált problémává, miután kissé megnőtt a születésszám. Az utóbbi egy-két évben viszont ismét kevesebb gyerek született - ez a trend várhatóan megmarad -, így pár év múlva ismét elég lehet a jelenlegi óvodai kapacitás. Ki fizeti a vonatjegyet? Az egyik legkárosabb ötletnek az ingyenes vonatozást, valamint a gázárcsökkentést tartják az elemzők. Utóbbit azért, mert a gáz áráról a független árszabályozó hivatalnak kellene dönteni, egzakt adatok alapján: mennyiért vásárolja a szolgáltató a földgázt Oroszországból, s mennyi a költsége. Ha az ár alacsonyabb lesz az összköltségeknél, akkor a költségvetésnek kell dotálnia. Ezzel paradox módon a gazdagabbak jobban járhatnak: annak is az állam fogja támogatni a gázszámláját, aki három- szintes luxuslakást és medencét fűt belőle. Ráadásul azok, akik nem fűtenek gázzal, rosszul járnak a rendelkezéssel - ők nettó befizetők lesznek. November 17-től a diákok ingyen járhatnak az iskolába vonattal, valamint ingyen utazhatnak a nyugdíjasok is. Elemzők szerint ezzel az a gond, hogy az állami vasúttársaság (ZSSK) már jelenleg is veszteséges, az évi 42-43 millió utasból már most is csak kb. 10 százaléknyian fizetnek teljes árú jegyet (a többiek különböző szociális és kereskedelmi kedvezményeket használnak ki). Ráadásul • ezzel a lépéssel ismét csak az emberek egy része járna jól: azok, akik vonattal járnak. Azok, akiknek lakhelyén nincs vasút vagy gyenge az összeköttetés és emiatt busszal járnak, nettó befizetőkké válnak: adóikkal dotálni fogják az ingyen vonatozók utazását. Minimálnyugdíj Akár több százezer embert is érinthet az ún. minimálnyugdíj bevezetése. Nagysága kb. 300 euró lesz. Ez azt jelenti, hogy mindazok, akik teljesítik az előírt feltételeket, minimálisan a törvényben meghatározott nyugdíjat kapnák. Fontos hangsúlyozni, hogy ez az alanyi jogon járó öregségi nyugdíjra fog vonatkozni: tehát az özvegyi nyugdíj továbbra is lehetne 300 eurónál kisebb is. Még nem tudni, hogy hány ledolgozott évhez kötik megadását - 40-hez, vagy elég lesz 15 is. Jelenleg 390 euró az átlagos nyugdíj, a mostani kvázi minimálnyugdíj pedig 198 euró. Utóbbi a létminimum összege, az ennél alacsonyabb nyugdíjakat automatikusan 198 euróra emelik. (MSz) A TITKOS CSOMAG A hétvégén bejelentett gazdasági csomag mellett a Smer más intézkedéseket is előkészített. Ezekről egyelőre nem, vagy csak halkan beszél. ♦ A gyógyszercégek orvosoknak adott szponzortámogatásait 19 százalékos forrásadóval sújtanák. Ebből 5 millió eurós bevételt remélnek. ♦ Adókedvezményt adnak a részvényeladásból származó bevételre. Nem fizet majd nyereségadót, aki legalább 3 évig megtartotta a részvényeket. + A drágább autókért magasabb adót kell majd fizetni. A kormány plafont vezet be a költségleírásokra a céges autók esetében, így akarja megakadályozni, hogy a magáncélokra használt autókat céges kocsiként tartsák nyilván. + Az osztalékból nem kell majd egészségbiztosítási járulékot fizetni. Jelenleg a járulék nagysága 14 százalék, ha ezt megszüntetnék, akkor az egészségbiztosítók 17 millió eurótól esnének el. Az sem kizárt, hogy a 14%-os járulék helyett 10%-os adót fizetnek majd az osztalékból. ♦ Korlátozzák az adóköltségeket. A pénzügy- miniszter szerint a vállalkozók jelenleg túl sok tételt írhatnak le az adóalapból, még a nyaralási költségeket is. Az adóhivatal szigorúbban ellenőrzi majd a leírt tételeket. + Bevezetik a járulékelszámolást a társadalombiztosításijárulék esetébenis. ♦ Forrásadót vezetnek be a hulladékfém eladásából származó bevételre, az adókulcs 19 %-os lesz. Manka leváltása után is részt vesz majd az elnökség munkájában, Dušan Čaplovič a parlament alelnöke lehet, ha leváltják a miniszteri posztról A bukott megyeelnököt kidobták az ajtón, visszajön az ablakon A besztercebányai „bűnösök" (Somogyi Tibor felvétele ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Hamarosan ismét a Smer vezetőségének része lehet Vladimír Maňka. A politikust szombaton távolította el a párt kongresszusa a vezetőségből, ennek ellenére a SITA hír- ügynökség információi szerint továbbra is részt fog venni a szűkebb vezetőség ülésein. Részt vesz az elnökség munkájában Maňka 2005-től volt a párt alelnöke - évekig európai parlamenti képviselő és Besztercebánya megyei megyefőnök is volt. Tavaly ősszel nagy meglepetésre a megyeelnök-válasz- tás második fordulójában vereséget szenvedett a szélsőséges Marian Kotlebával szemben. Már ekkor többen azt követelték tőle, hogy mondjön le alelnöki posztjáról. Erre végül csak múlt szombaton került sor, miután a Smer az államfőválasztáson elszenvedett vereség és az EP-vá- lasztáson nyújtott gyenge teljesítmény után rendkívüli közgyűlést hívott össze. A tudósítások szerint egyébként a kongresszuson is felemásra sikeredett Maňka búcsúja - látni lehetett rajta, hogy nem szívesen távozik az alelnöki székből. Mivel Maňka a Smer képviselője az európai szocialista pártcsaládban, Ján Richter pártmenedzser szerint továbbra is részt vesz a párt vezetésében: járhat az elnökség üléseire is, igaz, nem lesz szavazati joga. Čaplovič a házelnök helyettese lesz? Maňkát az alelnöki poszton Peter Pellegrini váltotta. A pénzügyminisztérium államtitkára nagyon nagy valószínűséggel Dušan Čaplovič helyét foglalja el a kormányban. Az még találgatások tárgya, milyen sorsa lesz a jelenlegi oktatási miniszternek. Čaplovičot a 2012-es választáson parlamenti képviselővé választották, háttér-információk szerint viszont ennyivel nem fog megelégedni, a törvényhozás vezetésében is felajánlhatnak neki egy posztot. Állítólag a parlament egyik alelnöke lehet. Jelenleg a törvényhozó testületnek két smeres alelnöke van - Jana Laššáková és Renáta Zmajkovičová -, egyik sem tartozik a párt vezető arcai közé. Ha valóban parlamenti alelnök lenne Čaplovič, várhatóan Laššákovát váltaná. A pártban ugyanis állítólag elégedetlenek vele, hamarosan elvesztheti a Smer besztercebányai kerületi vezetőjének posztját. Más hírek szerint viszont az OĽaNO parlamenti alelnökét, Erika Jurinovát váltanák le, és az ő posztját kapná meg Čaplovič. A Smer azzal érvel, hogy az OĽaNO parlamenti frakciója folyamatosan gyengül, hamarosan újabb képviselők hagyhatják el, ezért a pártnak már nem jár a parlamenti alelnöki poszt. Zűrös múltú államtitkárjelölt A SITA információi alapján Pellegrinit a pénzügyminisztérium államtitkári posztján egy jelenlegi smeres képviselő, Daniel Duchoň válthatja. A 43 éves honatya a parlament költségvetési bizottságát vezeti, emellett tagja a katonai titkos- szolgálatokat felügyelő testületnek is tagja. A széles nyilvánosság előtt viszonylag ismeretlen Duchoň az első Fico- kormány idején egy katonai kórház igazgatója, majd két évig a védelmi tárca államtitkára volt. A képviselő neve a múltban több zűrös üggyel kapcsolatban is felmerült. Évekig a Sal- manovok tulajdonában lévő céget vezette, majd képviselőként olyan asszisztenssel dolgozott együtt, aki a cégregiszter szerint két vállalatban is kapcsolatban volt egy maffiacsoportvezetőjével. (MSz)