Új Szó, 2014. július (67. évfolyam, 150-175. szám)
2014-07-09 / 156. szám, szerda
6 Hasznos tanács Általában öt nap vihető át a következő évre Tavalyi szabadnapok B. SZENTGÁL1 ANIKÓ Alapszabály, hogy a szabadságot mindig az aktuális évben kell kivenni. „Ha erre nincs lehetőség, a munkáltató köteles az alkalmazott rendelkezésére bocsátani a szabadságát úgy, hogy azt legkésőbb a következő év végéig kimeríthesse” - mondta Katarína Lehotkay jogász. A munkatörvénykönyv alapján az egyik évből a másikba akár 2-3 hét szabadság is átvihető. A legtöbb munkaadó belső házirendben szabályozza, hogy legfeljebb hány napot lehet átcsúsztatni - ez általában 5 nap szokott lenni, de az alkalmazottakkal kötött megállapodás alapján lehet több is. A 2013-ból megmaradt szabadnapok merítéséről legkésőbb 2014. június végéig dönteni kell. Ha ezt elmulasztották, az alkalmazott akkor veszi ki, amikor akarja. „Erről azonban legalább 30 nappal előre írásban kell tájékoztatnia a munkaadóját” - tette hozzá Slavéna Voro- belová, a Nemzeti Munkaügyi Felügyelőség (NIP) szóvivője. 2014 végéig a 2013-as szabadságot mindenképpen fel kell használni, 2015-re nem lehet átvinni. Ha nem sikerül kivenni, egyszerűen elveszik. Ez alól csak az anyaságin vagy gyesen, valamint a hosszabb ideje betegállományban lévők képeznek kivételt - ők évekig tolhatják maguk előtt régi szabadságukat, s mikor visszatérnek dolgozni, utána merítik ki. VILLÁMINTERJÚ Slavéna Vorobelová, a Nemzeti Munkaügyi Felügyelőségszóvivője A munkaadó megszabhat- j| ja, kötelezőik í M en előírhatja alkalmazottig iának, hogy ĽLAI. Hl3 mikor mehet szabadságra? A szabadságok merítését kizárólag a munkaadó határozza meg, miközben tekintettel kell lennie beosztottjai feladataira és jogos érdekeire. Amíg egy alkalmazott betegség vagy baleset következtében ideiglenesen munkaképtelen és betegszabadságon van, illetve anyasági vagy gyermekgondozási szabadságát tölti, addig a főnök nem rendelheti el a szabadság merítését. Ilyen esetben az alkalmazott esetleg csak a saját kérésére vehet ki szabadnapot. Ha a kéthetes szabadságból 1-2 nap ünnep-, azaz egyébként is munkaszüneti nap, azért is ki kell írni a szabadságpapírt? Nem. Sőt, ha az alkalmazott összefüggő szabadsága alatt van olyan ünnepnap, melyen egyébkéntdolgozniszokott, azt semszámítjákbeleaszabadsá- gába. Mi a helyzet a túlórákért kivehető szabadnapokkal? Amennyiben a munkaadó úgy rendeli el a túlórákértvagy az ünnepnapon végzett munkáért járó pihenőnap merítését, hogy az beleesik az összefüggő szabadságba, kötelessége másik, pótszabadnapot kijelölni. Próbaidő alatt igényelhető szabadnap? A munkaadó jóváhagyhatja a szabadságot akkor is, ha még nem teljesültek azok a feltételek, melyek alapján az alkalmazottnak joga keletkezik a szabadnapok merítésére, amennyiben feltételezhető, hogy év végéig vagy a munka- viszony befejeződéséig az alkalmazott ezeket a feltételeket biztosan teljesíti, (sza) AZ RENDES ÉVI SZABADSÁG HOSSZA’ 4 hét 5 hét- legkevesebb 20 szabadnap illeti meg a 33 évnél fiatalabb alkalmazottakat- legkevesebb 25 szabadnap illeti meg a 33 évesnél idősebb alkalmazottakat 8 hét- legkevesebb 40 szabadnap illeti meg a pedagógusokat i p wa|. - a köztisztviselők ennyi plusz szabadnapot r 3 M d P kapnak az államtól * ha az alkalmazott a teljes évet ledolgozza JÓ TUDNI- a kivett szabadnapokért az alkalmazottak a napi átlagkeresetüknek megfelelő bérpótlékot kapnak- azokért az előző évből származó szabadnapokért, melyeket az alkalmazott az adott év végéig sem tudott kivenni, az átlagkeresetének megfelelő bérpótlék jár- 4 hét ki nem merített alapszabadságért az alkalmazottnak az adott évben nem fizethetnek bérpótlékot - kivéve, ha a szabadnapokat azért nem tudta kivenni, mert közben megszűnt a munkaviszonya ______________ • Összeállította: as ÚJ SZÓ 2014. JÚLIUS 9. www.ujszo.com A legtöbben nyáron veszik ki szabadságuk nagy részä (Jón Krošlák illusztrációs felvétele) Az alkalmazottnak legalább 2 héttel a tervezett pihenés előtt tudnia kell, hogy főnöke beleegyezett A szabadságról a főnök dönt A szabadságok merítéséről a főnök dönt: az ő kizárólagos joga elutasítani vagyjóváhagyni a szabadságot, sőt szükség esetén megszakíthatja beosztottjai kirándulását, akár külföldről is hazahívhatja őket. Összeállításunkban a szabadnapokkal és az alkalmazottakjogaival foglalkozunk. B. SZENTGÁLI ANIKÓ Munkapszichológusok szerint év közben nemcsak dolgozni, hanem pihenni is kell - legalább egy alkalommal két hét folyamatos pihenésre van szükség, s ideális esetben év végéig az összes szabadnapot ki kell venni. Összefüggő, több napig tartó szabadságra a munkatörvénykönyv szerint mindenkinek joga van, ám a hatályos törvény azt már nem mondja ki egyértelműen, hogy azt az év melyik időszakában kell igénybe venni, illetve szükség esetén hány napot vagy hetet lehet „megspórolni”, objektív okokból a következő évre átcsúsztatni. Minderről a főnök dönt. 2 hét - megszakítás nélkül A munkajogi normák meglehetősen nagy hatalommal ruházzák fel a munkaadókat alkalmazottaik szabadsága felett: ők döntik el, a beosztottak mikor pihenhetnek, és mikor nem, még az előre betervezett szabadságot is megszakíthatják, bár ez a cégnek sokba kerülhet. A jogszabály csak azt szögezi le, hogy minden alkalmazottnak évente egyszer legalább két hétig tartó, megszakítás nélküli pihenést kell biztosítani. ,A munkaadó dönt legalább 4 hét szabadságról - ha az alkalmazott jogosult ennyire - a beosztottjával kötött megállapodás alapján úgy, hogy az alkalmazott az egész' szabadságát év végéig kimeríthesse” - magyarázta Katarína Lehotkay, a DEÁK&Patrners ügyvédi iroda munkatársa. Törvényből kifolyólag a 33 éven aluliaknak 20, az idősebbeknek 25 szabadnap jár, de előfordulhat, hogy a munkaadó egyfajta jutalomként vagy a kollektív szerződésből kifolyólag plusz szabadnapokat ad, kollektív szerződés hiányában pedig a szabadnapok számát a munkaszerződésben lehet rögzíteni - tájékoztatta lapunkat Slavéna Vorobelová, a Nemzeti Munkaügyi Felügyelőség (NIP) szóvivője. A köztisztviselők plusz 5 napot kapnak az államtól. A leghosszabb összefüggő - 8 hetes - szabadságot a pedagógusok élvezhetik. Egész évre terveznek Akik nem egy egész évre szóló munkaszerződést kötöttek, a törvényben garantált 20, illetve a 25 szabadnap időarányos részére jogosultak. A szerződés aláírása után legalább 60 napot le kell dolgozni, az esetleges szabadságigényt a főnök az első két hónapban indoklás nélkül elutasíthatja, de jóvá is hagyhatja. Ha a meghatározott időre kötött szerződés lejárta előtt objektív okokból, vagy mert képtelen kompromisszumra jutni felettesével, az alkalmazott képtelen kimeríteni szabadságát, a cég köteles kifizetni, ezen nem spórolhatnak. A gyakorlatban a szabadság időpontjának meghatározása általában úgy működik, hogy az alkalmazott javasol valamilyen időpontot, és felettese közös megállapodás alapján ezt jóváhagyja. A legtöbb cégnél igyekeznek egész évre megtervezni az alkalmazottak esetleges szabadságát. A tervezés bonyolultabb lehet olyan vállalatoknál, ahol folyamatos termelést kell biztosítani, s a gépeket az alkalmazottak nyaralása miatt sem lehet leállítani. Azt kell mérlegelni, a szabadságot igénylő személy milyen feladatokat lát el, azok teljesítése tűr-e halasztást, esetleg az illető helyettesíthető-e. Az alkalmazott gyengébb pozícióban van a munkaadónál, a munkajogi előírásokra hivatkozva csak azzal érvelhet, hogy a pihenésre jogos igénye van, melyre a cégnek tekintettel kell lennie. Üzemi szabadság A munkaadó az alkalmazottak képviselőivel folytatott egyeztetés után és a velük kötött megállapodás alapján a szabadságok üzemi merítését is elrendelheti, amennyiben erre műszaki vagy egyéb üzemeltetési okokból szükség van. „Az üzemi szabadság nem tarthat 2 hétnél hosszabb ideig, kivéve, ha komoly működési problémákról van szó, melyekről legkevesebb 6 hónappal előre tájékoztatják az alkalmazottakat. Ilyen esetben az üzemi kényszerszabadság 3 hétig is húzódhat” - részletezte Vorobelová. Ha hivatásos művészeti csoportoknál küldenek el egyszerre mindenkit szabadságra, az nem tarthat 4 hétnél hosszabb ideig. Színházakban és más művészi csoportoknál elrendelhetik, hogy az összes szabadnapot mindenki egyszerre vegye ki. A munkatörvénykönyv azt is kimondja, hogy bár a szabadnapokról a főnök határoz, döntését nem hozhatja meg az utolsó pillanatban. Az alkalmazottnak legalább 2 héttel a tervezett pihenés előtt tudnia kell, hogy főnöke jóváhagyta. Ez az időszak csak az alkalmazott beleegyezésével lehet rö- videbb. „Ha valaki úgy érzi, megsértették a munkajogi viszonyból fakadó jogait - például a szabadságok merítése kapcsán -, panaszt emelhet az illetékes munkaügyi felügyelőségnél” - figyelmeztetett a NIP szóvivője. Költséges az alkalmazott hazahívása Anyagilag nem éri meg a munkaadónak, ha váratlanul visszahívja szabadságáról beosztottját. Indokolt esetben a munkatörvénykönyv erre feljogosítja, ugyanakkor ha ebből beosztottjának kára keletkezik, köteles téríteni. Vagyis a hazautazás és az esetleges stomó költségeit a cég állja. ,A munkaadó köteles téríteni azokat a kiadásokat, melyek az alkalmazott önhibáján kívül keletkeztek annak következtében, hogy a munkáltató megváltoztatta a szabadság időpontját, vagy hazahívta a nyaralásról” - közölte Slavéna Vorobelová, a Nemzeti Munkaügyi Felügyelőség (NIP) szóvivője.
