Új Szó, 2014. június (67. évfolyam, 125-149. szám)
2014-06-30 / 149. szám, hétfő
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. JÚNIUS 30. Kultúra 7 Magyar versek szlovákul, szlovák versek magyarul hangzanak el egy „minimalista" produkcióban Tanítás szórakoztatva Örvendetes tény, hogy a közelmúltban több olyan szlovák-magyar művészeti projekt született, amely egymás megismerését tűzte ki célul. A legújabb ilyen kezdeményezés a komáromi Teátrum Színházi Polgári Társulás Egy hazában - V jednej vlasti című verses-zenés összeállítása magyar és szlovák költők műveiből. JUHÁSZ KATALIN A Dráfi Mátyás nevével fémjelzett társulás (szerintem) eddig legjobb, de minimum legbátrabb kezdeményezésének lényege, hogy a 19. századi magyar költészet nagy klasszikusai szlovákul, szlovák kortársaik versei pedig magyarul hangzanak el. A pénteki pozsonyi bemutatót követően vegyes lakosságú településekre, illetve iskolákba szeretnék elvinni a produkciót, mert az itteni magyar gyerekek tanulnak szlovák irodalmat, a szlovákok viszont nem ismerhetik meg a magyar költőket. Ennyi előzetes információm volt, ez alapján amolyan oktató-nevelő műsort vártam a két színésztől, Katarína Mrázová- tól és Dráfi Mátyástól. Nos, jóval többet kaptam: egy minimalista színházi előadást. A „kerettörténet” egyszerű: két színész, két régi barát találkozik, hogy mutassanak egymásnak néhány becses, értékes kötetet, és emlékezzenek a közös indulásra, a pozsonyi szín- művészeti főiskolára, az Ifjú Szivekre. Mrázová elszavalja Petőfi Sándor Szülőföldemen című versét magyarul, Dráfi álmélkodik ezen, szóba kerülnek a nagyszülők és a szülők, az a kulturális muníció, amelyet annak idején a családi háttér nyújtani tudott egy Katarína Mrázová és Dráfi Mátyás művészpalántának. A magyar kolléga Samo Chalúpka Mor ho! című klasszikusát veszi elő, meg is kapja érte a baráti kritikát, hogy tudniillik ezt a verset mindenkinek tudnia kellett a színművészetis felvételire. A teremben máris oldott a hangulat, a közönség három perc alatt felenged, és ettől kezdve inkább szórakozik, mintsem borongósan figyelne. A magyar klasszikusokot olyan zsenik fordították szlovákra, mint Ján Smrek vagy Emil Boleslav Lukáč. Hálásak lehetünk nekik, mert nem akármi, amit produkáltak: Például a leggazdagabb szókinccsel rendelkező magyar költő, Arany János Ágnes asszonyát E. B. Lukáč olyan csodálatos nyelvi leleménnyel Ültette át szlovákra, hogy - szégyen, nem szégyen - könnyeimet törölgettem, persze csak óvatosan, elvégre egy kritikus mégsem fakadhat sírva a nézőtéren. Aztán rögtön egy nagyot nevettem, mert Dráfi talált az interneten egy szellemes, humoros „összefoglalód’ a balladáról, amelyet feloldásképpen meg is osztott velünk. (Agnes asszony lepedőt mos;/ A hatóság kérdi őt: „nos?.. .’’/Ágnes vallja: „csibém vére”/Tagadással célt nem ére./Kinyomozták: kedvesé- vel/Férje éltét ő vévé el./Beleőrül, - úgy meghat- ja;/Ne hagyj el, irgalom atyja.) Bravúros a Falu végén kurta kocsma Ján Smrek-féle fordítása is, valamint Sládkovič Mannája Farkas Jenő átültetésében. Valamennyi költőről elhangzik egy-egy rövid jellemzés és pár életrajzi adat, épp csak annyi, amennyi még nem fekszi meg a közönség gyomrát. Ráadául mivel ezeket is kvázi egymásnak mesélik ők ketten, nincs olyan érzésünk, hogy itt most tanítani akarnak minket. A versek tolmácsolása sem pátosszal teli, érzéssel felolvassák őket, nem pedig elszavalják. A végén a másik színész néha elmondja az eredeti záró sorokat, nem is nekünk, csak mintegy magának... A program zenei része olyan népdalokból áll össze, amelyek (A szerző felvétele) Bartók Béla gyűjtéseiből származnak, és amelyeknek magyar és szlovák szövegük is van. Ez nyilván sok vegyes településen okoz majd meglepetést. Szintetizátoron kísér Jaroslav Hruška, aki egyébként többször spontán megtapsolja az elhangzó verseket, mintha maga is csak egyszerű néző lenne. Summa summárum, kellemes, szórakoztatva nevelő estet sikerült összeállítaniuk az alkotóknak. A tetszetős kis műsorfüzetben a szlovák költőkről (Janko Kráľ, Andrej Sládkovič, Samo Chalúpka, P. O. Hviezdoslav) magyar nyelven olvashatunk rövid ismertetőt, a magyarokról (Vörösmarty, Arany, Petőfi, Ady) szlovákul. A finálé pedig egy abszolút kétnyelvű együtt éneklés, amelybe ki-ki a saját anyanyelvén kapcsolódhat be. És ha hinni lehet a műsorfüzetnek, ez még csak a kezdet: tervben van az est második része, amelyet huszadik századi költők verseiből állítanak össze. Kíváncsian várjuk. A „mini" rockfesztiválon hét zenekar lép fel Haverok, buli, Ekecs AJÁNLÓ Ekecs. E hét szombatján immár ötödik alkalommal töri meg a község csendjét az Eke- csi Rockfesztivál, a keményebb műfaj kedvelőinek nagy örömére. A nyári fesztiváldöm- pingben üdítő színfolt ez a rendezvény, amely kis mérete és barátságos árai miatt inkább egy baráti együttzenélős bulira hasonlít. A főszervező, valamint a fesztivál együk „sztárzenekara” a helyi ParanoiD, rajtuk kívül még hét csapat lép fel az egész napos fesztiválon, amely évről évre több érdeklődőt vonz, és a belépőjegy árát sem emelik a jubileumi rendezvényre. Idén tehát három euróért hét fellépőt láthat a közönség, az elmúlt öt év legsikeresebb csapatait, valamint ifjú titánokat. Elsőként a tatai Psycho Angels lép színpadra saját dalokkal és feldolgozásokkal (Akela, Moby Dick, Motörhead stb.). Utánuk a trash-metal stílusban zúzó, idén új énekessel színre lépő Vesztegzár következik, majd a Last Blues Band hoz egy kis felüdülést - ők az elnyűhetetlen blues-rock stílus talán legjobb hazai képviselői. Negyedikként játszik a tatabányai Dirty Dogs, amely sokaknak ismerős lehet, hiszen tavaly többször is vendégeskedett tájainkon. A Ma- nomore egy Manowar tribute zenekar, azaz egy az egyben hozza az ismert Manowar-szá- mokat, és a hozzájuk tartozó hangulatot. A fesztivál házigazdája, az ekecsi ParanoiD zenekar ezúttal kizárólag saját dalokat ad elő, és egy vadonatúj szám premierjét is erre a fesztiválra időzítették. Levezetésképp pedig egy fiatal gútai csapat, a Fortissimo lép színpadra saját számokkal, illetve külföldi kollégák „slágereivel”. A helyszínen ingyen sátorozási lehetőséget biztosítanak a szervezők, akik abban reménykednek, hogy a Komárom és Dunaszer- dahely között található, kedvező fekvésű és jól megközelíthető községbe akár a „határon túlról” is elmerészkednek a rockerek. (juk) RÖVIDEN A Transformers 4. kínai rekordja Peking. A szakmabeliek képzeletét is felülmúlóan teljesített A kihalás kora, a Transformers sorozat negyedik része Kínában. Az első nap bevétele mintegy 200 millió jüan (24 millió euró). Az új Transformers-mozi 78 millió jüant vert rá a korábbi csúcstartóra, A Majomkirályra. Kína a film együttműködő partnere, ez az első alkalom, hogy egy állami kézben lévő mozihálózat nyugati partnerrel társult egy produkció elkészítésében. A jelenetek egy részét Kínában forgatták, és neves kínai színészek is szerepet kaptak a filmben. (MTI, juk) Véget ért az Art Film Fest Trencsénteplic. Az Art Film Fest fődíját egy cseh-francia koprodukció, Petr Václav rendező Kiút (Cesta ven, The Way Out) című filmje kapta, amelyben egy fiatal roma nő harcol méltóságáért és boldogságáért. A főszerepet játszó Klaudia Dudová vehette át a legjobb női alakítás díját. A legjobb férfiszínésznek járó díjat a brit Eddie Marsaimak ítélte a zsűri, a legjobb rendező a mexikói Fernando Eimbcke lett a Sandwich klub című filmmel. (TASR) A Magyar Színházak 26. Kisvárdai Fesztiváljának legjobb alakítása a kassai Lax Judité, a komáromi Mokos Attila életműdíjat kapott Szlovákiai magyar sikerek Kisvárdán ÖSSZEFOGLALÓ Kisvárda. Mindkét hazai magyar színházunk vezetése elégedett lehet: egy kassai és egy komáromi művészt is díjaztak a Magyar Színházak 26. Kisvárdai Fesztiválján, amelynek fődíját a Vajdasági Tanyaszínház Iljapró- féta című előadásának ítélte oda a zsűri. A legjobb alakítás díját megosztva kapta a szabadkai G. Erdélyi Hermina, valamint Lax Judit, a kassai Thália Színház társulatának tagja, aki a Portugál- banjátszotta Masni szerepét. „Idén változott Kisvárdán az értékelés rendszere: délelőttönként az előadásokról szakmai beszélgetés zajlott, kritikusok, dramaturgok, rendezők, színészek mondták el a véleményüket a látottakról. A zsűri nyilvánosan nem értékelt, csak döntött a díjakról - mondta el nem sűrűn látni a magyar színpadokon.” A fesztiválon életműdíjat kapott Kötő József színháztörténész és Mokos Attila, a Komáromi Jókai Színház művésze, akinek díját Tóth Tibor, a színház igazgatója vette át a szombati zárógálán. A direktor kérdésünkre elmondta, azért is különleges ez az elismerés, mert Mokos nem a „nagy öregekhez”, hanem a középgenerációhoz tartozik. Eddigi pályájáért, valamint azokért az emlékezetes alakításokért díjazták, amelyekkel az elmúlt bő két évtizedben a kisvárdai fesztiválon is sikert aratott. (Mokost a múltban egyebek mellett olyan előadásokban láthatta a kelet-magyarországi színházi szemle közönsége, mint a Godot-ra várva, az Amadeus, a II. József, a Háztűznéző vagy a Sirály.) Az idei fesztiválra a komáromiak Czajlik József, a kassai Thália Színház igazgatója. - A Portugálról legalább másfél órát beszélgettünk. Nagyon jó kritikát kaptunk, kiemelték, milyen egyedi és erős volt a darab értelmezése, mennyire valós viszonyok és problémák jelentek meg az előadásban, valamint hogy milyen szokatlan empátiával jelenítettük meg a figurákat. Az egész társulatot dicsérték, Lax Judit szerepformálásáról pedig egyenesen szuperla- tívuszokban beszéltek. Egyebek mellett az hangzott el, hogy ilyen Masnit, ennyire tiszta, egyszerű, bölcs falusi lányt A Thália színészei a szakmai beszélgetésen. Jobb szélen Lax Judit. Az eletműdíjas Mokos Attila Bandor Évával (Szkárossy Zsuzsa felvételei) Harold Pinter Árulás című drámáját vitték el, a háromszereplős darabban Bandor Éva, Mokos Attila és Petrik Szilárd lépett színpadra. „Kedvező volt a fogadtatás. Többen kiemelték, ma már kifejezetten ritka az olyan színház, amely elsősorban a színészek tehetségére, játékára épít. Az Árulás kapcsán elhangzott, hogy a sok színészi bravúr mennyire megemeli az előadást” - jegyezte meg Tóth Tibor, (as, juk)
