Új Szó, 2014. június (67. évfolyam, 125-149. szám)
2014-06-25 / 145. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. JÚNIUS 25. Közélet 3 A minisztériumok módosító javaslatainak eredménye, hogy a stratégia hatástalan lesz Emberi jogi stratégia - két év felesleges munka Pozsony. Elégedetlenek a civil szervezetek az emberijogi stratégia tervezetével, amelyet hamarosan elfogadhat a kabinet. A dokumentumot már tavaly el kellett volna fogadni, akkor a külügyminiszter a hosszabb egyeztetéssel indokolta a halasztást. ÖSSZEFOGLALÓ Semmilyen hatással nem lesz semmire. Ezt gondolják a kormány emberi jogi stratégiájáról a civil szervezetek képviselői. A napokban kiderült, hogy a stratégia elkészítését felügyelő külügyminisztérium semmit nem hajlandó figyelembe venni a kormány emberi jogi és kisebbségi tanácsa civil tagjainak javaslataiból. Nem kötelezi a kormányt (Tomáš Benedikovič felvétele) A katolikus szervezetek szerint túl sok, a civilek szerint túl kevés A lakosság többsége a NATO-ban bízik Hazaküldenénk az oroszokat Ukrajnából ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az emberek 83 százaléka szerint Oroszországnak nem lenne szabad beavatkoznia az ukrajnai helyzetbe - derül ki a Focus közvéleménykutató ügynökség felméréséből, melyet az IVÓ és a Sme rendelésére készített. A kutatás eredményei szerint a hazai közvélemény - pártszimpátiától, kortól és nemzetiségi megoszlástól függetlenül - egységesen elutasítja az orosz agressziót. Azzal az állítással, miszerint az ukránoknak saját maguknak kellene demokratikus módon megválasztani a jövőjüket, az oroszoknak pedig ebbe nem szabad beleszólniuk, a megkérdezettek 83%-a értett egyet. Azzal a felvetéssel, hogy Ukrajna orosz érdekszférába tartozik, és így Oroszországnak joga van közbelépnie, csak az emberek 19 százaléka ért egyet. A legkevésbé a Nova és a Sieť (9, illetve 13 százalék) választói vannak ezen a véleményen, meglepetésre a legmagasabb arányban a Híd és az SDKÚ szimpatizánsai (28, illetve 27 százalék) oroszpártiak. A Smer választóinak csak 21 százaléka véli úgy, hogy Ukrajna az orosz érdekszférába tartozik. Az emberek 55 százaléka szerint Szlovákiának segítenie kellene Ukrajnát, hogy demokratikus és prosperáló ország legyen, 71 százalék úgy gondolja, hogy a kialakult helyzet miatt csökkenteni kellene Szlovákia energetikai függőségét Oroszországtól. Az emberek 59 százaléka véli úgy, hogy a NATO garantálja az ország biztonságát, közel fele szerint pedig az orosz-ukrán válság miatt meg kellene erősíteni a katonai szövetség közép- és kelet-európai jelenlétét. (MSz) Kevesebb új alelnököt választanak Smer: a vártnál kisebb Valószínű, hogy 2020-ig semmire nem kötelezik a kormányt az emberi jogok terén, figyelmeztet Laco Oravec. „2020-ban itt fogunk ülni, és megállapítjuk majd, hogy 6 év alatt semmi sem történt. Ez a nyilvánosság ignorálása” - véli a Milan Šimečka alapítvány aktivistája. Emlékeztet, hogy a 3 éve készülő stratégia végleges változatát a többi illetékes minisztériummal együtt 24 órával a tárcaközi egyeztetés kezdete előtt kapták meg. 167 megjegyzésük megvitatására a minisztérium illetékeseitől négy órát kaptak. „Ha legalább egy akciótervet ígértek volna év végéig, sok kompromisszumba belementünk volna, de Lajčákon látszik, hogy az egész téma nem érdekli őt” - tette hozzá. A stratégia holnap a kormány emberi jogi és kisebbségi tanácsa elé kerül. A civil szféra tagjai előre bocsátották, hogy ha nem történik változás, a dokumentumot nem szavazzák meg, a tanács államigazgatást képviselő tagjai viszont leszavazhatják őket. Az anyag így is rekordszámú ellenvéleménnyel kerül a kormány elé. A civilek sérelmezik azt is, hogy Lajčákék egy sor kimutatást csak a mellékletként csatolnak, vagyis nem a törzsanyagba illesztik be. „400 oldalnyi, 2 éves, ingyen elvégzett munkát dob ki az ablakon a minisztérium” - jegyezte meg Oravec. A stratégia a keresztény szervezeteknek sem tetszik. Szerintük túlságosan liberális, úgy vélik, hogy túl nagy teret kap benne a nemi egyenlőség és a melegjogok érvényesítése. Petőcz Kálmán szerint nem helyes, hogy a sajtóban ez a fajta tiltakozás kapja a legnagyobb teret a stratégia kapcsán. ,A fő téma itt nem a genderideoló- gia, hanem az emberi jogok hazai érvényesítése” - mutatott rá a Szlovákiai Helsinki Bizottság elnöke. 2011-ben, a Radičová- kormány idején a kormányhivatal emberi jogi főosztályve- zetőjeként ő kezdeményezte, hogy a kormány feladatul kapja a szóban forgó stratégia elkészítését. Mindenkit meghallgattunk A stratégia 2011 óta készül. Tavaly ősszel kellett volna beterjeszteni, emlékeztetett Martin Macko, az emberi jogi tanács másik tagja. ,A minisztériumok korrekciói azt eredményezik, hogy a stratégia nem lesz hatással semmire” - jegyezte meg. A külügy szerint nem korrekt, hogy egyesek bagatellizálják a stratégia tartalmát. „Minden érintettet meghallgattunk” - közölte Peter Susko, a külügy sajtóosztályának vezetője. Lajčák korábban úgy fogalmazott: olyan dokumentumot akar, amely nem osztja meg a társadalmat, és amelyre építeni lehet. Szerinte a civilek javaslatai közül sok azért nem lehet a stratégia része, mert nincs társadalmi egyetértés azokban a témákban. A külügyminiszter érvelése elfogadhatatlan, véli Adriana Mesochoritisová, aki a kormánytanácsban szintén a civil szférát képviseli. „Persze hogy nincs, és nem is lesz teljes egyetértés. Kotlebával például soha nem lesz azonos a véleményem. A nyugdíjpolitikában sincs társadalmi egyetértés, mégis megszavazták” - üzente Lajčáknak, hozzátéve, hogy a stratégia így nem összekötni, hanem megosztani fogja az embereket. A dokumentum várhatóan a jövő héten kerül a kormány elé. Eredeti célja, hogy megszabja a kormánynak, milyen intézkedésekkel segíthetné az emberi jogok érvényesítését Szlovákiában. (vps, TASR) Nem tetszik az alternatív szolgáltatóknak Robert Fico ötlete Kivonulnának a gázszolgáltatók ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Tömegesen hagyhatják el Szlovákiát az alternatív gázszolgáltatók, ha a Fico- kabinet - kizárólag politikai célokat szem előtt tartva - művileg befagyasztja a lakossági gázárakat - figyelmeztetnek az érintett társaságok, amelyek azt sem tartják kizártnak, hogy a szlovákiai gázárak ügye az Európai Bizottság elé kerülhet. Az állam nemrég azzal a céllal vette át a Szlovák Gázművek (SPP) anyavállalatát, hogy alacsony szinten tarthassa a lakossági gázárakat. Robert Fico kormányfő szerint a várható árcsökkentés mértékét a Smer június 28-ai közgyűlése után teszik közzé, (Képarchívum) előzetesen azonban kétszámjegyű csökkentésről beszélt. „Ha az SPP művileg tartja alacsonyan az árakat, akár a veszteségét is növelve, súlyosan megsértheti a gazdasági verseny szabályait” - nyilatkozta Katarína Šulíková, az RWE Gas Slovensko alternatív gázszolgáltató szóvivője. Szerinte az állam mint százszázalékos részvényes ellen ilyen esetben az Európai Bizottság is vizsgálatot indíthatna. Az alternatív gázszolgáltatók többsége egyelőre nem gondolkodik a kivonuláson, azonban ha tovább romlik a helyzet, megváltozhat a véleményük. „Ha a versenyhelyzet romlana, kénytelenek leszünk reagálni” - nyilatkozta Martin Ondko, a Magna Energia igazgatótanácsi elnöke. Több cég azonban már most távol tartja magát a lakossági szegmenstől. „Nem szeretnénk veszteséget termelni, ezért a lakossági piacot elkerüljük” - mondta Roman Lipnička, az Elgas kereskedelmi igazgatója. Az alternatív szolgáltatók egyelőre nem terveznek konkrét lépéseket az állam ellen, szeretnék megvárni ugyanis, hogyan reagál Fico kijelentéseire az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO), az árak meghatározásánál ugyanis övé az utolsó szó. „Reméljük, hogy a hivatal a hatályos jogszabályok alapján jár el, és nem politikai alapon határozza meg a gázárakat” - nyilatkozta Jirí Pisánk, a Slovakia Energy ügyvezető igazgatója. (SITA, mi) változások lesznek MÓZES SZABOLCS Pozsony. Állítólag mégsem lesz sok új alelnöke a Smemek, csak egy - állítja a SITA hír- ügynökség smeres forrásokra hivatkozva. Múlt heti pletykák szerint Peter Pellegrini pénzügyi államtitkár, Peter Žiga környezetvédelmi miniszter és Juraj Blanár zsolnai megyefőnök is alelnökké avanzsált volna szombaton. A legfrissebb kongresszusi pletykák szerint csak egy új al- elnök lesz, az államtitkár. Ákit, ha minden igaz, a közgyűlés után nem sokkal miniszterré neveznek ki, állítólag Dušan Čaplovičot fogja váltani az oktatási miniszteri székben - Čaplovič viszont, a korábbi híresztelésekkel ellentétben mégis megtarthatja pártalelnöki posztját. Még egy minisztercsere várható, Tomáš Malatinský (pártfüggetlenként lett tárcavezető) távozik a kormányból. Múlt heti információk szerint a gazdasági minisztériumban megüresedő posztra Peter Žiga volt a legesélyesebb, a SITA friss hírei szerint Pavol Pavlis, a tárca jelenlegi államtitkára foglalhatja el jelenlegi főnöke helyét. Az 53 éves, a nyilvánosság számára nagyrészt ismeretlen Pavlis 2006-tól 2012-ig a Smer képviselője volt, azóta államtitkár. 2009-ben Pavlis volt a legjobban kereső képviselő, a pártban Andrej Babiš cseh-szlovák milliárdos, cseh pénzügyminiszter közeli emberének tartják. A Smer közgyűlésére szombaton kerül sor, több párttag - közte az alelnöki posztjáról lemondó (ám azt szombaton valószínűleg visszaszerző) Marek Maďarič komoly programvitát és szembenézést vár az eseménytől. A párt tegnap ismertette a rendkívüli kongresszus programját. A menetrend szerint nagy vita nem várható - 10-kor kezdődik az esemény, negyed 12-ig Robert Fico beszél, aztán bemutatkoznak az alelnökj elöltek. A szavazás után elfogadják a párt állásfoglalását és a tervek szerint fél kettőkor már vége is lesz a kongresszusnak. Maďarič megy is, marad is (Benedikovič-fotó)
