Új Szó, 2014. június (67. évfolyam, 125-149. szám)

2014-06-21 / 142. szám, szombat

6 Kultúra-hirdetés ÚJ SZÓ 2014. JÚNIUS 21. www.ujszo.com Több mint 56 ezren látták a szezon előadásait Évadzáró a Komáromi Jókai Színházban V. KRASZN1CA MELITTA Komárom. A tavalyi, 60. jubi­leumi évadot követően az idei kissé visszafogottabb, de művé­szileg ugyanúgy tartalmas és színvonalas volt - mondta Tóth Tibor, a Jókai Színház igazgató­ja a tegnapi évadzáró társulati ülésen. Varga Emese dramaturg úgy fogalmazott: műfajilag az abszurd drámától az operetten keresztül a Shakespeare-szín- műig ívelt az elmúlt évad. Gon­dolatilag pedig az a dilemma kö­tötte össze az előadásokat, hogy mennyit áldozunk az életünkből a másik embernek, milyen árat fizetünk a boldogságunkért, mérhető-e az emberi élet értéke ranggal, hatalommal, megvehe- tő-e pénzzel a boldogság, tisz­tesség, emberség? A kollégák szavazatai alapján Fabó Tibor kapta a Ferenczy Anna-díjat. A képen A velencei kalmárban, Shylock szerepé­ben. (Kiss Gibbó Gábor felvétele) A színház a 2013/14-es évad­ban 203 előadást tartott, ebből 162 volt saját, 22 vendégelő­adás, a Vasmacska Filmklubban pedig 19 vetítést rendeztek. Sa­ját előadásaik közül 108-at Ko­máromban, 28-at más szlovákiai településen, 26-ot Magyaror­szágon játszottak. A nézőszám 56,5 ezer volt, ami elmarad ugyan a tavalyitól, ám a jubile­umi évadban nagyon sok lu'sérő- rendezvényük is volt. Tóth Tibor ismertette a jövő évre tervezett bemutatókat. Már zajlanak a Három kismalac pró­bái, jövő héten kezdődik Székely Csaba Bányavirág című drámá­jának olvasópróbája - mindkét bemutatót szeptemberre terve­zik. Színre viszik továbbá Záva- da Pál átiratában Mikszáth Kál­mán Különös házasságát, Spiró György Csirkefej című tragiko­médiáját, Bulgakov Álszentek összeesküvése című darabját, valamint Az őrült nők ketrece musicalváltozatát. Tavaly szeptemberben a Jó­kai Színház pályázatot hirde­tett szlovákiai magyar szerzők számára olyan színpadi mű megírására, amelynek közpon­ti témája a felvidéki magyar identitás alakulása a történel­mi események tükrében. Négy pályamű érkezett be, a Sol- ténszky Tibor dramaturg, Tóth László színháztörténész, vala­mint Forgács Miklós rendező­dramaturg alkotta zsűri értéke­lése alapján csupán egy tett eleget a kiírás feltételeinek. Gál István Felvidéki össztánc című librettója harmadik díjat ka­pott. Első és második díjat nem osztottak ki. Az évad legemlékezetesebb alakításáért járó Ferenczy An- na-díjat - a kollégák szavazatai alapján - idén az ötvenedik szü­letésnapját is ünneplő Fabó Ti­bor vehette át. A színész könnyeivel küszködve köszönte meg az elismerést, valamint a Kaszás Attila-díjra való jelölést és az emlékezetes születésnapi köszöntőt is. A legjobb műszaki dolgozó díját a nyugdíjba vonu­ló Váradi Adolf kapta. Alegtöbb előadásban szereplő női és férfi művésznek járó elismerést Tar Renáta (142 előadás) és Major­falvi Bálint (142 előadás) ér­demelteid. 3yetmektotler ffnííPfuTfúlS aliaslabdaszeu fe«^6ak0'80€r —Sk j keresse június 28-an újságárusoknál! *A rejtvényújság nem része az előfizetésnek és nem előfizethető, csak standon kapható az Új Szóval együtt! Miloslav Luther Lépés a sötétbe című filmjének szereplői közt van Nádasdi Péter és Mokos Attila Baljós lépések a liftakna körül Miloslav Luther új film­drámája kétszeres ugrás a múltba (vagy, stílusosan - kétszeres visszalépés a sö­tétbe) : a fősodor esemé­nyei az ötvenes években játszódnak, s a történet hosszabb-rövidebb epizó­dokkal innen lép vissza a szlovák nemzeti felkelés idejére. A film hőseinek ötvenes évekbeli érvénye­sülését ugyanis a felkelés idején elkövetett tetteik nehezítik. TALLÓS1 BÉLA Miloslav Luther új munkája, az Alfonz Bednár ötvenes években írt novellájából kiin­duló film a múlttal és az egyéni lelkiismerettel való elszámo­lásról szól. A Lépés a sötétbe a megbocsátás és a továbblépés lehetőségeit keresi, miközben azt fogalmazza meg, hogy a közösség felmentheti ugyan va­lamely tagját elkövetett bűne- bűnei alól, az egyén azonban egész életében magában hor­dozza saját felelőssége és a bűn terhét. Martin Dubovský (Marko Igonda) sikeres orvos lehetne az ötvenes években, ha karrier­jének ívelését nem nehezítené részben a múltja, részben pe­dig az, hogy nem tud azono­sulni az új eszmékkel. A felke­lés idején partizánparancsnok­ként éíetről-halálról szóló dön­tést kellett hoznia: többeket ítélt halálra, köztük saját báty­ját is. A traumát és a lelkiisme­retét szexuális kalandokkal „gyógyítja”. Ez azonban a je­lenben viszi újabb bűnbe, hi­szen felesége, Eva (Monika Haasová) előtt titkolnia kell, hogy kemény intim csatákat vív a politikai iskolázásokat tartó propagandista Soňával (Kris- týna Boková), aki egyébként a nej jó barátnője. A doktor nem sejti: a párt Soňát vetette be, hogy szexuális szolgáltatásával Marko Igonda és Kristýna Boková Marko Igonda és Mokos Attila (Fotók: Continental film FILMKOCKA Lépés a sötétbe ■ Szlovák cím: Krok do tmy ■ Színes szlovák dráma, 2014, 120 perc ■ Rendező: Miloslav Luther ■ Forgatókönyv: Miloslav Luther, Marián Puobiš ■ Szereplők: Marko Igonda, Monika Haasová, Miroslav Donútil, Nádasdi Péter, Ady Hajdú, Mokos Atilla, Marián Geišberg, Boris Farkas, Kristýna Boková A film előzetesét megnézhetik az ujszo.com-on. megnyerje vagy megszerezze őt az ügynek. A fő vonalba a szerelmi há­romszög került erősen politikai háttérrel. E szálat azonban mel­léktörténések szabdalják szét, amelyekből egy, a felkelésben formálódott közösség tagjainak egyéni fejlődésdrámáját próbál­ja többé-kevésbé követhetően kirakni a film. Az epizódokból kitűnik, ki hogyan ragadja meg és használja ki a szocialista épí­tés nyújtotta lehetőségeket. Ki hogyan simul vagy nem simul be a pártba. Ki hogyan viseli a kényszert, ki hogyan menekül­ne előle vagy idomul hozzá. A közösségen belül eltérő típuso­kat rajzol meg a film: vannak közösséget építők, vannak széthúzok, ellentétet szítók és összebékítők, elnézők és meg­értők, eszmét vakon követők és kiskapukat kereső kalandorok, haszonlesők és önfeláldozók, hangadókés visszahúzódók. De mind antihős. Közülük kettőt hazai magyar színész alakít. Ignác Dugas le­hetetlent nem ismerő, tűzön­vízen átgázoló figura. Ő a film egyik legeredetibb alakja - Ná­dasdi Péter robbanékonysággal és ízléses humorral emlékeze­tes, erőteljes karaktert formált belőle. János visszafogott, kö­rül- és előretekintő, békítő em­berke. Keveset mond, de annak súlya van - Mokos Attila kelti életre úgy, hogy tartózkodón, de eréllyel közvetít kimért vé­leményeket, és szigorú csend­ből hoz felszínre elmélyedő ér­zelmeket. A Lépés a sötétbe túl sok eseményt vagy inkább ese­ményre utaló információt visz a kétórás játékidőbe, s nem tud mindent maradéktalanul átad­ni. Jó ideig várakozó tévelygés a film a két időbeli helyszín kö­zött, nehezen kapcsolhatók a megtörtént és a zajló esemé­nyek ok-okozati összefüggései, lassan tisztul ki a figurák kap­csolatrendszere és a szereplők­nek az élethelyzetekhez való igazodása. Onnantól kezdve azonban, hogy feltűnik a sose működő lift és az üres liftakna, beindul és felerősödik a film. Magába vonz. Művelődési tábor az anyanyelv, a hagyományőrzés és a nemzeti önismeret fejlesztése jegyében Ismét felpezseg a jászói autókemping JUHÁSZ KATALIN Jászó. Festői környezet és gazdag műsor vátja a XVII. Já­szói Nyári Egyetem látogatóit és lakóit. A Csemadok Országos Taná­csa számos társszervezővel együtt idén is az anyanyelvi művelődést, a nemzeti önisme­ret fejlesztését, a közösség­szervezés gyakorlatának elsa­játítását, a hagyományőrzést és a családi jellegű műsorokat he­lyezte előtérbe. A Kassához és Szepsihez kö­zeli jászói autókempingben jú­nius 30. és július 6. között zaj* lanak az előadások, a temati­kus vitafórumok és a kötetlen beszélgetések. Az alábbiakban néhány érdekesnek ígérkező programra szeretnénk felhívni a figyelmet. Június I-jén délelőtt Böjté Csaba ferences rendi szerzetes tart ünnepi szentmisét és osztja meg gondolatait az Istennel va­ló mély és bensőséges kapcso­latról a jászóvári Premontrei Apátság Keresztelő Szent Já- nos-templomában. Délután A magyar nyelvű költészet világ­képlete címmel Túrái G. Kamii esztéta, művészfilozófus beszél a táltos költészet sajátosságai­ról. Az előadó Ady Endre, Jó­zsef Attila, Füst Milán és Pi­linszky János remekműveivel szembesíti saját tapasztalatait. A szabadegyetem visszajáró vendége Zombori Ottó csilla­gász, az Uránia Csillagda nyu­galmazott igazgatója, a Ma­gyar Asztronautikai Társaság tagja, aki az űrkutatás és a kul­túrtörténet legkülönbözőbb te­rületeiről tart vetítéssel egybe­kötött előadásokat. Nemcsak a csillagászat magyar vonatko­zásaira hívja fel a figyelmet, hanem azt is szemlélteti, hogy a humán és a reál tudományok milyen szoros összefüggésben vannak egymással a csillagá­szat területén is. Gál Sándor költő, író és pub­licista szintén hosszú évek óta részt vesz a táborban, ezúttal az irodalom, az ember és a vi­lágháborúk összefüggéseiről, valamint az ember által alko­tott műszaki vívmányok hátul­ütőiről ad elő. A jászói szabadegyetem vendége mások mellett Jarábik Gabriella, a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumának igazga­tója és a dunaszerdahelyi Fó­kusz diákszínpad alapító ren­dezője, Kenyeres Oszkár és Ja­kab Sándor, a Duna tv Hazajá­ró című honismereti maga­zinműsorának főszereplője, Bí­ró András Zsolt antropológus, humánbiológus, aki a kazahsz­táni Madjar törzsről készített filmet, valamint Agócs Gergely népzenész és népzenekutató, aki az észak-kaukázusi balká­rok és karacsájok között járt. Levetítik Sára Sándor 80 hu­szár című filmdrámáját is, ame­lyet beszélgetés követ a rende­ző-operatőrrel. Július 6. Jászó község napja, amely évek óta a művelődési tábor utolsó napja. A kultúrműsorban helyi és kör­nyékbeli népdalénekesek, nép- táncegyütesek és hagyomány- őrzők lépnek fel. A szabadegyetemen idején napközis tábor is működik kézművesprogramokkal, pe­dagógusok felügyeletével.

Next

/
Oldalképek
Tartalom