Új Szó, 2014. június (67. évfolyam, 125-149. szám)

2014-06-04 / 127. szám, szerda

4 Külföld ÚJ SZÓ 2014. JÚNIUS 4. www.ujszo.com WKMSMM Jobbik: nem szélsőjobbos Budapest. A Kúria ki­mondta: nem nevezhető szélsőjobboldalinak a Job­bik. Még 2012 végén kifo­gásolta a Jobbik, hogy az ATV egy hírműsorában „parlamenti szélsőjobb­nak” nevezte a pártot, ezzel a párt szerint megsértette a „politikai hírhez hírolvasói véleményfűzésre vonatko­zó törvényi tilalmat”. Az ATV hírigazgatója koráb­ban kijelentette, nem en­gedik, hogy megfélemlítse őket a Jobbik, ezért bíró­sághoz fordultak. Az első fokú bíróság szerint a Job­bik belefér a „szélső- jobboldali” kategóriába. A Kúria azonban megváltoz­tatta ezt az ítéletet és meg­állapította, az elsőfokú bí­róság téves döntést hozott, a „szélsőjobboldali” jelző negatív hatást kelt a né­zőkben. Korábban már a Médiahatóság is megálla­pította ajogsértést. (OS) Szíria: vérükkel is szavazhatnak Damaszkusz. Szíriái vá­lasztópolgárok ezrei vára­koztak a választási irodák előtt a kormányerők által ellenőrzött, biztonságos­nak minősített övezete­tekben, hogy leadják vok- sukat az ország következő elnökére, aki kétségkívül ismét Bassár el-Aszad lesz. Damaszkuszban különle­ges biztonsági intézkedé­seket léptettek életbe, a város körül ellenőrző pon­tok gyűrűit állították fel. Voltak szavazófülkék, ahol gombostűk voltak kirakva a választók számára, hogy ha akarnak, hűségük és hazaszeretetük jeleként az ujjúkat megszúrva a vé­rükkel szavazhassanak. Az ellenzék a szavazás boj­kottjára szólított fel, rész­ben azért, mert egy tör­vény gyakorlatilag ellehe­tetlenítette az összes el­lenzéki jelölt indulását, részben pedig a három éve tartó és eddig már több mint 162 ezer ember halá­lát okozó polgárháború miatt. (MTI) Lemészárolt síita felkelők Szanaá. Legalább száz- húszan meghaltak a had­sereg és síita felkelők kö­zötti harcokban Jemen északi részén. A légierő és a hadsereg együtt támadta a síita iszlám zaidita ágá­hoz tartozó húszi lázadók állásait. Mintegy száz fel­kelő meghalt, a kormány­erők 20 katonát vesztet­tek. Az al-Kaida jemeni szárnyának (AQAP) tagjai viszont hétfőn megöltek négy embert, akiket az amerikaiakkal való kolla- borálással vádoltak. (MTI) A pekingi Mennyei Béke terén 25 éve tiporták el a tüntetéseket - legalább félszáz ellenzékit csuktak le az évforduló előtt Peking. Kínában ma emlé­keznek a 25 évvel ezelőtti Tienanmen téri diákláza­dásra és a tüntetéssorozat vérbefojtására. Peking úgy „emlékezik” hogy el­lenzékiek tucatjait tartóz­tatta le, hogy a hivatalo­san „ellenforradalminak” bélyegzett lázadás alkal­mából ne szervezzenek megmozdulásokat. ÖSSZEFOGLALÓ Őrizetbe vettek Pekingben egy ausztrál állampolgársággal rendelkező kínai művészt, mi­után interjút adott a 25 évvel ezelőtti Tienanmen téri (Mennyei Béke tere) diákláza­dásról, amelynek maga is résztvevője volt - jelentette tegnap a hongkongi média. Az 52 éves Kuo Csien érdekében már Julie Bishop ausztrál kül­ügyminiszter is megszólalt, je­lezve: Sydney mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy szabadon engedjék. A pekingi születésű Kuo a Financial Ti­mes című lapnak visszaemlé­kezésében elmondta: részt vett az 1989-es éhségsztrájkban, és ott volt, amikor a hadsereg fel­számolta a demonstrálok tábo­rát. Jogvédő szervezetek sze­rint körülbelül félszázan lehet­nek olyanok, akiket a hatósá­gok a június 4-i évforduló előtt biztonsági okokból őrizetbe vettek, elsősorban azért, mert azt gyanítják róluk, hogy meg­emlékezésre készülnek. Úgy tudni, vannak olyanok is köz­tük, akikre börtön vár. A kínai hatóságok minden lehetséges eszközt bevetnek annak megelőzésére, hogy a korrupció, az egyenlőtlenség és az infláció ellen demonstrálok egykori több hetes tüntetésének leveréséről és a több száz vagy még annál is több halálos áldo­zatról Kínában megemlékezze­nek. A kínai politikai vezetés és főleg a belbiztonság irányítói a jelek szerint a minimálisra igyekeznek szorítani annak esé­lyét, hogy e napokban az inter­neten, a közösségi médiában vagy bármely nyilvános helyen szó essék a hivatalosan „ellen- forradalminak” bélyegzett lá­zadás 25 évvel ezelőtti felszá­molásáról. A külföldi újságírók közvélemény-kutatását is meg­akadályozták a pekingi utcán, a riportereket pedig méltatlan hatósági eljárásba fogták. A Kí­nai Népköztársaság történel­mének e gyászos fejezete a szá­razföldi Kínában egyelőre tabu marad, a tényfeltárást továbbra Hongkongban megemlékezhettek a 25 évvel ezelőtti Tienanmen téri vérengzésről, ahol eljátszották, mi­ként állította meg egy fehéringes férfi a tankokat. Pekingben viszont rendőr figyel a rendre. (TASR/AP) is a nyugati média végzi, a meg­emlékezésből viszont a hong­kongi és tajvani kínaiak is kive­szik a részüket. Huszonöt éve, 1989. június 4-én tankok lepték el a kínai fő­városban a Mennyei Béke terét és a környező utcákat, s a kínai hadsereg brutális, sok halottat követelő beavatkozással véget vetett a demokratikus változá­sokat követelő tüntetéssoro­zatnak. Az 1989-es eseménye­ket közvetlenül a reformer Hu Jao-pang volt pártfőtitkár ápri­lis 15-én bekövetkezett halála indította el: a diákok a hivatalos tiltás ellenére 17-én a Tienan­men térre vonultak, és a párez­res tömeg hamar százezresre dagadt. A jelszavak gyorsan ra- dikalizálódtak. A diákok nem hagytak fel a tüntetéssel, s má­jus 30-án felállították az ameri­kai Szabadság-szobor mását. Ezt a kihívást a vezetés végképp nem tűrhette, s június 2-án megszületett a hivatalos hatá­rozat a katonai beavatkozásról. A június 3-ról 4-ére virradó éj­szaka a páncélos és gépesített egységek elindultak a város- központ felé. A tankokat több helyen megpróbálta feltartóz­tatni a lakosság, válaszul a ka­tonák éles lőszerrel lőttek rájuk. A véres vasárnapon különböző jelentések szerint több száz, más becslések szerint több ezer tüntető vesztette életét, több ezren megsebesültek. A követ­kező napokban országszerte le- tartóztatási hullám bontakozott ki, számos diákvezető éveket töltött börtönben. (MTI, NOL) Anders Fogh Rasmussen, a NATO főtitkára szerint még mindig orosz katonák tízezrei állomásoznak az ukrán határ mentén Újra heves harcok dúltak a kelet-ukrajnai Szlovjanszknál MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Kijev/Brüsszel. Heves har­cok bontakoztak ki tegnap a ke­let-ukrajnai Szlovjanszknál, a terrorellenes műveletben részt vevő ukrán katonák megsem­misítették a Moszkva-barát szakadár fegyveresek több őr­helyét és létesítményét - közöl­te Arszen Avanakov belügymi­niszter. A város „népi polgár- mestere”, Vjacseszlav Ponomar- jov azt állította, hogy a szakadár fegyveresek lelőttek egy Szu- 25-ös vadászgépet és egy harci helikoptert, illetve kilőttek négy páncélozott járművet. Po- nomaijov két szakadár fegyve­res elestéről számolt be. A város felett harci repülőgépek és heli­kopterek jelentek meg, tüzérsé­gi tűz robaja is hallatszott. Keddre virradóra Kramatorszk környékén is súlyos harcok vol­tak, egész éjszaka ágyúdörgést lehetett hallani, lövöldözés és erős robbanások hallatszottak a repülőtér környékéről is. Foly­tatódik a terrorellenes művelet aktív fázisa, amelyben már több mint 300 „terroristát” semmisí­tettek meg az ukrán biztonsági erők a kelet-ukrajnai Donyeck megyében - jelentette be Vla- diszlav Szeleznyov, a terrorel­lenes műveleti csoport szóvivő­je. Tegnap életét vesztette egy ukrán katona és 13 megsebe­sült, amikor szeparatisták meg­támadták a Harkiv megyei Iz- jum városból a Szlovjanszk felé tartó konvojukat. Olekszandr Turcsinov par­lamenti elnök tegnap tájékoz­tatta a törvényhozást a terrorel­lenes műveletről. Úgy fogalma­zott, a katonák fellépése „sike­res”. A légierő hétfő este meg­semmisítette a szakadárok őr­helyeit Luhanszk megyében, meghiúsított egy támadást a ha­tárőrök ellen, tegnap reggel pe­dig a katonák sok „terroristát” öltek meg Szeverodonyeckben- mondta Turcsinov. Ugyan megkezdődött az orosz erők visszavonása, de még mindig orosz katonák tíz­ezrei vannak az ukrán határnál- mondta tegnap Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár, amikor megérkezett a tagor­szágok védelmi minisztereinek tanácskozására. Az értekezle­ten az ukrán védelmi tárca ve­zetőjének a bevonásával tekin­tik át az ukrán helyzetet. Ras­mussen felszólította Moszkvát, hogy teljesen vonja vissza kato­nai erőit az ukrán határtól, va­lamint szüntesse be a fegyveres bandák támogatását. A NATO a Krím félsziget orosz annektálá- sa óta megerősítette jelenlétét a szövetség keleti államaiban. A NATO által - a balti államok légvédelmének hiányában - folytatott légtérvédelemi beve­tésen Nagy-Britannia, Dánia és Franciaország is részt vadász­gépeivel. A NATO márciusban két légtérellenőrző AWACS re­pülőgépet küldött Lengyelor­szág és Románia légterébe. Barack Obama Varsóban bejelentette, hogy az Egyesült Államok számára szent és sérthetetlen szövetségeseinek biztonsága Nő az USA katonai súlya régiónkban MTl-HÍR Varsó. Az Egyesült Államok azt tervezi, hogy növeli katonai jelenlétét Európában, több ka­tonát vezényelve a térségbe. Több katonai eszközt és újabb csapatokat küld a régióba, ez utóbbiakat folyamatosan cseré­li majd - jelentette ki Barack Obama tegnap Varsóban, hoz­zátéve: felkérte az amerikai kongresszust, hogy egymilliárd dollárig terjedő összeggel tá­mogassa ez irányú erőfeszítése­it. Az amerikai elnök erről azt követően beszélt, hogy a varsói Belweder elnöki palotában tár­gyalt Bronislaw Komorowski lengyel államfővel. Obama fel­szólította a NATO országokat, fokozzák szerepüket a szövet­ség kollektív védelmi rendsze­rében, még akkor is, ha az Egye­sült Államoknak nagyobb ké­pességeik vannak arra, hogy „nagyobb terhet viseljen, mint a kisebb szövetséges államok”. „Mindenkinek meg van a képes­sége, hogy kivegye a részét (a tennivalókból), arányos mér­tékben hozzájáruljon ahhoz, hogy meglegyenek a források, hogy hatékony legyen a terve­zés, az (erők) integrálása és kiképzésük” - mondta az elnök. A lengyel államfő rendkívül fontos döntésnek nevezte, és egyben üdvözölte azt, hogy az ukrajnai orosz beavatkozásra adandó válaszként az USA fo­kozza katonai jelenlétet Euró­pában. Komorowski hangoztat­ta, Varsó azt tervezi, hogy a bruttó hazai termék (GDP) 2%-ának megfelelő mértékre emeli védelmi költségvetésének összegét. Obama az ukrajnai válsággal kapcsolatban kiemel­te, Oroszországnak latba kell vetnie befolyását, hogy a kelet­ukrajnai szakadárok leállítsák a kormányerők elleni támadásai­kat és letegyék fegyvereiket. „Lehetséges a bizalom újraépí­tése Vlagyimir Putyinnal, ami­hez azonban még idő kell, és az, hogy latba vesse befolyását a ke­let-ukrajnai békétlenség lecsil­lapításához. Érdekeltek va­gyunk abban, hogy jó kapcsola­taink legyenek vele. Nem érde­künk Oroszország fenyegetése” - tette hozzá. Obama tegnap ta­lálkozott a visegrádi négyek és a balti államok vezetőivel, köztük Obamával az erő. Az amerikai elnök tegnap Varsóban közölte: az USA kiáll régiónk biztonsága mellett. (TASR/AP-feIvéteI) Ivan Gašparovič elnökkel. Az az első, részben szabad len­amerikai elnök négynapos látó- gyelországi választások 25. év- gatásra érkezett Európába, s út- fordulója alkalmából rendezett jának első állomásán részt vesz varsói ünnepségeken.

Next

/
Oldalképek
Tartalom