Új Szó, 2014. június (67. évfolyam, 125-149. szám)
2014-06-20 / 141. szám, péntek
8 Külföld ÚJ SZÓ 2014. JÚNIUS 20. www.ujszo.com Washington esetleg információkat cserélhet Teheránnal Irakról - Irán egyelőre nem küldött harcoló csapatokat Irakba Bagdad légi támogatást kért az USA-tól Az iraki síiták tömegesen jelentkeznek a hadseregbe, hogy megállítsák a szunnita szélsőségesek előretörését (TASR/AP-felvétel) MKmnmm Halál várhat a líbiai támadóra Washington. Az amerikai fővárosban fogják szövetségi bíróság elé állítani Ahmed Abu Hattalát, akit azzal gyanúsítanak, hogy ő volt a Bengáziban működő amerikai konzulátus ellen 2012. szeptember 11-én elkövetett fegyveres támadások értelmi szerzője. Hattalát egy személynek egy szövetségi intézmény közben elkövetett támadás közbeni megölésével, a terrorizmus anyagi támogatásával és fegyveresen elkövetett erőszakos bűncselekménnyel vádolják. Ezért akár halálra, vagy letöltendő életfogytiglani szabadságvesztésre ítélhetik. Hattala elfogásában az amerikai hadsereg Delta Force kéttucatnyi kommandósa és az FBI néhány ügynöke vett részt - Líbia kormánya tiltakozott amiatt, hogy Hattalát a líbiai hatóságok tudta nélkül fogták ele héten. (MTI) Megtámadtak egyNATO-bázist Dzsalálábád. Az afganisztáni tálibok tegnap megrohamozták a NATO egyik logisztikai bázisát a pakisztáni határnál, a támadókat megölték. A Nangarhar tartományban található bázisra három, robbanóanyaggal megpakolt mellényt viselő, felfegyverzett tálib hatolt be. A tűzharcban a három támadó meghalt, segítőjük, egy teherautósofőr pedig megsebesült. Egy éven belül ez már a harmadik támadás a bázis ellen, ahol elsősorban az Afganisztánban állomásozó külföldi erők számára tárolnak utánpótlásként szolgáló felszerelést, ellátmányt és járműveket. (MTI) Egymillió szír menekült Ankara. A Szíriái polgárháború elől Törökországba menekültek száma immár meghaladja az egymüliót - közölte Besir Atalay török miniszterelnök-helyettes. Ankara a három éve folyó szíriai belháborúra tekintettel nem gátolja meg, hogy menekültek juthassanak át török földre. Törökország 822 kilométeres közös határon osztozik Szíriával. Az ENSZ számításai szerint 6,5 millió ember kényszerült lakhelye elhagyására Szírián belül, mintegy 2,6 millióan pedig elmenekültek az országból, ők többségükben a szomszédos államokban, Törökországban, Libanonban és Jordániában találtak menedékre. (MTI) Bagdad/Teherán. Irán tegnap megerősítette, nem küldött Irakba csapatokat az Iraki és Levantei Iszlám Állam (ILIÁ) nevű szunnita terrormilíciák elleni harcra. Bagdad hivatalosan azt kérte az Egyesült Államoktól, hogy nyújtson légi támogatást az előretörő dzsihádisták ellen. MT1-ÖSSZEFOGLALÓ A bagdadi kormány azt kérte az Egyesült Államoktól, hogy nyújtson légi támogatást az utóbbi napokban előretörő dzsihádisták ellen - jelentette be Hosjar Zebari iraki külügyMT1-ÖSSZEFOGLALÓ Kijev. Heves harcok törtek ki tegnap az ukrán kormányerők és az oröszbarát szakadárok között Kelet-Ukrajna egy olyan térségében, amely az elmúlt hetekben a hadsereg ellenőrzése alatt állt. A Donyeck megyében lévő Krasznij Liman város közelében a szakadárok megpróbáltak áttörni a kormányerők védvonalán. Egyes jelentések szerint mindkét oldalon harckocsikat is bevetettek, a harcokban részt vevő szakadárok száma MT1-ÖSSZEFOGLALÓ Varsó. Meneszteni kell Bartlomiej Sienkiewicz belügyminisztert a lehallgatási botrányban játszott szerepe miatt -jelentette ki tegnap Janusz Piechocinski lengyel miniszterelnök-helyettes, jelezve, hogy akár már a hétvégén is tárgyalhat az előrehozott választások lehetőségéről a miniszterelnökkel. Piechocinski - aki a kormánykoalíció kisebbik erejének, a Lengyel Parasztpártnak (PSL) az elnöke - úgy nyilatkozott, hogy Donald Tusk kormányfő kockázatos döntést hozott, amikor a helyén hagyta a belügyi tárca vezetőjét. Tusk miniszterelnök is az előrehozott miniszter. Washingtonban megerősítették a kérést. „Irak a két ország közötti biztonsági megállapodás értelmében Washington segítségét kérte abban, hogy mérjen légi csapásokat a terrorista csoportokra” - mondta a tárcavezető. Egyes értesülések szerint tegnap Irak légterében már amerikai vadászgépek köröztek, ám csak megfigyeléseket folytattak. Irán tegnap megerősítette, hogy nem küldött Irakba csapatokat a Bagdad felé nyomuló Iraki és Levantei Iszlám Állam (ILIÁ) nevű szunnita terrormilíciák elleni harcra. Haszan Fi- ruzabádi vezérkari főnök szerint „nincs semmilyen ok” arra, hogy Teherán ilyen intézkedést hozzon. Firuzabádi arról is beeléri a négyezret. Vladiszlav Szeleznyov, az ukrán hadsereg terrorellenes hadműveletének szóvivője megerősítette, az ukrán fegyveres erők ismét aktív hadműveletbe kezdtek az ország keleti részén fekvő több városban. Szeleznyov közölte: „Petro Porosenko ukrán elnök béketervével kapcsolatban fegyverletételt javasoltunk és objektív eljárást ígértünk minden fegyveresnek az általuk esetlegesen elkövetett bűncselekmények kivizsgálásában. Azoknak a terroristáknak, akikválasztásokat nevezte az egyik lehetőségnek a Lengyelországban nemrég kipattant lehallgatási botrány megoldására. A kormányfő tegnap azt mondta, „előfordulhat, hogy az egyetlen megoldás az előrehozott választás lesz, ha a bizalmi válság annyira mélynek bizonyul”. A Wprost című hetilap több, magas állami posztot betöltő személy titokban felvett tavalyi, egy előkelő étteremben zajlott beszélgetését közölte, köztük Marek Belka jegybankelnök és Bartlomiej Sienkiewicz belügyminiszter azon megbeszélését, amelyben a miniszter pénz- kibocsátást követelt a központi bank vezetőjétől. Belka, a Lengyel Nemzeti Bank elnöke, volt szélt, hogy jelenleg nem tudna elképzelni semmilyen együttműködést az USA-val az ILIÁ elleni küzdelemben. Haszan Ró- háni iráni elnök szolidaritását nyilvánította ki az iraki kormány iránt, de ő is tagadta, hogy bevetették volna az al- Kudsz Brigádokat, az iráni Forradalmi Gárda külföldi műveletekkel megbízott különítményét. Ám nem zárta ki a Washingtonnal kialakítandó kooperáció lehetőségét. Az USA fontolóra veszi, információkat cseréljen Iránnal az iraki hadi helyzetről, de nem szándékozik együtt dolgozni vele a válság megoldásában - mondta John Kerry amerikai külügyminiszter. „Érdekel minket a kommunikáció Iránnal, hogy Teherán tudja, miként vélekedünk mi, és mi is tudjuk, mit gondolnak ők. Ez elejét veheti az emberi hibáknak” - mondta Kerry. Barack Obama amerikai elnök közölte, nincs szüksége új kongresszusi felhatalmazásra egy esetleges iraki katonai beavatkozáshoz, amelynek módjáról még nem döntött. A Fehér Ház szerint az elnök ismertette a képviselőház és a szenátus vezetőivel azokat az amerikai erőfeszítéseket, amelyek arra irányulnak hogy megerősítsék az iraki biztonsági erőknek az ILIÁ harcosai jelentette „fenyegetéssel való szembeszállásra való nek a kezéhez nem tapadt vér, szabadságot és biztonságot ígértünk. A terroristák elutasították az ultimátumot.” Az ukrán elnök június 27-én írja alá Brüsszelben az európai uniós társulási szerződés gazdasági részét. Ezt maga Petro Porosenko jelentette be tegnap, amikor bemutatta Pavlo Klimkin új külügyminisztert. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek (EBESZ) újra sikerült felvennie a kapcsolatot egyik négytagú küldöttségével, amelyet 3 hétminiszterelnök és Sienkiewicz belügyminiszter vaskos trágárságokkal tarkított beszélgetése során a jegybank elnöke hajlandónak mutatkozott pénzkibocsátásra a költségvetési hiány enyhítése érdekében, amiért cserébe az akkoriban a pénzügyminiszteri tisztséget betöltő Jacek Rostowski leváltását követelte. Ez négy hónappal később meg is történt. „Merénylet az állam ellen” - így minősítette címlapján a hírmagazin a Visztulagate néven duzzadó kínos közéleti botrányt. Donald Tusk is hasonló véleményének adott hangot: „Ez az első kísérlet 1989 óta, hogy illegális módszerekkel megbuktassák a kormányt.” képességét”, beleértve a megnövelt biztonsági támogatást. Jay Carney, a Fehér Ház szóvivője kijelentette, hogy az elnök a harcoló alakulatok Irakba küldésén kívül nem zárt ki semmilyen lehetőséget. Az Iraki és Levantei Iszlám Állam (ILIÁ) nevű szélsőséges iszlám szervezet harcosai előli menekülést nagy gyalázatként éli meg az iraki hadsereg rengeteg katonája, mivel az országban hagyományosan nagy rángja van a katonai vitézségnek. Ilyesmiről azonban nemigen tel ezelőtt a kelet-ukrajnai Donyeck megyében raboltak el oroszbarát szakadárok. „Jól vannak, nem sebesültek meg” - mondta Michael Bociurkiw, az EBESZ-misszió szóvivője. Május 28-án az EBESZ egyik, 11 fős csoportját fogták el szeparatis- ták a térségben, őket később elengedték a szakadárok. Az ukrán határőrség és védelmi tárca megerősíti az útel- lenőrző pontokat Herszon megye és a márciusban Oroszországhoz csatolt Krím félsziget határán. A határátkelők térsétettek tanúbizonyságot a ILIÁ harcosaival szemben sem az iraki reguláris erők, sem a rendőrség emberei, pedig vannak vagy egymillióan. A pár ezer - támogatóival együtt legfeljebb néhány tízezer - fős ILIÁ páratlan villámháborús diadalt produkált: röpke egy hét alatt lerohanta és elfoglalta Moszul városát, majd sorra hódított meg tartományokat, nagyobb városokat. A szélsőséges iszlamista szervezet végcélja szunnita ka- lifátust létrehozni Irak és Szíria területén. gében szögesdrótot, illetve betontömbökből útakadályokat állítottak fel. Mindez nehezíti a forgalmat, emiatt több száz, a Krímbe tartó teherautó és személygépkocsi torlódott fel. Az ukrán hatóságok körözést adtak ki Viktor Janukovics exál- lamfő fia, Olekszandr Janukovics ellen, zárolták vagyonát, aki ellen adómegkerülés a vád. A fogorvos képzettségű 41 éves Janukovics 3 év alatt állítólag 500 millió dollár vagyont halmozott fel, egy általa alapított szénkereskedelmi cég révén. Folytatódó izraeli razziák. Mintegy 30 palesztint vett őrizetbe tegnapra virradóra az izraeli hadsereg, egy héttel a három izraeli tizenéves feltételezett elrablása után, amit a Hamász számlájára írnak. Az egyik rajtaütésben a katonák palesztin tüntetőkkel csaptak össze. Az új letartóztatásokkal 280-ra nőtt az őrizetbe vettek száma, ebből közel 200 a Hamász mozgalom aktivistája. (TASR/AP) Ausztrálok a szélsőségesek oldalán Canberra. Mintegy 150 ausztrál harcol Szíriában és Irakban a szélsőségesek oldalán, a canberrai kormány pedig attól tart, hogy hazatérésük terrorveszélyt jelent az országra nézve - közölte Julie Bishop külügyminiszter. A tárcavezető elmondta, bevont sok útlevelet a biztonsági fenyegetettség csökkentése érdekében. Az ausztrál rendőrség az elmúlt hónapokban több ember ellen indított bűnvádi eljárást zsoldosok toborzása és a lázadók támogatása miatt. Thomas de Maiziere német belügyminiszter arra figyelmeztetett, hogy a Szíriából és Irakból visszatérő harcosok „halálos veszélyt” jelentenek. Nagyjából 270 iszlamista utazott Németországból Szíriába harcolni. Becslések szerint európai országokból összesen kb. kétezren mentek Szíriába harcolni.(MTI) Újra sikerült kapcsolatot teremteni az EBESZ-misszió Donyeck megyében elrabolt csoportjával - szögesdrót a Krím határán Tegnap súlyos összecsapások voltak Kelet-Ukrajnában Donald Tusk kormányfő sem zárja ki az előrehozott lengyel választásokat Egyre dagad a lehallgatási botrány
