Új Szó, 2014. június (67. évfolyam, 125-149. szám)
2014-06-18 / 139. szám, szerda
14 Régió-SZÜLŐFÖLD-HIRDETÉS ÚJ SZÓ 2014. JÚNIUS 18. www.ujszo.com Tündérágak várnak a csónakázó természetbarátokra a szentendrei Duna-ágon Bátran szálljunk vízre nyáron Pozsony/Budapest. Amennyi természeti csoda megtekintését bele lehet sűríteni három napba, azt a Danube- parks Step 2.0 projekt újságíróknak szervezett tanulmányútra belesűrítettek. SZABÓ CSILLA Bécstől Szlovákián át Budapestig vezetett az utunk, érintve az osztrák Donau-Auen Nemzeti Parkot, a szlovákiai Dunamenti Ligeterdők Tájvédelmi Körzetet, majd utolsó állomásként a Magyarországon található Duna-Ipoly Nemzeti Park egy részét jártuk be. Tenyerünkön a Duna A komáromi járásbeli Nagylé- li-szigetről Visegrádra vezetett utunk, ahol sajnos éppen lekés- tük a naplementét, pedig a visegrádi fellegvár alól a lenyűgöző dunai panoráma igazán fantasztikus lett volna a lemenő nap színeiben, de így is gyöyörű látvány volt a lábunk alatt szaladó folyó. Visegrád, a Dunakanyar, Szentendre térsége a Duna- Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozik. A nemzeti park területe a Pilis- a Visegrádi- és a Börzsöny-hegységeket, az Ipoly-völgy Hont és Balassagyarmat közötti szakaszát és a Szentendrei-sziget egyes területeit foglalja magába. A nemzeti park egyik legszebb része a Duna-kanyar, ahol a folyót a Pilis és a Börzsöny fogják közre. A park területe változatos: hegyvidéki, folyómelléki táj és síkság váltogatja egymást, gazdag és érdekes élővilágot hozva létre a folyó mentén. A nemzeti park elsősorban a túrázóknak kedvező, leginkább a gyalogos turizmusjellemző a térségre, sok tanösvény és központ található itt, például a Királyréti Erdei Iskola, a Sas-hegy Látogatói Központ, a Pál-völgyi barlangrendszer, a Szemlő-hegyi barlang. A látnivalókat, központokat az üzemeltetők igyekeznek családbaráttá tenni, nagyon sok a családi program, ahol a szülők a gyerekekkel együtt játszva ismerhetik meg a Duna mente környezetét. Külön öröm volt hallanunk arról is, hogy ezeket a helyeket igyekeznek teljesen akadálymentessé tenni, így a mozgáskorlátozottak is élvezhetik ezeket a csodákat. Természetes ivóvízforrás Utunk során nagyon sokszor A szentendrei Duna-ág kenuból a legszebb Árvalányhaj lengedez a hegytetőn (Kolláth Mária felvételei' Kerékpárral a Szentendrei-szigeten felmerült a bősi vízerőmű témája, valamint az, hogy az erőmű megépítésével mekkora károkat okoztak a természetben. A bősi vízerőmű hatásait talán senkinek nem kell bemutatni, a nagymarosi rész kiépítésével még szebb környezetet tett volna tönkre az ember. Tű1 ravezetőink az állat- és növényvilág ismertetése során külön kitértek arra is, mi minden tűnt volna el, és semmisült volna meg, ha megépül a nagymarosi vízerőmű. A kirándulás utolsó napjának első úti célja a Szentendrei-sziget volt, melyet bérelhető kerékpárokon jártuk be. A táj az ártéri erdők változatosságát hordozza, de egyik legfontosabb értéke a sziget alatt található természetes ivóvízforrás. A Szentendrei-sziget az egyik legfontosabb dunai sziget, a Duna-kanyar és Budapest között található, délen a szintén csodálatos Lupa-szigethez kapcsolódik. A szigeten 25 védett növényfaj és 205 madárfaj található - például a héja, a karvaly, a darázsölyv, a holló, a kabasólyom, a vörös vércse, a fekete gólya, a gyurgyalag, a búbosbanka, a jégmadár, a partifecske, a parlagi pityer, a füleskuvik, a kuvik, a macskabagoly, az erdei fülesbagoly, de megfigyelhetünk a térségben vándorsólymot és kerecsensólymot is. A Duna természetes szűrőént működik: homokos-kavicsos üledékes talaja megszűri a vizet, a talajban található ivó- vízkészlet a fertőtlenítés (klórozás) után további tisztítás nélkül kerülhet a vízhálózatba. A sziget vízbázisa európai szinten is kiemelkedő mennyiségű és minőségű vízkészlet, Budapest ivóvízszükségletének 70 százalékát elégíti ki. Összesen több mint 700 ivóvíztermelő kút üzemel a szigeten, a sziget parti szűrési kútjai napi 1,2 millió köbméter vizet nyernek ki - tájékoztatott Halász Ferenc, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságának kommunikációs referense. A Szentendrei-szigetről Kisorosziba érkeztünk, ahol a csapat utolsó programpontként vízre - most kenuba - szállt, és Kisorosziból Duna- bogdány partját érintve Tahi- tótfaluig evezett. A Szentendrei-szigetet egyik oldalról a Duna fő ága, másik oldalról a szentendrei Duna-ág fogja közre. A Duna-ág mentén rengeteg kisebb mellékág található, melyeket tündérágaknak is neveznek. Az aktív pihenésre vágyóknak ez nagyon jó lehetőség, a tapasztalt vízitúrázók Kisorosziban kenukat kölcsönözhetnek, a kevésbé tapasztaltak pedig vízitúra-vezetők- kel vághatnak neki a Dunának. Menjünk ki a természetbe Cserkészként nem áll távol tőlem a természet, talán azt is mondhatom, hogy ezt-azt tudok róla, és nem riadok vissza attól sem, hogy heteket töltsék az erdő közepén, ahol nincs térerő, mégis: a három nap alatt rengeteg új élményt szereztem. Itt van a közelünkben a Duna, egy karnyújtásnyira élünk a csodáitól, de ezt alig tudatosítjuk. Remélem, a háromrészes sorozattal sikerült rámutatnunk arra, hogy ennek a varázslatos világnak az átéléséhez nincs szükségünk sok pénzre, csak nyitott szívre. Virágzó szibériai nőszirom „Nem olyan elnök leszek, aki aláírja a törvényeket, és időnként külföldön képviseli az országot." Hanem milyen? Exkluzív beszélgetés Andrej Kískával a VASÁRNAP legújabb számában! Keresse az újságárusoknál! VENDEGÜNK AZ ÁLLAMELNÖK!
