Új Szó, 2014. június (67. évfolyam, 125-149. szám)
2014-06-17 / 138. szám, kedd
10 Kultúra ÚJ SZÓ 2014. JÚNIUS 17. www.ujszo.com Sikeresnek bizonyult a Több mint szomszéd „Oda hallik a hacacáré” JUHÁSZ KATALIN Pozsony. Kegyesek voltak az égiek a Több mint szomszéd magyar kulturális fesztivál hétvégi részéhez: egy csepp eső sem esett, és hőgutát sem kaptak a borászok, gulyás- és lecsó- főzők, keramikusok, bőrdíszművesek és zenészek. A Hviezdoslav tér közepét telerakták asztalokkal és padokkal, a tökéletesen hangosított színpadról pedig késő estig szólt az élő zene: Neoton Família, Budapest Bár, Group'n' Swing és Lajkó Félix, hogy csak a nagy neveket említsem. A koncertek ingyenesek voltak, a gasztronómiai élmény árát viszont megkérték: a tízeurós gulyást, a négyeurós jegeskávét, a 2,50-es lángost javarészt távol-keleti turisták és öltönyös-nyakkendős hazai ínyencek kóstolgatták. Az elmélyülten hörpölő borkedvelők mellett sokan közlekedtek borsodis söröspohárral, amit fel nem foghatok, de ez legyen az én problémám... Amolyan hi-tech falunapokat képzeljenek el, amivel semmi baj nincs, hiszen ha ez kell a kulturális élmény kiteljesedéséhez, akkor ezt kell nyújtani a népnek. A magyar nagykövetség kiemelten kezelt fesztiválja most debütált Pozsonyban. Ha sikeresnek ítéltetik, jövőre is részünk lehet benne. A szombaton és vasárnap hallottak alapján azt mondhatom: adná az ég! A Neoton-koncertet kihagytam, de el tudom képzelni a hatást, mert tavaly láttam élőben, és tényleg le a kalappal Csepregi Éváék előtt. A Budapest Bár első lemezét ronggyá hallgattam, imádtam az ötletet, hogy alternatív rocksztárok cigányzene- karral régi kuplékat énekelnek. Az egylemezesre tervezett projekt olyan sikeres lett, hogy most jelent meg az ötödik album, ősszel pedig jön a folytatás is. A pozsonyi koncert vérprofi volt, Farkas Róberték zenekara előtt Keleti András mellett Behumi Dóri, Szűcs Krisztián és Frenk képviselte a magyar alternatív szubkultúrát, amelyről a szlovák közönségnek fogalma sem lehet. A mellettem álló, végig riszáló két lány egyike például azt ordította a telefonjába, hogy valami magyar csapat zenél a téren, ilyen lati- nos-cigányos izét, és Rák Viki is énekelt, aki „bohovská” volt. A mi Rák Vikink két dalt is előadott a Budapest Bárral. Az egyiket a Mezei Mária-estjén már hallhattuk: „Holnap, ki tudja, holnap látsz-e még...” A másikat szlovákul énekelte, ezért pluszpont jár neki: a Skôr než odídeš című dalt František Krištof Veselý énekelte lemezre 1946-ban. A Budapest Bár kitett magáért: a régi magyar slágerek mellett Beatles-, Doors-, David Bowie- és Abba-örökzöld is volt, mindenki megelégedésére. Másnap Lajkó Félix, a világ legpunkosabb hegedűművésze citerával kezdett, a Mező című nemzetközi sikerlemezről adott elő, egy cimbalmos és egy bőgős kíséretében. Legalább tízszer láttam már őt élőben, ezért izgatottan figyeltem a beavatat- lanok reakcióit, ahogy tátott szájjal bámulnak és hitetlen- kedve csóválják a fejüket. A 60 százaléknyi pozsonyi magyar, a 20 százaléknyi szlovák és a szintén 20 százaléknyi külföldi elégedetten távozott a térről. Én pedig remélhetőleg egy hagyomány születésének voltam tanúja a hétvégén. Szűcs Krisztián és a Budapest Bár (A szerző felvétele) Eszenyi Enikő vígszínházi rendezése, az Átutazók ma látható a pozsonyi Eurokontext fesztiválon Az elmagányosodás költői opusa Igazgatói korszakának negyedik évében rendezte meg Hanoch Levin izraeli szerző Átutazók című darabját Eszenyi Enikő. A Vígszínház sikeres előadását Roman Polák, a Szlovák Nemzeti Színház prózai társulatának igazgatója hívta meg Pozsonyba. A produkció me este látható az Eurokontext fesztiválon. SZABÓ G. LÁSZLÓ Komédia nyolc temetésben, egy felvonásban. Műfaji megjelölésként ez szerepel az előadás színlapján. „De nem ez a lényeg - vélekedik Eszenyi Enikő. - Hanoch Levin azt a helyzetet ragadja meg, ami most nálunk is nagyon aktuális, hogy a jobb megélhetés reményében sokan elhagyják az országot. De egész Európa vándorol. Levin különleges író, nagyon szeretem a műveit. Díszlettervezőként is dolgozott, sőt ő maga is megrendezte a darabjait. Nem szokványos ez a drámája sem, és elképesztőjóhumora van.” Az Átutazókban több család élete fut párhuzamosan, generációk mindennapjai elevenednek meg előttünk. Gyerekek, szülők, nagyszülők különböző pillanatai. Arról szól a darab, hogyan élnek egymás mellett emberek, akik késve ismerik fel egymás fontosságát. Életminiatűrökből rakódik ki a történet, speciális érzékenységgel vetít ki elénk sor- sokat, jellemeket, lelki rezzenéseket. A nézőkből hol köny- nyeket, hol önfeledt nevetést csal elő. Levin egy másik darabját, Az élet mint olyant is játsszuk a Vígszínházban. Az háromszereplős történet. Az Átutazók az egész társulatnak lehetőséget ad a megmutatkozásra a fiataloktól a nagyon komoly művészekig több mint húszán szerepelnek benne. Például Börcsök Enikő, Halász Judit, Igó Éva, Hegyi Barbara, Harkányi Endre, Kern András, Lengyel Tamás, Józan László, Karalyos Gábor, Varjú Kálmán, Fesztbaum Béla. Hanoch Levin a leghíresebb izraeli drámaíró, emellett költő, prózaíró, társadalmi szatírák szerzője. Humora költői, ironikus, olyakor metsző, pengeéles. Hazájában sokan Izrael élő lelkiismereteként tartják számon. Egyszerűség, bölcsesség, életszeretet és emberség árad a darabjaiból. Melyik európai társulat tűzte még műsorára az Átutazókat? Európában csak mi játsszuk a darabot, ezért is érdekes az előadás. Törőcsik Mari vendégként van jelen vígszínházi kollégái között. Hogyan sikerült megszereznie őt az előadáshoz? Felhívtam telefonon, és felkértem a szerepre. Nehézséget egyedül az okozott, hogy meg kellett neki mondanom: nincs benne szövege. Ott tartottam is egy szünetet, hogy majd egy nagy levegővétel után közlöm vele a tényt. Csakhogy ő megelőzött. „Nincs egyetlen mondatom sem? - ujjongott. - Nem baj, azt szeretem a legjobban.” Ezzel ki is mentett a helyzetből. Nem kellett magyarázkodnom. Ő a legidősebb figura a darabban. A nagymama, akit el akarnak távolítani otthonról, hogy át tudják alakítani a szobáját - az unokájának. Egyébként nem sajátos élethelyzet ez sem. Minden családban van ilyen. A gyerek nő, kamaszodik, és nincs külön szobája, hiszen a nagyi ott lakik. Ezért elküldik őt valahova. Ha nem szanatóriumba, akkor az idősek otthonába vagy még rosszabb esetben az elfekvőbe. Csakhogy ez a nagyi résen van. Nem engedi, hogy csak úgy elhessegessék otthonról. Mindig visszaszökik a családjához. Törőcsik Mari a puszta lényével, egyéniségének utánozhatatlan varázsával egy szeretni való, bájos nagymamát formál a szerepből. FilmM Eszenyi Enikő: „Üres térben a test és a lélek megnyilvánulása a legfontosabb" (Képarchívum) ben is, színházban is dolgoztak már együtt. Ezúttal más felállásban találkoztak. A rendezője volt. Nagyon jól dolgoztunk e- gyütt. Mást nem tudok mondani. A darab zenéjét Furák Péter írta, ami pedig külön érdekessége az előadásnak: szinte nincs díszlete. Itt a színész teste, a mozdulat- és gesztusrendszere, a világítás adja meg a rendkívül izgalmas összhatást. Elég nehéz volt próbálni a darabot, hiszen a színészek csak önmagukra, illetve egymásra és a zenére hagyatkozhattak. Üres térben a test és a lélek megnyilvánulása a legfontosabb, s akinél ez működik, annál fantasztikusan működik. A jelmezeknek, Nagy Fruzsina érzékeny munkájának volt még komoly szerepük a figurák megszületésében. A magány, az elmagányosodás költői opusa is az Átutazók. Sok mindenről szól a darab. Látszatkapcsolatokról és hiányérzetekről is. Talán jobb kommunikációra, tartalmasabb kapcsolatokra, több elfogadásra, megértésre, nagyobb odafigyelésre tanít. Én nagyon szeretem. (Szkórossy Zsuzsa felvétele) Törőcsik Mari és Varjú Kálmán az Átutazókban Chicago és Los Angeles polgármestere is azon van, hogy az ő városukba kerüljön a nevezetes popkulturális művészeti gyűjtemény San Francisco harcba szállt George Lucas tervezett múzeumáért MTl-ÖSSZEFOGLALÓ San Francisco. San Francisco politikusai és a helyi ingatlan- fejlesztő csoportok nem hajlandók harc nélkül átengedni Chicagónak vagy Los Angelesnek George Lucas tervezett múzeumát, amely a Csillagok háborúja űreposz alkotójának hatalmas popkulturális művészeti gyűjteményét fogja bemutatni. „George Lucas, kérünk téged, hogy San Franciscóban építsd fel a múzeumodat az egész világ örömére” - olvasható azokon a molinókon, amelyeket Ed Lee polgármester a hét végén füg- gesztetett ki a San Francisco-i városházára és arra a vízparti területre, amely a város reményei szerint idővel az amerikai művészet és filmipar emléktárgyait bemutató Lucas Cultural Arts Museumnak fog otthont adni. A 70 éves George Lucas hosszú ideje gondolkodik azon, hogy évtizedek alatt óriásira nőtt gyűjteményét, amely az elmúlt 150 év vizuális történetmesélésének kultúrájára tekint Élesedik a verseny a filmes relikviákért (Képarchívum) vissza - mindenekelőtt filmes relikviákat és képregényeket vonultat fel -, megfelelő formában mutassa be a közönségnek. Tavaly megjegyezte: 2500 hektáros filmes birodalmában, a Sky- walker Ranchon egyszerűen nincs annyi fal, amennyi elég lenne a relikviák kifüggesztésére. Lucas 2013-ban 300 millió dollárt kínált fel egy San Fran- cisco-i múzeum felállítására. Az általa első helyen kiszemelt helyszínt elutasította az illetékes Presidio Trust, amely egyúttal új helyszínt is felajánlott a múzeum számára, méghozzá a Lucasfilm San Franciscó-i központja melletti területet. Mindeközben Chicago és Los Angeles polgármestere is minden erejével azon van, hogy meggyőzze Lucast, az ő városukban építse fel múzeumát. Chicago komoly versenytárs lehet, Rahm Emanuel polgár- mester - Barack Obama amerikai elnök korábbi kabinetfőnöke - nemcsak a Lucas-gyűjte- ményért lobbizik, hanem Barack Obama elnöki könyvtárát is Chicagóban szeretné látni.
