Új Szó, 2014. június (67. évfolyam, 125-149. szám)

2014-06-17 / 138. szám, kedd

10 Kultúra ÚJ SZÓ 2014. JÚNIUS 17. www.ujszo.com Sikeresnek bizonyult a Több mint szomszéd „Oda hallik a hacacáré” JUHÁSZ KATALIN Pozsony. Kegyesek voltak az égiek a Több mint szomszéd magyar kulturális fesztivál hét­végi részéhez: egy csepp eső sem esett, és hőgutát sem kap­tak a borászok, gulyás- és lecsó- főzők, keramikusok, bőrdísz­művesek és zenészek. A Hviezdoslav tér közepét te­lerakták asztalokkal és padok­kal, a tökéletesen hangosított színpadról pedig késő estig szólt az élő zene: Neoton Família, Budapest Bár, Group'n' Swing és Lajkó Félix, hogy csak a nagy ne­veket említsem. A koncertek in­gyenesek voltak, a gasztronó­miai élmény árát viszont meg­kérték: a tízeurós gulyást, a négyeurós jegeskávét, a 2,50-es lángost javarészt távol-keleti tu­risták és öltönyös-nyakkendős hazai ínyencek kóstolgatták. Az elmélyülten hörpölő borkedve­lők mellett sokan közlekedtek borsodis söröspohárral, amit fel nem foghatok, de ez legyen az én problémám... Amolyan hi-tech falunapokat képzeljenek el, amivel semmi baj nincs, hiszen ha ez kell a kul­turális élmény kiteljesedésé­hez, akkor ezt kell nyújtani a népnek. A magyar nagykövet­ség kiemelten kezelt fesztiválja most debütált Pozsonyban. Ha sikeresnek ítéltetik, jövőre is ré­szünk lehet benne. A szomba­ton és vasárnap hallottak alap­ján azt mondhatom: adná az ég! A Neoton-koncertet kihagytam, de el tudom képzelni a hatást, mert tavaly láttam élőben, és tényleg le a kalappal Csepregi Éváék előtt. A Budapest Bár első lemezét ronggyá hallgattam, imádtam az ötletet, hogy alter­natív rocksztárok cigányzene- karral régi kuplékat énekelnek. Az egylemezesre tervezett pro­jekt olyan sikeres lett, hogy most jelent meg az ötödik al­bum, ősszel pedig jön a folyta­tás is. A pozsonyi koncert vér­profi volt, Farkas Róberték ze­nekara előtt Keleti András mel­lett Behumi Dóri, Szűcs Kriszti­án és Frenk képviselte a magyar alternatív szubkultúrát, amely­ről a szlovák közönségnek fo­galma sem lehet. A mellettem álló, végig riszáló két lány egyi­ke például azt ordította a tele­fonjába, hogy valami magyar csapat zenél a téren, ilyen lati- nos-cigányos izét, és Rák Viki is énekelt, aki „bohovská” volt. A mi Rák Vikink két dalt is elő­adott a Budapest Bárral. Az egyiket a Mezei Mária-estjén már hallhattuk: „Holnap, ki tud­ja, holnap látsz-e még...” A má­sikat szlovákul énekelte, ezért pluszpont jár neki: a Skôr než odídeš című dalt František Krištof Veselý énekelte lemezre 1946-ban. A Budapest Bár kitett magáért: a régi magyar sláge­rek mellett Beatles-, Doors-, David Bowie- és Abba-örökzöld is volt, mindenki megelégedé­sére. Másnap Lajkó Félix, a világ legpunkosabb hegedűművésze citerával kezdett, a Mező című nemzetközi sikerlemezről adott elő, egy cimbalmos és egy bőgős kíséretében. Legalább tízszer láttam már őt élőben, ezért iz­gatottan figyeltem a beavatat- lanok reakcióit, ahogy tátott szájjal bámulnak és hitetlen- kedve csóválják a fejüket. A 60 százaléknyi pozsonyi magyar, a 20 százaléknyi szlovák és a szin­tén 20 százaléknyi külföldi elé­gedetten távozott a térről. Én pedig remélhetőleg egy ha­gyomány születésének voltam tanúja a hétvégén. Szűcs Krisztián és a Budapest Bár (A szerző felvétele) Eszenyi Enikő vígszínházi rendezése, az Átutazók ma látható a pozsonyi Eurokontext fesztiválon Az elmagányosodás költői opusa Igazgatói korszakának negyedik évében rendez­te meg Hanoch Levin iz­raeli szerző Átutazók című darabját Eszenyi Enikő. A Vígszínház sike­res előadását Roman Po­lák, a Szlovák Nemzeti Színház prózai társula­tának igazgatója hívta meg Pozsonyba. A pro­dukció me este látható az Eurokontext fesztiválon. SZABÓ G. LÁSZLÓ Komédia nyolc temetésben, egy felvonásban. Műfaji megje­lölésként ez szerepel az előadás színlapján. „De nem ez a lényeg - vélekedik Eszenyi Enikő. - Hanoch Levin azt a helyzetet ragadja meg, ami most nálunk is nagyon aktuális, hogy a jobb megélhetés reményében sokan elhagyják az országot. De egész Európa vándorol. Levin külön­leges író, nagyon szeretem a műveit. Díszlettervezőként is dolgozott, sőt ő maga is meg­rendezte a darabjait. Nem szok­ványos ez a drámája sem, és el­képesztőjóhumora van.” Az Átutazókban több csa­lád élete fut párhuzamosan, generációk mindennapjai elevenednek meg előttünk. Gyerekek, szülők, nagyszülők különböző pillanatai. Arról szól a darab, hogyan élnek egymás mellett emberek, akik késve ismerik fel egymás fontosságát. Életminiatűrökből rakódik ki a történet, speciális érzé­kenységgel vetít ki elénk sor- sokat, jellemeket, lelki rezze­néseket. A nézőkből hol köny- nyeket, hol önfeledt nevetést csal elő. Levin egy másik darabját, Az élet mint olyant is játsszuk a Víg­színházban. Az háromszereplős történet. Az Átutazók az egész társulatnak lehetőséget ad a megmutatkozásra a fiataloktól a nagyon komoly művészekig több mint húszán szerepelnek benne. Például Börcsök Enikő, Halász Judit, Igó Éva, Hegyi Barbara, Harkányi Endre, Kern András, Lengyel Tamás, Józan László, Karalyos Gábor, Varjú Kálmán, Fesztbaum Béla. Hanoch Levin a leghíresebb izraeli drámaíró, emellett köl­tő, prózaíró, társadalmi szatí­rák szerzője. Humora költői, ironikus, olyakor metsző, pengeéles. Hazájában sokan Izrael élő lelkiismereteként tartják számon. Egyszerűség, bölcsesség, életszeretet és emberség árad a darabjaiból. Melyik európai társulat tűzte még műsorára az Átutazókat? Európában csak mi játsszuk a darabot, ezért is érdekes az előadás. Törőcsik Mari vendégként van jelen vígszínházi kollégái között. Hogyan sikerült meg­szereznie őt az előadáshoz? Felhívtam telefonon, és fel­kértem a szerepre. Nehézséget egyedül az okozott, hogy meg kellett neki mondanom: nincs benne szövege. Ott tartottam is egy szünetet, hogy majd egy nagy levegővétel után közlöm vele a tényt. Csakhogy ő meg­előzött. „Nincs egyetlen mon­datom sem? - ujjongott. - Nem baj, azt szeretem a legjobban.” Ezzel ki is mentett a helyzetből. Nem kellett magyarázkodnom. Ő a legidősebb figura a da­rabban. A nagymama, akit el akarnak távolítani otthonról, hogy át tudják alakítani a szobáját - az unokájának. Egyébként nem sa­játos élethelyzet ez sem. Min­den családban van ilyen. A gye­rek nő, kamaszodik, és nincs kü­lön szobája, hiszen a nagyi ott lakik. Ezért elküldik őt valaho­va. Ha nem szanatóriumba, ak­kor az idősek otthonába vagy még rosszabb esetben az elfek­vőbe. Csakhogy ez a nagyi résen van. Nem engedi, hogy csak úgy elhessegessék otthonról. Mindig visszaszökik a család­jához. Törőcsik Mari a puszta lényével, egyéniségének utá­nozhatatlan varázsával egy szeretni való, bájos nagyma­mát formál a szerepből. Film­M Eszenyi Enikő: „Üres térben a test és a lélek megnyilvánulása a legfontosabb" (Képarchívum) ben is, színházban is dolgoz­tak már együtt. Ezúttal más felállásban találkoztak. A rendezője volt. Nagyon jól dolgoztunk e- gyütt. Mást nem tudok mon­dani. A darab zenéjét Furák Péter írta, ami pedig külön érdekes­sége az előadásnak: szinte nincs díszlete. Itt a színész teste, a mozdulat- és gesztus­rendszere, a világítás adja meg a rendkívül izgalmas összhatást. Elég nehéz volt próbálni a da­rabot, hiszen a színészek csak önmagukra, illetve egymásra és a zenére hagyatkozhattak. Üres térben a test és a lélek megnyil­vánulása a legfontosabb, s aki­nél ez működik, annál fantasz­tikusan működik. A jelmezek­nek, Nagy Fruzsina érzékeny munkájának volt még komoly szerepük a figurák megszületé­sében. A magány, az elmagányo­sodás költői opusa is az Át­utazók. Sok mindenről szól a darab. Látszatkapcsolatokról és hi­ányérzetekről is. Talán jobb kommunikációra, tartalma­sabb kapcsolatokra, több elfo­gadásra, megértésre, nagyobb odafigyelésre tanít. Én nagyon szeretem. (Szkórossy Zsuzsa felvétele) Törőcsik Mari és Varjú Kálmán az Átutazókban Chicago és Los Angeles polgármestere is azon van, hogy az ő városukba kerüljön a nevezetes popkulturális művészeti gyűjtemény San Francisco harcba szállt George Lucas tervezett múzeumáért MTl-ÖSSZEFOGLALÓ San Francisco. San Francisco politikusai és a helyi ingatlan- fejlesztő csoportok nem hajlan­dók harc nélkül átengedni Chi­cagónak vagy Los Angelesnek George Lucas tervezett múze­umát, amely a Csillagok hábo­rúja űreposz alkotójának ha­talmas popkulturális művészeti gyűjteményét fogja bemutatni. „George Lucas, kérünk téged, hogy San Franciscóban építsd fel a múzeumodat az egész világ örömére” - olvasható azokon a molinókon, amelyeket Ed Lee polgármester a hét végén füg- gesztetett ki a San Francisco-i városházára és arra a vízparti területre, amely a város remé­nyei szerint idővel az amerikai művészet és filmipar emléktár­gyait bemutató Lucas Cultural Arts Museumnak fog otthont adni. A 70 éves George Lucas hosszú ideje gondolkodik azon, hogy évtizedek alatt óriásira nőtt gyűjteményét, amely az el­múlt 150 év vizuális történetme­sélésének kultúrájára tekint Élesedik a verseny a filmes relikviákért (Képarchívum) vissza - mindenekelőtt filmes re­likviákat és képregényeket vo­nultat fel -, megfelelő formában mutassa be a közönségnek. Ta­valy megjegyezte: 2500 hektá­ros filmes birodalmában, a Sky- walker Ranchon egyszerűen nincs annyi fal, amennyi elég lenne a relikviák kifüggesztésé­re. Lucas 2013-ban 300 millió dollárt kínált fel egy San Fran- cisco-i múzeum felállítására. Az általa első helyen kiszemelt helyszínt elutasította az illeté­kes Presidio Trust, amely egyút­tal új helyszínt is felajánlott a múzeum számára, méghozzá a Lucasfilm San Franciscó-i köz­pontja melletti területet. Mindeközben Chicago és Los Angeles polgármestere is min­den erejével azon van, hogy meggyőzze Lucast, az ő váro­sukban építse fel múzeumát. Chicago komoly versenytárs lehet, Rahm Emanuel polgár- mester - Barack Obama ameri­kai elnök korábbi kabinetfőnö­ke - nemcsak a Lucas-gyűjte- ményért lobbizik, hanem Ba­rack Obama elnöki könyvtárát is Chicagóban szeretné látni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom