Új Szó, 2014. június (67. évfolyam, 125-149. szám)
2014-06-03 / 126. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. JÚNIUS 3. Közélet 3 A tervezetet a Smer és a KDH mellett újabban az SDKÚ is támogatja; a parlament heves vita után a héten szavaz a módosításcsomagról Átírják az alkotmányt: átvilágítanák a bírákat Jobb lesz a módosítástól az igazságszolgáltatás? (Képarchívum) Pozsony. A héten eldől, hogyan módosul az alkotmány bíróságokra vonatkozó része. A parlament várhatóan a Smer-KDH javaslatát fogadja majd el - a két pártnak megvan a szükséges háromötödös többsége, vagyis 90 szavazat - kérdés, hogy milyen lesz a végső változat. LAJOS P. JÁNOS Az igazságszolgáltatási rendszer átalakításának két fő eleme van: az Igazságszolgáltatási Tanács és a Legfelsőbb Bíróság elnöki funkcióinak szétválasztása és a bírák biztonsági átvilágítása. Az első kérdésben alapvetően egyetért az ellenzék és a kormány: a két funkciót szét kell választani, tanultak az utóbbi ciklus tapasztalataiból, amikor Štefan Harabin töltötte be mindkét funkciót. A részletekben azonban már koránt sincs egyetértés. Titkos választás A parlamentben lévő javaslat szerint a Legfelsőbb Bíróság elnökét az Igazságszolgáltatási Tanács választaná - hasonlóan a mai szabályozáshoz -, de van egy fontos különbség: a választás zárt ajtók mögött, titkosan zajlana. Ezt - szóban legalábbis - ellenzi a KDH is, azt állítva, hogy ezt a kitételt ők sem fogják megszavazni. Kérdés, hogyan viselkednek majd a végszavazásnál, ha a titkos szavazás része lesz a végső változatnak. Az Igazságszolgáltatási Tanács (IT) elnökét maga a testület választhatja majd meg, de a funkció összeférhetetlen lesz minden más pozícióval, így nem fordulhat elő, hogy egy és ugyanaz a személy legyen a Legfelsőbb Bíróság és az IT elnöke is. Az SDKÚ is közelít a Smerhez A legnagyobb ellentétek az összes bírót érintő átvilágítások kapcsán vannak. A javaslat a Smeré, de már elfogadhatónak tartja a KDH, és bizonyos módosításokkal az SDKÚ is. A Smer javaslata nem „biztonsági átvilágításnak” hívja, a „bírák alkalmassági vizsgálatának” nevezték el az eljárást. A lényeg ugyanaz: a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBÚ) - a titkosszolgálat által gyűjtött információk alapján - jelentést készít valamennyi bíróról, amit beterjeszt az Igazságszolgáltatási Tanács elé, amely ez alapján - az érintett bírót is meghallgatva - eldönti, hogy alkalmas-e a hivatalára. A bíró fellebbezhet az esetleges elmarasztaló döntés ellen az Alkotmánybírósághoz. Az NBÚ vizsgálná a bíró vagyonát, kapcsolatrendszerét, életvitelét - például azt, hogy nem drogfüggő-e (bővebben lásd keretes írásunkat). Az SDKÚ ehhez képest annyi módosítást javasol, hogy nagyobb hangsúlyt fektetne a bírák és alvilági személyek kapcsolatrendszerének felderítésére. Ezen felül a döntési jogkört az Igazságszolgáltatási Tanács helyett a köztársasági elnök kapná meg. A három pártnak együtt már kényelmes alkotmányos többsége van - 104 szavazat felett rendelkeznek. A Híd és az SaS ellenzi Dániel Lipšic (Nova) szintén átvilágítaná a bírákat, de standard eljárással: mindegyiküknek át kellene esnie az NBÚ biztonsági ellenőrzésén, a legmagasabb, szigorúan titkos szinten. A Nova javaslata szerint a negatív jelentés esetén a bírák a parlamenti ellenőrző bizottsághoz, majd a Legfelsőbb Bírósághoz fellebbezhetnének. A Híd az átvilágítást teljesen elutasítja, politikai színezetűnek tartja - főleg azért, mert jelenleg az NBÚ és az SIS vezetése is a Smer kezében van. „Štefan Harabin, a Legfelsőbb Bíróság jelenlegi elnöke például megszerezte az NBÚ pecsétjét” - mutat rá a vizsgálat befolyásolhatóságára Lucia Žitňanská, a Híd alelnöke. A Híd az átvilágításokat csak a kinevezésre váró bírójelöltek esetében tartja elfogadhatónak. Hasonlóan vélekedik az SaS is, az átvilágítást teljes mértékben elutasítják. Hogyan folyna az átvilágítás Žitňanská az átvilágítást azért is elfogadhatatlannak tartja, mert a jelentések értékelése zárt ajtók mögött zajlana, a bírák még indoklást sem kapnának elutasítás esetén. „Kétlem, hogy a jelentések bizalmas természete miatt elképzelhető lenne-e a nyilvános vizsgálat, a titkos vizsgálat viszont tovább növeli az igazságügy átláthatatlanságát, visszaélésekre adna lehetőséget” - véli a Híd alelnöke. A bírónak ki kellene töltenie egy részletes kérdőívet, valamennyi vizsgált területre kiterjedően, a titkosszolgálat pedig ellenőrizné, hogy nem hazudott-e válaszaiban. Az alkalmassági vizsgálat valójában a bíró szembesítése lenne a titkosszolgálat által róla gyűjtött adatokkal, amelynek forrását azonban a vizsgálatot végző testület nem ismerné. A házasság védelme Az igazságügyet érintő változások mellett a házasság védelme csak mellékszálnak tűnik, amit a Smer hajlandó vállalni azért, hogy garantálni tudja a KDH támogatását. A javaslat kimondja, hogy a házasság a férfi és a nő kapcsolata, amivel kizárja, hogy az azonos neműek házasságát később egyszerű törvényben engedélyezhessék a képviselők. A javaslatot elsősorban melegjogi civil szervezetek támadják, alkotmányjogászok szerint ugyanakkor a módosítás nem akadályozná meg pl. a regisztrált partnerség bevezetését. A módosítás (egy mondat) egyébként jelenleg is a jogrendszer része, a családról szóló törvény tartalmazza. Mit vizsgálna az NBÚ? ♦ a pénzügyi helyzete miatt zsarolható pozícióban van-e ♦ alkoholista-e vagy drogfüggő ♦ elfogadott-e jogosulatlanul pénzt, ajándékokat vagy más előnyöket ♦ olyan vagyona van-e, amilyent a jövedelme nem tesz lehetővé ♦ üzleti, vagyoni vagy pénzügyi kapcsolatban van-e alvilági személyekkel ♦ felmerül-e vele szemben a korrupció gyanúja Feminista aktivista: az agresszív férfi a vesztes meccsek után partnerén vezetheti le feszültségét Rusnákot szexizmussal is megvádolhatnák Nagy József a Pátria rádió miatt interpellált Nem figyel a kormány az Európa Tanács ajánlásaira Pozsony. Szexizmus miatt is felelősségre kellene vonni Dá- rius Rusnákot, aki magyar nőket zaklatott az elnöki palotához közeli bárban, véli a Polgár, Demokrácia és Felelősség (ODZ) emberjogi szervezet. Az aktivisták szerint nemcsak magyarellenes kirohanásról volt szó, hanem a nőkkel szembeni erőszak megnyilvánulásáról is, ami a különböző futball- és jégkorongmérkőzések után rendszerint előfordul. ,Azokban a családokban és párkapcsolatokban, melyekben előfordul erőszak, az a nőkkel szemben köztudottan éppen az elveszített meccsek után fokozódik: ha veszít az a csapat, amelynek az erőszakos férfi szurkolt, csalódottsága, dühe a partnerével szembeni agresszivitásra változik. Ebben az esetben ennek azok a nők itták meg a levét, akik éppen a közelben voltak” - magyarázta lapunknak Janka Debrecénio- vá, az ODZ igazgatóhelyettese. Erre még a legfelsőbb szinten is akad példa: pár évvel ezelőtt Ivan Gašparovič államfő az akkori miniszterelnök asszonyt, Iveta Radičovát a téli stadionban a lift előtt erősen meglökte a könyökével, majd durván rámordult, hogy ne álljon az útjában. Az államfő később mentegetőzött, hogy csak viccelődött, s az elveszített meccs miatt volt mérges. A civil szervezet elítéli a nemzetiségi, faji és vallási hovatartozás miatti uszítást, és az aktivisták remélik, mivel szemtanúk is vannak, az ügyet nem söprik szőnyeg alá, s ezúttal a bűnös elnyeri méltó büntetését - nem úgy, mint Maiina Hedvig esetében. A rendőrség garázdaság címén indított eljárást, de elképzelhető, hogy átminősítik kisebbség elleni uszításnak. ,Az ellenkezőjét el sem tudom képzelni, szerintem egyértelműen uszítás volt. Érdemes elgondolkodni azon is, hogy ha szexuális irányultság vagy a nőkkel szembeni gyűlölködés miatt történik ilyesmi, vagyis szexizmusról van szó, arra a mi büntetőjogunk nem reagál. Több országban már e felett sem hunynak szemet, például Belgiumban a közelmúltban vezették be a szexizmus bűncselekményét” - tette hozzá Debrecéniová. ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Az oktatási és a kulturális minisztert interpellálta Nagy József (Híd) az Európa Tanács nemzeti kisebbségek helyzetéről és jogairól szólójelentése alapján. Az Európa Tanács a dokumentumban egyebek mellett felszólítja a tagállamokat arra, hogy következetesen védjék a kisebbségek identitását, alkalmazzanak pozitív diszkriminációt az asszimiláció visszaszorítása érdekében, a tömegtájékoztatásra vonatkozóan felszólítja a tagállamokat, hogy támogassák a meglévő kisebbségi közszolgálati elektronikus médiát, és teremtsék meg a feltételeit a közszolgálati és magánkézben lévő plurális kisebbségi műsorsugárzásnak. Egyben hangsúlyozza, hogy el kell hárítani minden műszaki, adminisztratív és gazdasági akadályt, amely korlátozná az ilyen műsorszolgáltatást. Nagy József szerint a kormány semmit sem tett annak érdekében, hogy teljesítse ezeket az ajánlásokat. „Régóta küzdünk azzal, hogy a kisebbségi adás sok helyen nem fogható a régióinkban, a Pátria rádiót éppen a magyarok által legsűrűbben lakott Du- naszerdahelyi járásban lehetetlen színvonalas vételt biztosító ultrarövid hullámon fogni - magyarázta Nagy. - Az egész ügy azért is aktuális, mivel a kormány a héten elfogadta a nemzeti kisebbségek helyzetéről és jogairól szóló jelentést a 2013-as évre, amiben még csak meg sem említik ezeket az európai ajánlásokat.” Az oktatási minisztertől a szlovák nyelv idegen nyelvként való oktatását kérte számon, amit szintén javasol az ET jelentése. Az interpellációra a minisztereknek egy hónapon belül kell válaszolniuk. (lpj) Gašparovu és Rusnák hokimeccsen (TASR-felvét«
