Új Szó, 2014. június (67. évfolyam, 125-149. szám)

2014-06-10 / 132. szám, kedd

4 Régió ÚJ SZÓ 2014. JÚNIUS 10. www.ujszo.com Mirail: regio@ujszo.com, fax: 02/59 233 469 AJANLO Június 10. (kedd) Pozsony - 18.00: könyv- bemutató a Pozsonyi Ma­gyar Intézetben. (va) Köbölkút - 10.00: Az el­varázsolt királykisasszony - a Kuttyomfitty Társulat mű­sora az óvodában, (ú) Pozsony - 19.00: Viseg- rád Karma - a plakátkiállí­tás megnyitója a Pozsonyi Magyar Intézetben. A kiállí­tás június 13-ig tekinthető meg. (va) Komárom - 16.30: Ma­dárlátta - Csótó László grafikusművész kiállításá­nak megnyitója a Csemadok Kossuth téri székházában. A június végéig látható tárlatot Kocsis Ernő felsőművész méltatja, (vkm) Nagyszombat - 18.30: szemeszterzáró magyar di­ákmise a Szent Ilona temp­lomban. Utána baráti össze­jövetel. (z) Június 11. (szerda) Komárom - 21.00: Ahogy esik, úgy puffan - improvizációs játék a Rév - Magyar Kultúra Házában. Játékmester: Majorfalvi Bá­lint, játszanak: Nagy László, Öllé Erik, Szabó Viktor és Olasz István. A rendezvény az 51. Jókai Napok program­jának része. (vkm) Pozsony - 18.00: Nem ismerjük egymást? Speciál - Lucia Satinská vendége Vla­dislava Plančíková a Felvidék - Horná zem és Gálán Angé­la, a Szomszédaink, a magya­rok: Szlovákia című film ké­szítője; 20.00: beszélgetés kultúrák, nemzetek és nem­zedékek találkozásáról. (va) Losonc - 17.00: Klub­szerda. Szórakoztató vetél­kedő a Magyar Kulturális Központban, (ie) Június 12. (csütörtök) Pozsony - Gasztrokonfe- rencia az Arcadia Hotelben. Előadások a magyar gasztro­nómia megreformálásáról, a Bocuse ď Or versenyről, gasztronómiai rendezvé­nyekről és a szlovák konyha jelenlegi trendjeiről. Ma­gyarországi mesterszakácsok Pozsonyban, a Le Monde ét­teremben mutatják be a tra­dicionális és a modern ma­gyar konyha remekeit. (va) Pozsony - 18.00: Mezei Mária - Szerelmeim. Rák Viktória sanzonestje a Ma­gyar Konzulátus nagytermé­ben. Zongorán kísér Ladislav Fančovič. (va) Pozsony - 19.00: Ma­gyarország cseppekben - Borkóstoló zenével, dalokkal a Pozsonyi Magyar Intézet nagytermében, (va) Komárom -18.00: Felvi­dék - Horná zem. Vladislava Plančíková filmjének vetíté­se a Jókai Színház Vasmacs­ka filmklubjában. Az animá­ciós dokumentumfilmet Mo- kos Attüa vezeti fel, a vetítést követően beszélgetés, (vkm) Június 13. (péntek) Komárom -17.00: évad­záró Folkpódium a Révben. Kézműves-foglalkozások Méhes Katával, táncház az Árgyélus és a Hárompatak zenekarral, (vkm) Nem törődnek a higiéniával, hepatitis, férgek, giliszták és egyéb paraziták is előfordulnak Gyakoriak a fertőző betegségek a roma telepeken A telepen élők 43 százaléka nem jut egészséges ivóvízhez (A szerző felvétele) Kassa. A kelet-szlovákiai roma telepek lakosainak 52,8 százaléka vészelt át hepatitis B-t, a rossz életkörülmények miatt gyakrabban kapnak fertőző betegséget. KOCSIS EDINA A fentiek a HepaMeta elnevezésű tanulmányból derül­tek ki, amelyet a roma telepek lakosainak egészségét legin­kább veszélyeztető tényezőkről szóló orvosi szimpóziumon mu­tattak be a szakmai közönség­nek. A felméréshez tizenkét ke­let-szlovákiai roma telep házi orvosa csatlakozott, összesen 452 roma és 403 nem roma páci­enst vizsgáltak ki. A kutatás célja a májbetegségek, a metabolikus szindróma, a fertőző megbete­gedések, a szív- és érrendszeri problémák gyakoriságának fel­mérése volt a roma telepen élő lakosság körében, és rámutatni az összefüggésre az életkörül­mények és a megbetegedések között. A felmérés alapján kide­rült, hogy a telepen élő férfiak várható élettartama átlagosan 7,5 évvel kevesebb, mint a több­ségi lakosságnak, a roma nők pedig 6,6 évvel rövidebb ideig élnek. A roma telepen, összetá­kolt kunyhóban élők 43 százalé­ka nem jut egészséges ivóvízhez, az alapvető higiéniai előírásokat sem tartják be. Sylvia Dražilová, a poprádi kórház munkatársa elmondta, a hepatitis B és C típusú megbe­tegedések előfordulására ugyan számítottak a vizsgált roma lakosság körében, de az eredmények riasztóak: a roma telepeken hatszor gyakrabban fordul elő ez a megbetegedés, mint a többségi lakosság köré­ben. „Az első kockázati tényező már a születésnél jelentkezik, a betegséget az anyától kapja meg a gyerek. Később jön a droghasználat, házi tetoválás és nemi érintkezés útján is ter­jed a kór” - közölte Sylvia Dražilová. „A célunk egyebek mellett az volt, hogy felhívjuk a figyelmet a krónikus hepatitisre a roma lakosoknál, és arra, hogy időben ki lehet szűrni a be­tegséget, ami jelentősen csök­kenti a gyógyításra szükséges összeget. Komplex megoldásra van szükség, a specialistáknak és a roma lakosokat ellátó orvo­soknak együtt kell működniük” - tette hozzá. A kutatás ered­ményeiből az is kiderült, hogy mivel a roma telepen a környe­zet önmagában fertőzött, sok a beteg háziállat, férgek, giliszták és egyéb paraziták élősködnek az emberek testében. Ez pedig 10-15 év után halált okozhat. Az Eszterházy úti lakótelepen kritikus a helyzet, parkolót építenének, de a városnak nincs pénze Nem tudtak megegyezni a parkolóról Sok lakos nem szeretné, hogy parkoló legyen a zöldterületen (A szerző felvétele) BARTALOS ÉVA Galánta. A városi hivatalban találkoztak a hivatal képviselői és az Eszterházy úton található lakótelep lakói. A parkolásról és a közlekedésről tárgyaltak, végül nem született megegye­zés. Egy befektető polifunkciós épületet építene a lakótelep sarkán. A korábbi megegyezés értelmében új parkolóhelyeket is kialakított volna, de végül el­állt ettől a tervétől. Az új parko­ló kialakítása a városra maradt. A parkolóról készített tervet Peter Aštary, a város főépítésze ismertette a jelenlévőkkel. A ta­lálkozón körülbelül húsz lakos vett részt, az önkormányzatot Ladislav Fekete alpolgármester képviselte. A tömbházak lakói nem tudtak megegyezni, kide­rült, néhányuk nem is látta a projektet. Egyesek zöldterüle­tet akarnak, mások közvetlenül a tömbház mellett parkolná­nak. Zelinka Zoltán, a lakóte­lep egyik lakója szerint a terv nem jó. „A közlekedési felügye­lőség elutasítja, hogy az Esz­terházy útról lehessen behajta­ni. Az udvar zárt terület, az ide betérő autók nem mennek gyorsan. Ha megnyitnánk az udvart, az balesetveszélyes lenne. Egyszer már megnyitot­tuk, de a problémák miatt újra le kellett zárni” - nyilatkozott Zelinka. Elismerte, hogy gon­dok vannak a parkolással. A tömbház lakói is építhetnének parkolókat, ez azonban a zöld­terület kárára menne. Ladislav Fekete elmondta, a városnak nincs pénze új parkolók építé­sére. „Ha sikerül a tervezett be­fektetések közé sorolni a par­kolót, akkor az új képviselő- testületnek foglalkoznia kell az üggyel” - mondta az alpolgár­mester. A lakosok szerint korábban nem működött a kommuniká­ció a város és a lakótelepen élők között. Sokan nem tudtak az egyeztetésről, nem jöttek el. Aštary elmondta, elküldik a házmestereknek a terveket. A lakosok igényei szerint alakí­tanak a projekten. Az elhagyott bányákból veszélyes anyagok kerülhetnek a talajvízbe lán Krošlák felvétele) ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Rozsnyó/Alsósaj ó (Nižná Slaná). Veszélyes lehet a kör­nyezetre a lezárt alsósajói és a rozsnyói bánya. A kormány a közelmúltban elfogadott, bá­nyákkal és nyersanyaglelőhe­lyekkel kapcsolatos program­jában kiemelten foglalkozik a gömöri térség bányáival is. Az érintett területeken la­kók életkörülményeinek javí­tása a célja annak a kormány- programnak, amely a kiterme­lés kockázati tényezőivel fog­lalkozik. A dokumentum a környezetre veszélyes bányá­kat vizsgálja, valamint azokat, amelyek rövid időn belül ve­szélyessé válhatnak. A legve­szélyesebbnek a Szalánk (Slovinky), a Selmecbánya, az Alsósajó, az Úrvölgy (Spania Dolina), a Liptótölgyes (Lip­tovská Dúbrava) és a Rozsnyó környékén található bányákat ítélik. Ezek az elhagyott tár­nák nincsenek megfelelően el­lenőrizve és karbantartva. Szlovákiában 308 lezárt bányászati tároló található, ebből 25 veszélyes, 52 pedig potenciális kockázatot jelent a környezetre. A program megvalósítására 2020-ig összesen 41,4 millió eurót szánnak. A programot Peter Žiga környezetvédelmi mi­niszter terjesztette be, első­sorban a bányák megnyitá­sakor és a kitermelés során keletkezett hulladék kezelé­sével foglalkozik. A lezárt, elhagyott bányák nagymér­tékben szennyezik a talajt is,, a mérgező anyagok a talaj­vízbe jutnak, ezáltal a közel­ben lakók életére is veszélye­sek. 2014-2020-as tervezési időszakban 10 bányászati térségben 34 hulladéktárolót vizsgálnak és számolnak fel, további 10 térségben elem­zéseket végeznek, 12 térség­ben pedig felméréseket ké­szítenek. A legveszélyesebb­nek ítélt bányák okozta prob­lémákat 2027-ig kell megol- nani. (TASR, za) Összesen 308 elhagyott tárna található az országban, ebből 25 veszélyes a környezetre, a mérgező anyagok a talajvízbe szivárognak Veszélyes a rozsnyói bánya

Next

/
Oldalképek
Tartalom