Új Szó, 2014. június (67. évfolyam, 125-149. szám)

2014-06-07 / 130. szám, szombat

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. JÚNIUS 7. Közélet 3 Az első években a jobban keresők sem kapnak sok járadékot a második nyugdíjpillérből Bonyolult lett a nyugdíjképlet (Képarchívum) Pro és kontra az új törvény kapcsán A második pillér nem malacpersely Szabályozták a képvise­lők a második pillérből származó nyugdíjak fo­lyósítását. A csütörtökön elfogadott jogszabályjö­vő januárban lép életbe, az első nyugdíjak kifize­tését ugyanis a jelenlegi szabályozás szerint tíz­éves spórolást követően jövőre kezdhetik meg. LAJOS P. JÁNOS A törvény szerint a pénztár­tagok túínyomó többsége kénytelen lesz életjáradékot vásárolni magának valamelyik életbiztosítóban. Az ügyfél vá­logathat, a biztosítók a közpon­ti elektronikus ajánlórendsze­ren keresztül javaslatot tesznek a nyugdíj összegére. Az ajánla­tot az ügyfél kéri, az alapot a nyugdíjpénztárban megspórolt összeg jelenti. A biztosítók ajánlata 30 napig él, ez alatt kell döntenie az ügyfélnek, hogy melyiket választja. Ha olyan alacsony a megspó­rolt összeg, hogy egyetlen biz­tosító sem tesz ajánlatot, akkor úgynevezett programozott fo­lyósítással juthat hozzá a pénz­éhez. Ez gyakorlatilag azt jelen­ti, hogy a megspórolt összeget felveheti, nyugdíjat azonban nem kap a második pillérből. 17 euró a II. pillérből A második pillérből szárma­zó nyugdíj a teljes járadék vi­szonylag alacsony hányadát te­szi majd ki. Egyrészt azért, mert kezdetben még csak 10 év spórolás áll majd az ügyfelek mögött, másrészt pedig azért, mert a Fico kormány 2012-ben a második pillérbe jutó járulék arányát 9 százalékról 4 száza­lékra csökkentette. A leg­rosszabbul keresők - a mini­málbér és az átlagbér közötti sáv - esetében a második pil­lérből származó nyugdíj össze­ge csak 2CM0 eurót tesz majd ki 10 éves spórolást követően. Az INESS gazdaságpolitikai elemző intézet szerint például az a pénztártag, akinek fizetése az elmúlt 10 évben pontosan Kevés pénz, sok kifizetési lehetőség megegyezett az átlagkeresettel - jelenleg 803 euró bruttó - 419 euró havi nyugdíjra szá­míthat majd, ebből azonban csak 43 eurót kap a második pillérből. A minimálbérért dol­gozó esetében - aki 10 év alatt mintegy 3000 eurót spórolt meg - a nyugdíj csak 211 euró lesz jövőre, amiből 17 euró származik majd a második pil­lérből. Az első években nem lesz magas a második pillérből származó nyugdíj a jobban ke­resők esetében sem. Az INESS számítása alapján például az a nyugdíjas, aki élete során az át­lagbér 1,9-szeresét kereste, 728 euró nyugdíjra számíthat, ebből 647 euró az állami pil­lérből, 87 pedig a magánpillér­ből származik majd. Valorizáció Az ügyfélnek a nyugdíjazá­sakor döntenie kell: „vásárol-e” valorizációt a nyugdíjához, vagy fix összeg utalását kéri. A valorizáció a kezdőnyugdíj összegét csökkenti. A járadék valorizációjának mértékét a Szlovák Nemzeti Bank állapítja majd meg a várható infláció alapján. Ha ezt választja az ügyfél, akkor a második pillérből szár­mazó nyugdíjának összege is emelkedik majd, hasonlóan az első pillérből származó részhez. Ha ezt a lehetőséget nem kéri, akkor az életbiztosítóban vásá­rolt járadéka élete végéig ugyanakkora összegű lesz. Öröklés A nyugdíjpénztártagok elha­lálozása esetén kétféle öröklési helyzet adódhat: ha a pénztár­tag még aktív korában, nyugdí­jazása előtt hal meg, akkor az addigi megtakarításait örökö­sei kapják. Lesz azonban lehe­tőség az öröldésre a második pillérből származó nyugdíj ese­tében is - de csak hét évig. Pontosabban: ha a nyugdíjas az első hét évben hal meg, akkor az örökösök megkapják az elha­lálozás napjától a hetedik év vé­géig járó nyugdíjat. Ha rögtön a nyugdíjazása napján hal meg, akkor hétévnyi nyugdíjat, ha a hetedik év végén, akkor már semmit. Ez a rendelkezés azon­ban csökkenti a nyugdíj össze­gét, mintegy 2 százalékkal - 50 eurós nyugdíj esetében tehát évente 12 euróval. Özvegyi nyugdíj A második pillérből szárma­zó nyugdíj esetében nem jár automatikusan özvegyi nyug­díj vagy árvasági járadék a leg­közelebbi hozzátartozóknak. Az ügyfél azonban „vásárolhat” özvegyi nyugdíjat. A „vásárlás” természetesen ebben az eset­ben is abból áll majd, hogy a második pillérből származó nyugdíja alacsonyabb lesz. Ha tehát a nyugdíjas azt sze­retné, hogy özvegye vagy gyere­kei halála után egy bizonyos ide­ig járadékot kapjanak, akkor az­zal kell számolnia, hogy a nyug­díja mintegy 10 százalékkal ala­csonyabb lesz. Ez a már említett 50 eurós második pillérből származó nyugdíj esetében 5 eu­rót jelent havonta, vagyis évente 60 eurót veszít. Az özvegyi nyugdíjat illetve az árvasági já­radékot egy vagy két évig kap­hat) ákmajd hozzátartozói. LAJOS P. JÁNOS Pozsony. Gazdasági elem­zők szerint a nyugdíjtörvény el­fogadásával az állam kiskorú- sítja polgárait. A kormány is el­ismeri, hogy azon pénztárta­gok aránya, akik szabadon fel­használhatják pénzüket - pon­tosabban annak egy bizonyos hányadát - kezdetben mintegy 10, később is legfeljebb 20 szá­zalék lesz. Ezt a lehetőséget a legjobban kereső ügyfelek számára hagy­ta meg a kormány: aktuális számítások szerint azok élhet­nek majd ezzel a lehetőséggel, akik többet kerestek az átlag­bér 1,25-szörösénél, vagyis a jelenlegi bruttó fizetésük leg­alább 1030 euró. Két feltétel­nek kell ugyanis megfelelniük: az első, hogy a két pillérből származó nyugdíjuknak össze­sen magasabbnak kell lennie, mint ha csak az egypilléres rendszerben maradtak volna. Az INESS szerint ehhez mint­egy 540 eurós nyugdíjat kell majd kapniuk. A második felté­tel, hogy a nyugdíjuk legyen magasabb annál a járadéknál, amelyet egy 42 év biztosítással rendelkező, folyamatosan az átlagbér 1,25-szörösét kereső személy kapna. Az ellenzék egy része is támogatta A kormány és az ellenzék törvényjavaslatot támogató ré­sze azzal érvel, hogy a II. pillér nem malacpersely, amelyből a tulajdonos szabadon kiveheti pénzét. Ján Richter szociális ügyi miniszter szerint a jogsza­bály biztosítja a nyugdíjrend­szer tartós stabilitását. „A má­sodik pillért sohasem egyfajta agyag malacperselynek képzel­tük el” - jelentette ki Ľudovít Kaník (SDKÚ), aki szociális ügyi miniszterként 2004-ben levezényelte a kétpilléres rend­szer bevezetését. Ivan Švejna (Híd) szerint azonban az állam indokolatla­nul magasan húzta meg azt a határt, ami felett az emberek rendelkezhetnek megtakarítá­saikkal. ,A kormány ezzel csak az életbiztosítóknak csinált egy hatalmas üzleted’ - véli a Híd parlamenti képviselője, aki 2004-ben Kaník mellett dolgo­zott a nyugdíjrendszer kidol­gozásán. Szerinte teljesen megfelelt volna a létminimum 1,2-szerese (240 euró), ami a korengedményes nyugdíj ese­tében is az alsó határt képezi. Hasonlóan vélekedik Radovan Ďurana, az INESS munkatársa is. ,A minimális 540 eurós nyugdíjhatár túlságosan ma­gas, ezzel a kormány két részre osztja Szlovákiát - Pozsonyra, ahol lesznek olyanok, akik él­hetnek ezzel a lehetőséggel, és az ország többi részére, ahol gyakorlatilag mindenkinek já­radékot kell vásárolnia. A jól keresők sem dáridózhatnak belőle A korábban jól keresők, s így a megtakarított összegük egy részét kézhez kapók sem utaz­hatnak a Kanári-szigetekre a második pillérből felvett pénz­ből. Aki aktív éveiben az átlag­bér 1,9-szeresét kereste (ez most mintegy bruttó 1520 eu­ró), közel 14 ezer eurót spórolt meg 10 év alatt. Ha az egypillé­res rendszerben maradt volna, akkor 723 euró nyugdíjat kap­na, mivel azonban 2005-ben pénztártag lett, a nyugdíjának állami része 647 euró lesz. Eh­hez a megtakarított összeg egy részéért meg kell vásárolnia a 77 eurós nyugdíjkülönbözetet, ami mintegy 13 ezer eurójába kerül, vagyis a második pillér­ből 1000 eurót kap kézhez egy összegben. Nem lesz magas a II. pillérből származó járulék (Képarchívum) Az ellenzéknek és biztonságpolitikai elemzőknek nem tetszik a miniszterelnök történelmi párhuzama Bocsánatkérést követelnek Robert Ficótól ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Robert Fico a szov­jet és a NATO-egységek párhu­zamba állításával felháborítot­ta az ellenzéket és a biztonság- politikai elemzőket. A kor­mányfő szerdán azt nyilatkoz­ta, mindannyian emlékezhe­tünk a szovjetek 1968-as meg­szállására, ezért ő nem fog be­leegyezni abba, hogy a NATO Szlovákiában szövetséges had­erőket állomásoztasson. Ivan Štefanec, az SDKÚ alel- nöke szerint Ficónak nyilváno­san bocsánatot kellene kérnie a NATO szövetségeseitől. „Kije­lentése azokat sérti, akiknek legnagyobb érdeme, hogy Eu­rópában a második világháború óta nem került sor fegyveres összetűzésre” - mondta Štefa­nec, hozzátéve: a miniszterel­nök eddig egyszer sem ítélte el egyértelműen az oroszok Uk­rajnával szembeni agresszióját, s úgy viselkedik, mint „az orosz érdekeket védő titkos ügynök”. Ondrejcsák Róbert, az Euró­pai és Észak-atlanti Kapcsola­tok Intézetének igazgatója sze­rencsétlennek és helytelennek tartja Fico megjegyzését. „Szlovákia stratégiai érdeke megerősíteni a NATO jelenlé­tét Közép-Európában, ehhez a kezdeményezéshez mindjárt csatlakozni kellett volna, ami­kor a Krím elfoglalása után Ficónak Brezsnyev és Obama ugyanaz (Tomáš Benedikovič felvétele) Lengyelország és a balti álla­mok erősebb NATO-jelenlétet szorgalmaztak a térségben” - mondta Ondrejcsák. A volt védelmi államtitkár szerint az ehhez hasonló meg­nyilvánulások ellenkeznek a regionális szolidaritás elvével és rontanak a szlovák-lengyel kapcsolatokon, holott Lengyel- országgal való együttműködés külpolitikai és biztonságpoliti­kai területen számunkra kulcs- fontosságú. „Kijelentései meg­bontják a visegrádi együttmű­ködés alapjait is, amely értel­mét veszíti, ha a partnerek alapvető stratégiai kérdésekben sem tudnak szót érteni” - véli Ondrejcsák. Elítélte Robert Fico kijelen- zését František Šebej (Híd), a parlament külügyi bizottságá­nak elnöke is. „ Robert Fico az említett párhuzammal durván megsértette Szlovákia minden szövetségesét a NATO-ban, mindenekelőtt az USA-t - véli a parlamenti képviselő. - A sza­bad és demokratikus, szabad­ságunk védelmére kész orszá­gok hadseregeit a szabadságel­lenes, bűnöző, totalitárius im­périum hadseregéhez hasonlí­totta.” Ugyanakkor kételkedik benne, hogy Fico képes lenne bocsánatot kérni. ,A bocsánat­kérés nem része az ő a politikai kultúrájának” - véli a politikus, (dem, SITA)

Next

/
Oldalképek
Tartalom