Új Szó, 2014. június (67. évfolyam, 125-149. szám)

2014-06-06 / 129. szám, péntek

Közélet-HiRDTÉs 3 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. JÚNIUS 6. Dzurinda egykori pártjában jelenleg sem karizmatikus, sem reformorientált politikusok nincsenek - lejtőn a jobboldal korábbi vezető ereje SDKÚ: a „beteg ember” agóniája (Vladimír Šimíček felvétele) Bejut még az SDKÚ 2016-ban a parlament­be? Alighanem ez lesz a következő másfél év egyik nagy kérdése a jobboldalon. Az SDKÚ- ból távozott az alapító Mikuláš Dzurinda, ám már régóta lejtőn van a párt. Mi lett a jobboldal egykori vezető erejével? MÓZES SZABOLCS A beteg ember. Száz évvel ezelőtt az Oszmán Birodalmat nevezték így, a kifejezés a vég­letesen meggyengült egykori nagyhatalmak metaforájává vált. Évekkel ezelőtt a szlovák politikában a HZDS számított a „beteg embernek”, a 2010-es választás után pedig gyorsan a padlóra is került. Jelenleg, na­gyon úgy fest, az SDKÚ a rend­szer „beteg embere”. Néppártnak indult A pártot 2000-ben az akkor kormányfőként népszerűsége csúcsán lévő Mikuláš Dzurinda alapította, miután az SDK-t lét­rehozó anyapártok az egykor koalícióként létrejövő formáci­ót fel akarták oszlatni. Dzurin­da, aki egykor a KDH alelnöke volt, hozta magával a reform­orientált kereszténydemokra­Elmúlófélben tákat, az új pártba olvadt bele a Demokratikus Unió (DÚ), va­lamint csatlakozott a Demokra­ta Párt (DS) néhány ismert po­litikusa is. A cél egy jobboldali néppárt kialakítása volt. Dzurinda már évekkel korábban megfogal­mazta ezt a célt, ám 1996-ban vereséget szenvedett vele a KDH elnöki posztjáért folyó harcban. Az SDKÚ nevében ke­reszténydemokrata volt, ám az megosztó társadalmi témákat kerülte. Dzurinda terve az volt, hogy liberális gazdaságpoliti­kájával és a nyugatorientált külpolitikával megnyerje a li­berális városi szavazókat, emellett néppárti jellegével, a liberális társadalmi témák ha­nyagolásával, egy nagypárt ideájával magához vonzza a vidéki jobboldali szavazókat is. Nem lett elég nagy A terv a kezdetektől csak részben működött. A KDH nem roppant meg (8% körül állan­dósult támogatottsága), közé­pen pedig általában feltűnt egy magát liberálisként meghatá­rozó párt (2002 - ANO, 2010 - SaS). Az SDKÚ támogatottsága így a 15-20 százalék közötti sávban mozgott, egyszer sem tudta megverni a HZDS-t, majd az őt váltó Smert. Tizenkét éven keresztül vi­szont a jobboldal vezető ereje volt - kétszer kormányfőt ad­hatott ami elsősorban re­formpotenciáljának és középre húzó politikájának volt kö­szönhető. 2010 után a refor­mok kifulladtak, a vezető arcok amortizálódtak, a pártot meg­Az SDKÚ választási eredményei 2002 15,1% 2004, EP 17,1% 2006 18,4% 2009, EP 17,0% 2010 15,4% 2012 6,1% 2014, EP 7,8% Megj.: EP - EP-választás, a többi ha­zai parlamenti választás. váltani hivatott személyiségek állóháborút vívtak a vezetéssel, majd 2011 végén jött a Gorilla­botrány. Az SDKÚ pedig örül­hetett, hogy bejutott a parla­mentbe. A pártot az elmúlt két évben fokozatosan elhagyták vezető politikusai (a legtöbb preferen­ciaszavazatot szerző Lucia Žitňanská, a reformokat forszí­rozó Miroslav Beblavý, most pedig az.alapító atyák is). A jobboldali térfélen pedig új formációk jelentek meg: mind a Nova, mind a Sieť azzal az ambícióval indult, hogy jobb­oldali néppártként az SDKÚ örökébe lépjen. Dzurinda egykori pártjában jelenleg sem karizmatikus, sem reformorientált politikusok nincsenek, elképzelhetetlen­nek tűnik, hogy a politikába be­lépni kívánó szakemberek, a jövő potenciális új arcai pl. a Sieť-tyel szemben az SDKÚ-t válasszák. Közeleg a vég? Ha az SDKÚ hanyatlásáról van szó, az Ivan Miklóssal szer­dán teátrálisan távozó Dzurinda felelőssége megkerülhetetlen. A kétszeres miniszterelnök képes volt tehetséges és népszerű szakpolitikusokat a párthoz hozni, ám nem tudta őket integ­rálni, egy idő után pedig feszült­ség alakult ki köztük (erre a leg­jobb példa Dzurinda és Iveta Radičová esete). Az alapító sokáig saját „cégeként” irányította a pártot, még akkor sem adta át a veze­tést, amikor süllyedni kezdett. 2010-ben egy, a pártot alapjai­ban megrengető botrány után adta át a miniszterelnök-jelölt­séget a nála sokkal népszerűbb Radičovának, ám az elnökség­hez végig ragaszkodott. Akkor is, amikor 2012 év elején min­den felmérés kimutatta: csak Žitňanská személyes népszerű­sége tartja a víz felett a pártot. Robert Fico és a Smer fel- emelkedésével a HZDS fokoza­tosan elvesztette témáit és vá­lasztóit, 2006-ban még épp­hogy bejutott a parlamentbe, ám négy évre rá kipukkadt. 2012-ben 1 százalékot sem ért el, idén januárban pedig megszűnt. Kérdés, hogyan vég­zi az aktuális „beteg ember”. Szlovákiaiak utazása Chehországba A szlovákiaiak Csehországban is otthon vannak 10 szlovák állampolgárból nyolcnak van családja, rokona Csehországban, a szlovák állampolgárok háromnegyede járt már Csehországban az utóbbi öt évben, tízből hatan pedig csehországi utat terveznek. 21 évvel Csehszlovákia szétválása után is elmondható, hogy a szlovákiaiak otthon érzik magukat Csehországban. A felmérésből az is kiderül, hogy csehországi utazásaink során a leggyakoribb cél a rokonlátogatás (52%), ezt követi a kirándulás (47%) és a munkával kapcsolatos utazás (23%). Idén Szlovákia lakosainak 60 százaléka tervezi, hogy Csehor­szágba utazik. A szlovákiaiak a csehországi utazásaik során azt szeretik a legjobban, hogy közeli a két nyelv, szomszédos a két ország, de előnyös az is, hogy a két ország kultúrája, történelmi öröksége szintén közeli. Néhányan aggód­nak, hogy pénzt kell váltani, kényelmetlen az utazás, de a megkérdezettek az aggályok között említették a roamingköltségeket is. 10 szlovákiai állampolgárból 9 mondta azt, hogy örülne, ha végleg felszámolnák a két ország közötti nehézségeket. Forrás: a TNS Slovakia ügynökség felmérése A szlovákiaiak Csehországban élnek A csehországi bevándorlók között a szlováki­aiaknak különös státusuk van. A közelmúltig ugyanis közös ország lakói voltak, mindnyá­jan Csehszlovákiában éltek. Csehszlovákia 1993-as kettéválása után sok szlovákiai állampolgár szerzett cseh állampolgárságot (több mint 400 ezer). A legutóbbi, 2011- es népszámlálás adatai alapján 2011-ben 82 251 szlovákiai állampolgár élt Csehország­ban, holott 2001-ben csupán 24 201. Forrás: Cseh Statisztikai Hivatal A szlovákiaiak külföldön dolgoznak Tavaly 136 ezer szlovákiai állampolgár vég­zett rövid távú külföldi munkát. Elsősorban a 25-44 évesek kerestek munkát külföldön, az álláskeresők többsége érettségizett. 2013- ban a külföldön dolgozók harmada, azaz 43,5 ezer álláskereső döntött úgy, hogy Csehor­szágban keres megélhetést. Forrás: Szlovák Statisztikai Hivatal A szlovákiaiak Csehországban tanulnak A Csehországban élő szlovákiaiak nem kis csoportját alkotják a diákok, akik a helyi egyetemeken, főiskolákon tanulnak. Tavaly 41 ezer külföldi diák tanult nyugati szomszé­dunknál. Ezek többsége Szlovákiából érke­zett, számszerűen 23,4 ezer. Zdroj: Csehország Oktatási, Ifjúsági és Testne­velési Minisztériuma Turizmus Csehországban A szlovákiaiak legjelentősebb része szívesen kirándul Csehországba, de ez a legnehezeb­ben felmérhető adat. Az elérhető statisztikai adatok szerint tavaly 452 ezer szlovák állam­polgár töltött legalább egy éjszakát Csehor­szágban, a szlovákiaiak összesen 894 vendég- éjszakát töltöttek nyugati szomszédunknál. Forrás: Cseh Statisztikai Hivatal MP140178

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom