Új Szó, 2014. május (67. évfolyam, 100-124. szám)
2014-05-06 / 103. szám, kedd
8 Külföld ÚJ SZÓ 2014. MÁJUS 6. www.ujszo.com mkmlewm Búcsúzó szlovén kormányfő Ljubljana. Korábbi bejelentésének megfelelően tegnap lemondott Alenka Bratusek szlovén kormányfő. Bratusek azért döntött a kormányfői tisztségről való lemondás és az előrehozott parlamenti választások megtartása mellett, mert április 25-én elveszítette pártja, a Pozitív Szlovénia elnöki tisztét a ljubljanai polgármesterrel, Zoran Jankoviccsal szemben. A lemondás csak azután lép hatályba, hogy azt a parlament plenáris ülésén elfogadják. Az ülést várhatóan még a héten megtartják. A 2013 óta kormányzó Bratusek azzal indokolta döntését, hogy pártja támogatása nélkül nem tudja vezetni a kormányt. (MTI) Lecsaptak egy NATO-konvojra Pesavar. Fegyveresek támadták meg tegnap az afganisztáni NATO-béke- fenntartó erők egyik konvoját Pakisztánban és megöltek két gépkocsivezetőt. A katonai teherautókra az Afganisztánnal határos törzsi területen, Haibárban támadtak rá. A támadók először tüzet nyitottak az Afganisztánba tartó autókaravánra, majd felgyújtottak három nyerges vontatót és a rajtuk szállított katonai kisteherautókat. Az afganisztáni NATO-erők fontos szállítási útvonalai húzódnak az északnyugat-pakisztáni területeken. (MTI) Két merénylet Nairobiban Nairobi. Három ember meghalt, 62-en megsebesültek vasárnap Kenya fővárosában, amikor pokolgépek robbantak két autóbuszon. A robbanószerkezeteket két, ingázókat szállító buszon rejtették el és Nairobi egyik fő közlekedési útvonalán hozták működésbe. Szombaton a tengerparti Mombasában történt két robbantás, legalább hárman meghaltak. Az elmúlt hónapokban számos fegyveres, ill. robbantásos merénylet történt Kenyában, amióta az ország katonákat küldött a szomszédos Szomáliába a szélsőségesen iszlamista al-Shabaab milíciák ellen. Tavaly szeptemberben 67 halálos áldozatot követelt egy fegyveres támadás a nairobi Westgate Mail bevásárlóközpont ellen. A támadást az al-Shabaab vállalta magára. A terror- cselekményekre válaszul a kenyai hatóságok nagyszabású biztonsági műveletet kezdtek. (MTI) Krími egységek szivárognak be Ukrajnába - erősítés érkezett Odesszába - az ország keleti felében leállt a vezető ukrán bank Halottakat követelt Szlovjanszk ostroma Ellenőrzőpont Szlovjanszknál. Egyedül az Ukrán Nemzeti Gárda alakulatai veszik fel eredményesen a küzdelmet a szakadár kelet-ukrajnai orosz erőkkel. (TASR/AP-felvétel) Kijev. Miközben újra heves harcok bontakoztak ki tegnap a kelet-ukrajnai Szlovjanszk városában, és a hatóságok erősítést küldtek az ugyancsak háborgó Odesszába, Turcsi- nov ügyvezető ukrán államfő elismerte: nehézségekbe ütközik a szakadá- rok elleni terrorellenes fellépés, mert támogatja őket a helyi lakosság. MTl-ÖSSZEFOG LALÓ A kelet-ukrajnai Szlovjanszk iparvárost napok óta szorongató ukrán reguláris erők a helyi tévétorony környékén keveredtek összetűzésekbe az oroszbarát szakadár csapatokkal. A lövöldözés legalább egy áldozatot követelt, a tévétorony az ukrán katonák ellenőrzése alá került és újra ukrán műsorokat sugároz. Az ukrán rendfenntartó erők legalább 4 tagja meghalt a szakadár oroszbarát fegyveresekkel Szlovjanszkban folytatott tegnapi harcokban, és mintegy 30-an megsebesültek, emellett lelőtték az ukrán hadsereg egyik Mi-24 típusú helikopterét, a gép személyzete túlélte a zuhanást. A belügyi tárca szerint a mintegy 800 főnyi szakadár fegyveres élő pajzsként használja a lakosságot. Arszen Avakov ukrán belügyminiszter azt mondta, a „terroristák” állig fel vannak fegyverkezve, egyebek mellett nehéz- és nagy kaliberű fegyvereket, aknavetőket használnak. A Szlovjanszkért vívott harcokban a szakadárok mintegy 20 főt vesztettek. Az oroszpárti szepa- ratisták elismerték, hogy az ukrán erőknek sikerült Szlov- janszkot elvágni a régió központjától, Donyecktől. Erősítés Odesszában Az ukrán belügyminiszter sajtószolgálata arról számolt be, hogy a hatóságok erősítést küldtek Odesszába: megérkezett a Fekete-tenger partján fekvő városba a Nemzeti Gárda önkéntesekből alakult különleges egysége, hogy részt vegyen a közrend fenntartásában. Odesszában a múlt pénteken zavargások törtek ki, amelyekben 46 ember meghalt. Arszen Avakov belügyminiszter közölte, hogy hétfőre virradóra Odesszából egy közép-ukrajnai megye fogdájába szállítottak 42 embert, akiket a pénteki zavargások idején vettek őrizetbe, nehogy megismétlődjön az, ami vasárnap történt: a helyi rendőrség szabadon engedett mintegy hatvan gyanúsítottat, miután Moszkva-barát tiltakozó tömeg támadt a város rendőrkapitányságára. Szakadárokkal szimpatizálnak Olekszandr Turcsinov ukrán ügyvezető államfő közben az 5. Kanal tévének nyilatkozva elismerte, hogy a kelet-ukrajnai terrorellenes művelet „bonyolódik”, tekintettel arra, hogy a térségbeli lakosok is támogatják a szakadár fegyvereseket, és előfordult, hogy az ottani rendőrök is rokonszenveznek velük. Hangsúlyozta, hogy ezekben a megyékben gyakorlatilag teljesen meg kell újítani a rendfenntartó erőket a haza védelmére kész helyi „hazafiakkal”. Ott, ahol a rendőrség támogatta a törvényellenes cselekményeket, büntetőjogi eljárásokat kell indítani - tette hozzá. Turcsinov leszögezte, hogy a nehézségek ellenére a hatósági és katonai terrorellenes művelet folytatódik. Méltatta a nemrégiben újra létrehozott Nemzeti Gárda hatékonyságát. Azt mondta, hogy erre az alakulatra támaszkodik a terrorellenes művelet, és a gárdisták példaként szolgálhatnak másoknak. Érkeznek a krími szabotőrök Az ukrán belügyminisztérium tegnap azt jelentette, hogy a Krímben Szerhij Akszjonov, a terület ideiglenes kormányzójának utasítására a Basmaki (Cipők) nevű bűnbanda egyik vezére, Mikolaj Cserednik - ragadványnevén Kopasz - embereket toboroz, hogy terrorcselekményeket hajtsanak végre Ukrajna keleti és délkeleti régióiban. A tárca szerint Oroszország felfegyverzi őket. Cserednik állítólag már két négyszáz fős osztagot hozott létre afganisztáni veteránokból, illetve orosz vagy ukrán katonákból, és ezek az egységek jelenleg Szlovjanszk környékén tevékenykednek. Nem sokkal a belügyi tájékoztatás után Vja- cseszlav Ponomatjov, a szlov- janszki szakadárok vezetőjének szóvivője elismerte, hogy a Krímből megérkezett hozzájuk az első fegyveres egység, és Luhanszkból is érkezett segítség. A belügyminisztérium lu- hanszki központja arról számolt be, hogy az úgynevezett „délkeleti hadsereg” fegyveresei megtámadták a helyi rendőrkapitányságot, és összeverték Henagyüj Bahtizin rendőrezredest, aki tárgyalásokba bocsátkozott velük. A kijevi média arról is hírt adott, hogy a kelet-ukrajnai események miatt már sok helyen az oktatás is szünetel. Egy felmérés szerint a Szlovjanszki járásban a diákok negyven százaléka jár iskolába, míg az óvodásoknál 23%-os az arány. A kisebb falvak gyerekei nem jutnak el a városi iskolákba. Bezárt a vezető bank Ukrajna legnagyobb bankja, a Privatbank ideiglenesen bezárta fiókjait az ország keleti felében, megszüntette a készpénzügyleteket a térségben zajló, „a bank dolgozóinak életét veszélyeztető” események miatt. Az új ukrán kormány a Privatbank társtulajdonosát, Ukrajna negyedik leggazdagabb emberét, a dollármilliárdos Ihor Kolomojszkit nevezte ki a szomszédos Dnipropet- rovszk megye vezetőjévé, aki 10 ezer dolláros vérdíjat tűzött ki az orosz „szabotőrökre”. A Privatbank szerint „nincs jogunk embereket munkába küldeni Donyeck és Luhanszk megyékben, ahol felfegyverzettek bankfiókokba törnek be, és veszélyeztetik a biztonságot a városokban”. A pénzintézet jelezte, hogy ügyfelei az interneten és mobileszközökön érhetik el számláikat, bankkártyáikat használhatják a boltokban. A Privatbank 38 pénzkiadó automatája (ATM), 24 bankfiókja és 11 pénzszállító autója ellen hajtottak végre támadást Donyeck és Luhanszk megyében az elmúlt tíz nap során. Vlagyimir Putyin a Krímbe látogat Simferopol. Több tucat orosz harci repülőgép, köztük bombázók és vadászgépek jelentek meg az utóbbi napokban a Krím félsziget légterében. Szombaton számos gép átrepült Szimferopol fölött, köztük szuperszonikus hadászati bombázók és nagy katonai szállító repülőgépek, valamint légi utántöltő repülőgépek, MiG-29-es vadászgépek és egy Szu-34-es vadászbombázó is. Oroszország valószínűleg arra készül, hogy megerősítse katonai jelenlétét a félsziget térségében. A moszkvai védelmi minisztérium vasárnap elutasított minden magyarázatot. Az orosz sajtó szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken felkeresi a Krímet, először azóta, hogy Oroszországhoz csatolták a területet. (MTI) KÜLÖNBSÉGEK A MAJDAN ES KELET-UKRAJNA KOZOTT Kijev. Rendszeresen vetődik fel a médiában annak kérdése, lehet-e párhuzamot vonni a kijevi Majdan téri EU- párti és hatalomváltó tüntetések, valamint a Kelet-Ukrajná- ban zajló oroszbarát megmozdulások között. Moszkva és a kelet-ukrajnai szakadárok rendszeresen vonják kérdőre a kijevi vezetést, hogy ha az őt hatalomra segítő fővárosi tüntetéseket demokratikusnak, a népakarat kinyilvánításának tekinti, miért nevezi törvénytelennek a Kelet-Ukrajnában zajló eseményeket. Noha a kivitelezés tekintetében sok a hasonlatosság, mégis a lényegi szempontok alapján teljesen különböző célú és érdekű megmozdulásokról van szó. Míg Kijevben ukrán nemzeti lobogó alatt vonultak utcára a tüntetők, és az ország belső helyzetének javulását, jobb életkörülményeket, a korrupció megszűnését, a jogállamiság megvalósulását akarták elérni nyelvtől, nemzetiségtől függetlenül minden állampolgár számára, addig Kelet-Ukrajnában egy külföldi ország, történetesen Oroszország zászlaját lengetik és tűzik ki a középületekre, amivel nem hazájuk, hanem egy idegen hatalom érdekeit szolgálják, ráadásul a függetlenné válásról tartandó népszavazáson kívül semmilyen más célt nem határoznak meg. A jól szervezett Majdan-tüntetések kivitelezését tekintve sok mindent lemásoltak Kelet-Ukrajnában: ugyanúgy építettek barikádokat, helyenként rendeztek be tábori konyhákat, és hasonlóan civil kezdeményezésnek lettek beállítva a megmozdulások. Azonban a Kelet-Ukrajnában - Donyeck, Harkiv, Luhanszk megyékben - zajló megmozdulások résztvevőinek létszáma meg sem közelíti a kijevi tüntetésekét: a legnagyobb megmozdulások is alig érték el becslések szerint az ötezer főt, miközben Ukrajna legsűrűbben lakott országrészéről beszélünk. A demonstrálok létszáma tehát nem igazolja azt, hogy a lakosság többségének akarata lenne a területek kiválása Ukrajnából. Ami az épületfoglalásokat illeti, tény, hogy Kijevben is megszállták a városházát a tüntetők, de fegyverek nélkül, és elsősorban melegedőnek szánva. A hivatal dolgozói és mindenki számára szabad bejárást biztosítottak a középületbe, a helyi önkormányzat munkájába nem avatkoztak bele. A többi, tüntetők által megszállt épület, mint a Szakszervezetek Háza és az Ukrán Ház nevű kulturális központ nem hivatali épület. Ezzel szemben Kelet- Ukrajnában városházákat, rendőrkapitányságokat és az Ukrán Biztonsági Szolgálat épületeit foglalták el gépkarabélyokkal felfegyverzett sze- paratisták, akik azonnal „menesztették” a törvényesen kinevezett vezetőket, és saját polgármestereket, rendőrkapitányokat neveztek ki, az elfoglalt épületekbe pedig senkit sem engednek be. Az akciókban a Kreml tagadása ellenére minden bizonnyal közvetlenül is részt vettek jelzés nélküli egyenruhát viselő orosz katonák, akik a megszállt Krímből szivárogtak be a keleti országrészbe. Érdekessége még a kelet-ukrajnai eseményeknek, hogy az önkényesen megválasztott vezetőik eddig a közéletben ismeretlenek voltak. Janukovics volt elnök egykori fő támogatói - mint például Rinat Ahmetov dúsgazdag do- nyecki üzletember - nem érdekelt a megye elszakadásában, így nem támogatja a szakadár törekvéseket. (MTI)
