Új Szó, 2014. május (67. évfolyam, 100-124. szám)
2014-05-29 / 122. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. MÁJUS 29. Vélemény És háttér 7 A 751 képviselő közül 25 magyar lesz, ha szóba állnak egymással, jól működhetnek Magyarok az EP-ben A magyarországi hétvégi európai parlamenti választási eredmények nem hoztak olyan nagy meglepetést, mint Szlovákiában, sőt, a választási részvétel miatt sem kell annyira szégyenkezni, mint nálunk. NAGYANDRÁS A Fidesz győzelmére bárki feltehette volna teljes vagyonát, s az 51 százalék feletti eredmény csak alátámasztotta a tavaszi parlamenti számokat. A Fidesznek a többiekhez képest akkora, és olyan egységes, bármikor mozgósítható szavazó- bázisa van, mely ellen a jelenlegi helyzetben senkinek semmi esélye sincs. Bár a parlamenti választási rendszer átalakításakor némileg maga felé hajlott a keze, most bebizonyosodott, hogy az arányos választási rendszerben is meg tudta szerezni a többséget. Egy módfelett sikeres parlamenti választás után sikerült fenntartani a választási kedvet a májusi EP-vá- lasztásig. Valószínűleg hasonlóan fog tarolni a Fidesz ősszel is az önkormányzati választások idején, így az ellenzéknek csak 2018-ban lesz legközelebb valódi lehetősége. A Jobbik második helyezése várható volt, nem okozott olyan nagy meglepetést, sőt, ha a baloldali pártokat egybe számoljuk, akkor az MSZP és a DK két-két mandátuma együtt több, mint a Jobbiké. Papíron mégis a Jobbik szerepel a második helyen. Vona Gáborék hosszú távú - egyébként legitimnek mondható - célja, hogy ők is kormánypárttá válhassanak, még távolinak tűnhet, de a második hely mégis jól hangzik. Az, hogy Kovács Bélát az oroszoknak való kémkedéssel gyanúsítják, láthatóan nem tántorította el a párt szavazóit, sőt, a képviselő személyes preferenciáin sem látszott meg. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy az átlagos Jobbik-szavazót egyáltalán nem zavarja a feltételezett orosz kapcsolat, sőt talán még imponál is neki. A választás legnagyobb vesztese egyértelműen az MSZP lett, lecsúsztak az 1990-es szintjükre. Náluk a legnagyobb gond az, hogy Mesterházy Attila és emberei annyira bebetonozták magukat a párt vezetőségébe, hogy úgy tűnik, nincs senki, aki ki tudná őket robbantani, még egy ilyen eredmény után sem. Az, hogy az elnökség testületileg felajánlotta lemondását, szimbolikus cselekedetnek mondható, Mesterházynak a pártban nincs kihívója, mert mindenkit időben félreállítottak. Tehát az MSZP-t lassan, de biztosan temethetik. Ezzel szemben Gyurcsány és a DK remekül szerepelt, hiszen a volt miniszterelnöknek és a hihetetlenül aktív szavazóbázisuknak köszönhetően újra megkerül- hetetlenekké váltak. A két EP-s mandátum azt mutatja, hogy Gyurcsány egyszerűen leállíthatatlan, még jó pár évig jelen lesz. Ha a baloldal a jövőben még bármit együtt akar tenni, vele is számolni kell. Az Együtt-PM és az LMP egy-egy mandátuma nem sokat jelent, de biztosan segítség mindkét pártnak. A választási rendszerek furcsaságát mutatja, hogy míg a 13 képviselőt küldő Szlovákiában az 7,75 százalékos SDKÚ eredménye végül két képviselői mandátumot jelentett, addig a 21 képviselőt küldő Magyarországon Bajnaiék 7,22 százalékos eredménye csak egy mandátumot ért. A választási matematika időnként rettentően érdekes eredményeket hoz. A szlovákiai és a romániai eredményeket egybeszámolva a 751 fős európai parlamentben 25 magyar képviselő lesz (Hollandiában is beszavaztak egy magyar EP-képviselőt, de ő nem ennek a lobbicsoportnak lesz a tagja), mely lobbicsoportként időnként egészen jól tudna működni. Ha képesek lesznek egymással szóba állni. Doktor úr, van itt egy alak, aki azt állítja, volt választani (tubomír Kotrha karikatúrája) KOMMENTAR Senki nem tett kevesebbet AAAR1ÁN LEŠKO Uniós közegben már tíz éve beszélnek a szlovák paradoxonról: Szlovákia polgárai állítólag pozitívan értékelik az ország uniós tagságát, de az európai választásokon mégsem vesznekrészt. A hétvégi európai parlamenti választások azonban aztmutatják, hogy az eufemizmusokideje lejárt. Az uniós környezet iránti érdektelenség olyan mélyre süllyedt az országban, hogy nem szlovák paradoxonról, hanem szlovák indolenciáról-közönyről, nemtörődömségről, hanyagságról kell beszélnünk, ami már a lakosságot veszélyezteti. Noha az Európai Parlament nem minden erény megtestesítője, jogkörei több mint elegek arra, hogy ajól tájékozott és felelősválasztó okot találjon az EP összetételének befolyásolásá- ra. Az a helyi meggyőződés, hogy a mi szavazatunk nem változtat semmin, mert a 13 képviselői hely elhanyagolható a 751 mellett, csak gyenge kifogás, mert kilenc uniós tagországnak kevesebb képviselője van, mint Szlovákiának, kettő pedig ugyanannyit küld az EP-be, mint mi. De mindegyikben magasabb volt a részvétel, mint nálunk. Egyetlen tagország választói sem tettek kevesebbet az új parlament legitimitásáért, mint a szlovákiai választók. Akkor történt ez, amikor Európa válaszúton van, külső és belső válsággal is meg kell birkóznia. Az adósságválság és az euróválság- ami az eurózóna és az unió szétesését is fenyegette - még nincs mögöttünk. Az, ami Ukrajnában zajlik, hatalmas kihívás az uniónak egy közös energetikai, biztonsági és külpolitika kidolgozására. Ahogy Jacques Rupnik ismert politológus megjegyezte, ezek mind az „európai választás nagy kérdései” voltak. Senki olyan határozottan nem ignorálta őket, mint Szlovákia lakossága. Sok magyarázatot találhatunk erre, de egyik sem igazolja az ország közömbösségét. A kampány során olyan többségi tévhit alakult ki, hogy az európai képviselőknek a Szlovák Köztársaság érdekeit kell védeniük. Miközben az EP képviselői nem az állam képviselői, és nem is szabad, hogy azok legyenek, hanem a polgárok képviselői és az unió egészénekjólétéért kell dolgozniuk. A szakértők szarkasztikus megjegyzéséhez, mely szerint Szlovákiában a kampány elsősorban arra szolgál, hogy a pártok és jelöltjeik élhessenek azzal az elidegeníthetetlen joggal, hogy hülyét csináljanak magukból, hozzá kell tenni, hogy a 29 tagú mezőny nagy része élt ezzel ajogával. Attól függetlenül, milyen kevesen járultak az urnákhoz, a szombati választás öt évre teremtett politikai realitást. Ha máshoz nem is, a szlovákiai választások hozzájárultak ahhoz az európai kényelmi helyzethez, hogy a néppártiaknak, a szocialistáknak, a liberálisoknak és a konzervatívoknak továbbra is meghatározó szerepük lesz az Európai Parlamentben. Több elemző is megegyezett abban, hogy a szlovákiai választás minden nyomora mellett magasra értékelhető az a tény, hogy semmilyen extrém politikai párt nem volt sikeres, holott az extrémen alacsony részvétel kedvezett nekik. Ki tudja, mi lesz öt év múlva. A szerző a Trend hetilap kommentátora Nemzetpolitikai Kutatóintézet: megmaradt a felvidéki magyarság brüsszeli képviselete A nemzeti kisebbségek védelmében MTl-ÖSSZEFOGLALÓ A Nemzetpolitikai Kutató- intézet szerint abban, hogy Szlovákiában a rendkívül alacsony országos részvétel mellett két magyar képviselő is kijutott Brüsszelbe, nagy szerepet játszott, hogy az utóbbi voksolásokkal ellentétben most nem maradt el a dél-szlovákiai részvételi arány az országostól. A kutatóintézet kiemelte: magyar szempontból a leglényegesebb kérdés az volt, hogy a felvidéki magyarság meg tudja-e tartani brüsszeli képviseletét. Szlovákiában az EP-válasz- tás rendkívül alacsony, mindössze 13,05 százalékos részvétel mellett zajlott le. A választáson minden eddiginél több, 29 párt indult az országnak járó 13 mandátumért, közülük nyolcnak sikerült képviselőt kijuttatnia Brüsszelbe. Egy- egy mandátumot szerzett a magyar voksokért versengő két párt, a Magyar Közösség Pártja és a Híd. Előbbi Csáky Pált, utóbbi Nagy Józsefet küldi ki Brüsszelbe. Az elemzésben felidézték, hogy 2004-ben két mandátumot szerzett az akkori Magyar Koalíció Pártja, mely az eredményét 2009-ben meg tudta ismételni, ám a 2009 nyarán bekövetkezett pártszakadás után megrendezett két parlamenti választáson (2012, 2014) nem sikerült átlépnie az ötszázalékos parlamenti küszöböt. A 2010-es önkormányzati, valamint a 2013-as megyéi önkormányzati választásokon az MKP jobb eredményt ért el, mint legfőbb vetélytár- sa, a magát szlovák-magyar vegyes pártként meghatározó Híd. Az MKP nem sokkal a 2013 novemberében lezajlott megyei választások után jelentette be Bárdos Gyula indítását a 2014 márciusában sorra kerülő államfőválasztáson. A döntés történelmi jelentőségű volt, először indult magyar jelölt a köztár- saságielnök-választáson. Az MKP itt elért, öt százalékot meghaladó eredménye jelezte: a párt a közvélemény-kutatásoknak megfelelően erősödni tudott - mutattak rá. Bő fél éven belül így a kétfordulós megyeelnök- és az ugyancsak kétfordulós államfőválasztással együtt öt szavazás volt Szlovákiában, a választópolgárok részben emiatt lehettek közömbösek az EP-választások iránt. A sűrű választási időszak viszont kiváló lehetőséget teremtett a Magyar Közösség Pártjának, hogy 2013 őszétől permanens kampánnyal folyamatosan mozgásban tartsa a választóit. Az elemzésben kérdésesnek nevezték, hogy a 751 tagú Európai Parlamentben milyen együttműködés lesz a két felvidéki magyar képviselő közt, akik az Európai Néppárt frakciójában foglalnak helyet. Csáky Pál nyilvánvalóvá tette: nem Szlovákia nemzeti érdekeit, hanem a felvidéki magyarság érdekeit kívánja képviselni Brüsszelben, így egyebek mellett az állampolgárság és a nyelv- használat kérdésében kívánja felhívni a figyelmet a szlovákiai visszásságokra. Nagy József környezetvédelmi szakpolitikus az EP- kampányában is kiemelte, elsősorban a környezetvédelmi kérdéseket akarja képviselni, de hangsúlyozta, hogy a nemzeti kisebbségek helyzetének és védelmének kérdésével is foglalkozni kíván, célja az őshonos kisebbségek védelmét szolgáló uniós szabályozás kialakításának előmozdítása - olvasható az elemzésben. FIGYELŐ Fokozódik a terrorizmus veszélye Egyre növekvő veszélyt jelentenek Európára azok az uniós állampolgárok, akik Európán kívüli konfliktusövezetekben tartózkodnak, ott jártasságot szereznek terrorcselekményekben, s ezek elkövetésének szándékával térnek vissza - állapította meg a terrorizmus európai helyzetéről szólóje- lentésében az Europol, az EU-országok rendőri együttműködési szervezete. A jelentés szerint tavaly 1200-2000 uniós állampolgár vett részt a Szíriái polgárháborúban. (MTI)
