Új Szó, 2014. május (67. évfolyam, 100-124. szám)
2014-05-26 / 119. szám, hétfő
OZS ÍR E lhízott? Lehet, hogy rossz a biológiai órája 12. oldal 2014. május 26., hétfő, 12. évfolyam, 19. szám A cukorbetegség okozta látászavar okait kutatják Nem mindennapi esemény, hogy hazai szakemberek neves külföldi szakemberekkel együttműködve közös projektben dolgoznak. Most ez történt. Közösen vizsgálják, miért van az, hogy az egyik cukorbetegnél kialakul a diabéteszes retinopátia, a másiknál pedig nem, az egyiknél csak évtizedek múlva, a másiknál pedig röviddel a cukorbetegség diagnosztizálása után. E löljáróban annyit el kell mondani, hogy a cukorbaj krónikus betegség, fimely nagymértékben befolyásolja a beteg és az egész család életminőségét. Az egyik legsúlyosabb szövődménye a diabetikus ideghártya-betegség (retinopátia). Általában a diagnózis felállítása utáni 5-20. évben alakul ki, s kezeletlenül vaksághoz vezet. A tavasszal kezdődött projektről dr. Kajtor Zsoltot, a Novartis gyógyszer- gyár igazgatóját és dr. Kádasi Lajos genetikust kérdeztük. Az említett projektben az egész országból 5000 cukorbeteg adatait gyűjtik össze és elemzik. Ki dolgozta ki a projektet? Kajtor Zsolt: A Novartis gyógyszer- gyár, s mi nyújtottuk be a pályázatot is, azzal a céllal, hogy összekapcsoljuk vállalatunk külföldi és szlovákiai szakembereinek tudását. Lényege, hogy az egész országból ötezer cukorbeteg adatait gyűjtjük össze. Minden beteg a diabetológiai kivizsgáláson kívül speciális szemészeti kivizsgáláson is részt vesz. Az ország 10-12 Szemészeti központját vontuk be a munkába úgy, hogy mindenki találjon a közelben olyan ofialmológiai központot, ahol elvégezik az alapos szemvizsgálatot. Mi a kutatás célja? Kajtor Zsolt: Megkeresni azokat a tényezőket, amelyek a cukorbetegek esetében látásromláshoz vagy vesztéshez vezetnek. Arra vagyunk kíváncsiak, milyen különbségek vannak az egyes emberek közölt. Azért tippeltük ki a cukorbetegeket, mert sajnos nem sokat tudunk a diabéteszes retinopátia kialakulását segítő tényezőkről, és nincsenek adatok arról sem, hogy néha miért jelentkezik ez a szövődmény már nagyon korán, s néha pedig csak évek múlva. Nem is mindenkinél alakul ki, és épp ezért érdekes a feladat. Logikus, hogy itt nemcsak a cukorbetegség, hanem erős genetikai háttér is szerepet játszik abban, hogy kialakul-e ez a szövődmény vagy nem. Mennyi időre van szükség ahhoz, hogy az alapkérdésre választ kapjanak? Kajtor Zsolt: Nagyon sok időre. Első lépésként az ötezer beteg adatait gyűjtjük össze, és lénehozzuk az ún. DNS-bankot. Itt tulajdonképpen vérmintákat tárolunk, később ezeket elemezzük, attól függően, hogy milyen csoportok alakulnak ki az ötezer beteg közül. Az ötezer fős reprezentatív minta nagynak számít? Kajtor Zsolt: Igen. Ez nemcsak Szlovákia, hanem Európa viszonylatában is az egyik legnagyobb betegcsoport. Azt várjuk, hogy néhány száz beteget ki tudunk szűrni az említett a szövődménnyel. Az ő adataikat elemezzük majd, ami nagyon hasznos lesz abból a szempontból, hogy merre lépjünk tovább, milyen módszereket alkalmazzunk és milyen genetikai vizsgálatokat végezzünk el. Gyógyszergyárunk amerikai központja előbbre van a diabéteszes retinopátia kutatásában. Idehaza is találtunk kiváló tudósokat, akiket ily módon bevontunk a nemzetközi kutatási projektekbe. Miért jó, ha a beteg részt vesz ebben a projektben? Kajtor Zsolt: Minden beteg sokkal szigorúbb és részletesebb kivizsgálásokon vesz részt, mint egy' standard kivizsgálás során. Ha kell, gyógyszert is kap, de ez a projekt nem a gyógyszeres terápiáról szól, hanem arról, hogy megtalálja azokat a tényezőket, amelyek oda vezetnek, hogy a terápia ellenére is kialakul a látásromlás. A betegnek csak egyszer kell megjelennie a diabetológusnál, és egy szemvizsgálaton kell részt vennie. így alakul ki a retinopátiában szenvedő betegek csoportja. Velük biztosan tartani fogjuk a kapcsolatot, esetükben részletesebb adatgyűjtésre lesz szükség. Van a projektnek olyan része is, ahol a családon belüli előfordulást vizsgáljuk. Ha cukorbetegség és szemkomplikáció is előfordul a családban, akkor azokat a betegeket még részletesebb elemzésnek vetjük alá. Ezeknél a betegeknél nagyon erős genetikai háttér figyelhető meg. Mi a generikus feladata? Kádasi Lajos: A genetikai elemzés. A folyamat a következő: a diabetológus kitölt egy kérdőívet, aztán a betegeket elküldi a szemorvoshoz, aki kivizsgálja a beteget. Az 5000 betegtől vérmintát vesznek, amiből a Medirex izolálja a DNS-mintákat. Ám ha van DNS, az még csak azt jelenti, hogy van mivel dolgozni. Az még nem eredmény. Ezután jön a természettudományi kar molekuláris genetikai tanszéke, hogy előkészítse a módszereket, amelyekkel dolgozni fogunk. A molekuláris genetikának rengeteg módszere van. Az olyan komplikált betegségeknél, mint a diabetikus retinopátia, az egész genom analízisére szükség van. Az lesz a mi dolgunk, hogy előkészítsük, optimalizáljuk a módszereket. Az alapvető eljárások megvannak, de ezeket néha betekig, hónapokig optimalizálni kell, a hibákat kiszűrni. A projekt első része tehát az lesz, hogy előkészítsük ezeket a módszereket, hogy amikor a DNS- analízisre kerül sor, a módszer 100 százalékra működjön. Ebben a stádiumban hány vérminta kivizsgálásával számolnak? Kádasi Lajos: Kb. 100-120 vérmintával számolunk. Először megpróbáljuk a szélsőséges eseteket elemezni, pl. vannak betegek, akiknek 20-25 éves cukorbetegség után sincs retinopátiájuk, a másik extrém, hogy valakinél már egy-két év után kialakul. Valószínűleg sikerül olyan genetikai változást azonosítani, amely ennek a jelenségnek a hátterében meghúzódik. (kovács) KETSEGES A VÖRÖSBOR ES AZ ÉTCSOKOLÁDÉ HATÁSA ... a végleges válaszhoz további kutatás szükséges... 13. oldal AZEGESZSEGES ÉLETMÓD ÜNNEPE VOLT Ötezernél is több fiatal - és kevésbé fiatal - jött el, hogy legalább kipróbálja a legújabb mozgásstílusokat. 14. oldal „ Vannak, akik haláluk napjáig élnek, és vannak olyanok is, akik a diagnózis napjan meghalnak.... az optimista szemléletű k%jf emberek tovább élnék. David B. Agus
