Új Szó, 2014. május (67. évfolyam, 100-124. szám)

2014-05-26 / 119. szám, hétfő

4 Külföld ÚJ SZÓ 2014. MÁJUS 26. www.ujszo.com 90 éves volt Meghalt Jaruzelski Varsó. Elhunyt Wojciech Ja­ruzelski tábornok. Az utolsó lengyel kommunista vezetőt hosszú betegség után 90 éves korában érte a halál. A kommu­nizmus bukása után Jaruzelski volt az első lengyel elnök, akit az 1989. június 4-én megtartott részben szabad választásokon választottak meg. Halálhírét Aleksander Kwasniewski volt lengyel elnök tudatta. Jaruzelski - aki a kommunis­ta Lengyelországban a fegyve­res erők főparancsnoka és vé­delmi miniszter volt, betöltötte a Lengyel Egyesült Munkáspárt (LEMP) vezetői posztját is ­1981-ben hadiállapotot hirde­tett ki, hogy elfojtsák a demok­ráciát követelő Szolidaritás független szakszervezet által ihletett országos tütakozáso- kat. (MTI) Az utolsó lengyel kommunista vezető (SITA/AP-felvétel) Közös imát akar Jeruzsálemben a pápa Jeruzsálem. Közös békeimá­ra a Vatikánba hívta Ferenc pá­pa az izraeli és a palesztin elnö­köt. A katolikus egyházfő meg­hívása a betlehemi szentmise végén hangzott el. A pápa meg­hívta Simon Peresz izraeli és Mahmúd Abbász palesztin el­nököt, hogy csatlakozzon hozzá a békéért esedező, „szívből jövő imájában”. Azt mondta, hogy a közös fohász helyszínéül fel­ajánlja a vatikáni otthonát. A meghívásra reagálva Peresz szóvivője közölte, az elnök el­fogad minden kezdeményezést, amely a béke megteremtését szolgálja. Az izraeli rádió sze­rint a Szentatya miséjét meg­szakította a müezzin a hangszó­rókból teljes hangerővel meg­szólaló hangja, amit a Jászol-té­ren lévő tömeg fütyüléssel, kia­bálásokkal és „viva la Papa”, vagyis „éljen a pápa” felkiáltá­sokkal fogadott. A Vatikán feje a sokezres tö­megnek tartott szabad téri mise előtt megbeszélést folytatott Mahmud Abbász palesztin el­nökkel, majd beszédet mon­dott. A pápa szenvedélyes, bé­két sürgető szavaival intenzív erőfeszítéseket kért a pa­lesztin-izraeli viszály megoldá­sa érdekében és palesztin ál­lamnak nevezte a Palesztin Ha­tóságot. Benjámin Netanjahu minisz­terelnök kijelentette, „nagyra értékeljük a pápa határozott ki­állását az antiszemitizmussal szemben.” (MTI) Tegnap este tizenegykor befejeződtek az európai választások, ahol nem kötelező választani, ott alacsony volt a részvétel Nem hozza lázba az embereket az EU Brüsszel. Az Európai Unió tagországainak nagy ré­szében alacsony érdeklő­dés mellett, de rendben zajlottak az európai par­lamenti (EP-) választások. Az eredményeket jóval lapzártánk után hozták nyilvánosságra, miután mindenhol megtörtént a választás. Utolsóként ola­szok szavaztak, náluk 23.00-kor zártak az urnák. MTl-HÍREK Magyarország mellett 20 uniós tagországban szavaztak tegnap. Magyarországon dél­után alacsony volt a részvétel, de már akkor meghaladta a szlovákiai voksolási kedvet. A többi országban már lezajlott a választás: csütörtökön az Egyesült Királyságban és Hol­landiában, pénteken Írország­ban, pénteken és szombaton a Cseh Köztársaságban, szomba­ton pedig Lettországban, Mál­tán és Szlovákiában adhatták le szavazatukat a polgárok. Van ahol kötelező A szavazóhelyiségek a leg­több országban reggel 6, illetve 7 órakor nyíltak meg, és a leg­korábban Belgiumban és Lu­xemburgban zártak, mégpedig 14 órakor. Kötelező a szavazás Belgiumban, Cipruson, Görög­országban és Luxemburgban. Az első teljes részvételi adato­kat közép-európai idő szerint 21 órakor, az exit poll mérések eredményeit egy órával később, az első részeredményeket pedig 23 órakortettékközzé. Belgiumban késő délelőttig rendben zajlott a tartományi, szövetségi és európai parla­menti választás - annak dacá­ra, hogy a brüsszeli zsidó mú­zeumnál szombat délután el­követett, négy halálos áldoza­tot követelő gyilkos merénylet súlyos aggodalmat keltett a la­kosság körében. (Hírünk a 24. oldalon.) Belgiumban a választási részvétel - néhány száz eurós bírság terhe mellett - kötelező, így a részvételi arány rendsze­rint nagyon magas, kilencven százalék fölötti. Csehországban pénteken és szombaton választottak. Az eredmények szinte megjósol- hatatlanok voltak, ugyanis a kormányzó szociáldemokraták és az Andrej Babiš vezette ANO, valamint az ellenzéki TOP 09 is nagyjából a voksok 17 százalékára számíthatott. Elemzők szerint akár kilenc párt is bekerülhetett az Európai Parlamentbe. Juncker vagy Schulz Joseph Daul, az Európai Néppárt elnöke felszólította az uniós tagországok állam- és kormányfőit, hogy az európai parlamenti választás eredmé­nyének megfelelően a néppárt vagy az európai szocialisták csúcsjelöltjét, Jean-Claude Junckert vagy Martin Schulzot jelöljék az Európai Bizottság élére. Daul kiemelte, hogy azt a politikust kell az EU-bizottság élére jelölni, aki „elöl végez” a választáson, „mindegy, hogy az Jean-Claude Juncker vagy Mar­tin Schulz”. „Nem lehet meg­tenni, hogy bemutatunk a vá­lasztóknak két csúcsjelöltet, a választás után pedig egy har­madikat varázsolunk elő a ka­lapból bizottsági elnöknek. Ez a választók becsapása lenne” - mondta. A Lisszaboni Szerződés ér­telmében az Európai Bizottság új elnökét - a portugál néppárti Jósé Manuel Barroso utódját - az EP-választások eredményé­nek figyelembe vételével kell megválasztani. A tagországok állam-, illetve kormányfőit összefogó Európai Tanácsra az a feladat hárul, hogy a válasz­tások eredményeire tekintettel személyi javaslatot tegyen a tisztség betöltésére. Az új elnök megválasztása az EP feladata, a testület egyszerű többséggel választja meg az unió végrehaj­tó intézményének új elnökét. A nagy európai pártcsaládok a választási kampány kezdete előtt megnevezték a csúcstiszt­ségre általuk jelölt politikust. Holnaptól tárgyalások Az Európai Tanács tagjai holnap este gyűlnek össze Brüsszelben, hogy áttekintsék az EP-választás kimenetelét. Az EP-választásokkal csak az első szakasz zárul le az uniós intézmények átfogó megújítá­sának várhatóan hónapokig tartó folyamatában. A brüsszeli bizottság elnöki tisztsége mel­lett az Európai Tanács elnöki tisztségét is be kell tölteni, ki kell jelölni az EU új kül- és biz­tonságpolitikai főképviselőjét, és össze kell állítani az új Euró­pai Bizottságot. Ukrán elnökválasztás: Turcsinov szerint magas volt a részvétel, Porosenko elsőként a Donyec-medencébe látogatna Kelet-Ukrajna nem választott elnököt, Kijev igen MTl-TUDÓSÍTÁS Kijev. Magas részvétellel zaj­lott tegnap az ukrán elnökvá­lasztás, a szavazóhelyiségek előtt sorok kígyóztak Kijevben és országszerte - kivéve a keleti országrészeket, ahol az orosz­barát fegyveresek gyakorlatilag nem engedték szavazni a vá­lasztókat, a választóhelyiségek a legtöbb helyen ki sem nyitot­tak. Kárpátalján nagyon ala­csony volt a részvétel. A vokso­lás lapzártánk után ért véget. Olekszandr Turcsinov ukrán házelnök, miután leadta sza­vazatát, sajtótájékoztatót tar­tott, amelyen közölte, hogy a kelet-ukrajnai Donyeck me­gyében már dolgozik hét terü­leti választóbizottság, Lu- hanszk megyében ugyanakkor csak kettő. „Kétség kívül a vá­lasztások ezekben a régiókban nagyon súlyos körülmények között zajlanak” - fűzte hozzá. Szavai szerint „Oroszország vezetése mindent megtesz azért, hogy meghiúsítsa az el­nökválasztást Ukrajnában, be­leértve az ország keleti megyé­it. Minden fenyegetés ellenére Az ukrán választás két arca: tömeg Kijevben, oroszbarát fegyveresek Donyeckben akadályozzák a voksolást (TASR- és SITA/AP-felvétel) azonban több ezer szavazókor működik” - szögezte le. A legesélyesebb elnökjelölt, Petro Porosenko, a Vitalij Klics- ko vezette Ütés (UDAR) párt je­löltje azt mondta, ha elnökké választják, az első útja ebben a minőségében a Donyec-meden­cébe vezet majd. Az ukrán-orosz viszonnyal kap­csolatosan kijelentette, a Moszkvával való párbeszéd nélkül nem lehetséges a stabili­tás Ukrajnában. Leszögezte vi­szont, hogy nem ismeri el a Krím félsziget Oroszországhoz tartozását. Bejelentette, mi­nisztériumot fognak létrehozni a krími ügyek kezelésére, bele­értve a félsziget diplomáciai úton való visszaszerzését, az ott élő ukrán állampolgárok vé­delmét, illetve az onnan elme­nekültek segítését. Porosenko reményét fejezte ki, hogy egy fordulóban eldől, ki lesz Ükraj- na következő államfője. A fel­mérések szerint a második leg­esélyesebb jelölt Julija Timos- enko volt kormányfő, a Haza (Batykivscsina) párt jelöltje. Donyeck városában délután minden szavazóhelyiség zárva volt. Egyet megpróbáltak ki­nyitni, de néhány percen belül fegyveres szakadárok érkeztek oda, és megakadályozták, hogy megkezdődjön a szavazás. A kelet-ukrajnai megye déli ré­szén lévő Mariupolban viszont csaknem minden szavazókor működött. Helyszíni beszámo­lók szerint többen a donyeck megyeiek közül, akiknek saját szavazóköre nem nyitott ki, és ezért nem tudtak szavazni, el­indultak, hogy máshol adják le voksukat. Letartóztatták Jinglak Sinavatra volt thaiföldi miniszterelnököt Bangkokban szétkergették a szenátust MTl-HÍR Bangkok. A thaiföldi puc­csista katonai vezetők szomba­ton bejelentették, feloszlatták az ország szenátusát, és kezük­be veszik a teljes törvényhozói hatalmat. Ezzel gyakorlatilag az utolsó demokratikus intéz­ményt is felszámolta a néhány nappal ezelőtt vértelen puccsal hatalomra került Prajuth Csan- ocsa, a hadsereg főparancsno­ka, aki az államcsíny után rög­tön felfüggesztette az alkot­mányt és feloszlatta a parla­ment alsóházát, de akkor még a helyén hagyta a szenátust. Mi­után azonban a Nivatthamrong Bunszongphaiszan vezette ügyvivő kormányt megfosztot­ták hatalmától, és pénteken Csan-ocsa magához vonta a mi­niszterelnöki jogköröket, nem okozott különösebb meglepe­tést a szenátus „szétkergetése”. Jinglak Sinavatra volt thai­földi miniszterelnököt, kormá­nyának tagjait és a kormányel­lenes tüntetők vezetőit akár egy hétig is őrizetben tarthatja a hadsereg, hogy „legyen idejük gondolkodni” - közölte a puccsot végrehajtó thaiföldi ka­tonaság szóvivője. A hadsereg intézkedésének nyilvánvalóan az az oka, hogy a szóban forgó politikai vezetők ne tudjanak kapcsolatba lépni támogatóik­kal, és felbujtani őket a hatal­mat átvevő katonaság ellen. A szóvivő hozzátette, hogy az őrizetük alatt lévő összes politi­kussal jól bánnak, a hadsereg célja, hogy kompromisszum szülessen az ország sorsáról. „Nem akarjuk korlátozni a szabadságukat”-jelentette ki. Az orosz elnök elismeri az ukránok választását Putyin: kicsoda Obama? MTl-TUDÓSÍTÁS Washington. Kicsoda Ba­rack Obama, hogy ítélkezzen? - tette fel a kérdést Vlagyimir Pu­tyin orosz elnök a CNBC ameri­kai televíziónak Szentpétervá­ron adott interjújában. Putyin arra reagált, hogy beszélgetés közben felvetették neki: az amerikai elnök szerint hazudott Oroszországnak az ukrán vál­ság kiélezésében játszott szere­pével kapcsolatban. „Kicsoda ő, hogy ítélkezzen?! De ko­molyan?!” - mondta az orosz elnök. Putyin ugyanakkor kije­lentette: nem hiszi, hogy Oba­ma megvádolta volna őt. Sze­rinte az amerikai elnök csak az álláspontját hangoztatta, ami­hez ugyanúgy joga van, mint neki is. Az orosz elnök mind­emellett reményét fejezte ki, hogy az ukrajnai válság békésen zárul le, és kijelentette, hogy el fogja ismerni a hétvégi ukrán elnökválasztás eredményét, „az ukrán nép választását”. „Ter­mészetesen együtt fogunk működni az újonnan megvá­lasztott államfővel” - mondta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom