Új Szó, 2014. május (67. évfolyam, 100-124. szám)

2014-05-23 / 117. szám, péntek

6 Külföld ÚJ SZÓ 2014. MÁJUS 23. www.ujszo.com Az USA fellép a Boko Haram ellen Washington. Az USA 80 katonát vezényelt Csádba, hogy azok segít­séget nyújtsanak a Boko Haram iszlamista szerve­zet által Nigériában elra­bolt több mint 200 diák­lány felkutatásában és ki­szabadításában - közölte Barack Obama elnök. Obama szerint az amerikai katonák támogatni fogják a kémrepülőgépek tevé­kenységét Nigéria északi része, valamint az azzal szomszédos területek fe­lett. A kontingens addig marad majd Csádban, amíg szükség van támoga­tására az emberrablás megoldásában. A Boko Haram áprilisban megrö­könyödést keltett az isko­lás lányok elrablásával. A szervezet vezetője fenye­getőzött, eladja őket rab­szolgának. Idén már több mint kétezren haltak meg a Boko Haram támadásai­ban, csak kedd este óta 50-en vesztették életüket a merényletekben. (MTI) Elraboltak 27 afgán rendőrt Kabul. Tálib fegyvere­sek elraboltak 27 rendőrt Afganisztán egyik észak­keleti tartományában. Ba- dahsán tartomány rendőr­főnöke arról számolt be, hogy a rendőrök egy bar­langban bújtak el, miután a fegyveresek megtámad­ták Jamgan körzetét. A tá- libok magukra vállalták az emberrablást. A szélsősé­ges iszlamista szervezet közölte, a hat rendőr halá­lát okozó rajtaütést köve­tően kitűzték mozgalmuk lobogóját a körzet rendőr­ségi épületére. A tálibok május elején tavaszi offen- zívát hirdettek. (MTI) Átadás előtt az emlékmű Budapest. Gyakorlati­lag kész van a Szabadság téri német megszállási emlékmű, már csak a két főalakot, Gábriel arkan­gyalt és a birodalmi sast kell helyére emelni - írja a Népszava. A hat hete a té­ren tüntetők szerint a két szobrot valószínűleg az „éj leple alatt” emelik majd a helyére, hogy elkerüljék a tiltakozókkal való konf­rontációt. Kedden már a díszvilágítást szerelték a téren. Az Index tegnap ké­szült fotói alapján azon­ban még nincs kész az alapzat, a fő oszlopok tete­jéről például hiányzik a timpanon. A Népszava szerint ugyanakkor a két szobor elhelyezése már a napokban megtörténhet, így még a vasárnapi EP-vá- lasztás előtt átadhatják az emlékművet. (Index) Tegnap reggeltől vasárnap estig mintegy 400 millió európai uniós állampolgár adhatja le a voksát Jöhetnek az euroszkeptikusok Hisznek az uniós intézményekben. Hollandiában tegnap szavaztak, Amszterdamban egy templomban is voksolni lehetett. (TASR/AP) Brüsszel. Tegnap meg­kezdődtek az európai parlamenti választások. Elsőként Hollandia és az Egyesült Királyság válasz­tópolgárai dönthettek ar­ról, kik képviseljék őket a strasbourgi Európai Par­lamentben. A hollandok 26, a britek 73 mandátum sorsát dönthetik el. MT1-ÖSSZEFOGLALÓ A legutóbbi választás óta mindkét országban megerősöd­tek az euroszkeptikus erők. Nagy-Britanniában a felméré­sek szerint győzelmet arathat a főleg a Kelet-Európából érkező bevándorlás és ezzel összefüg­gésben a szabad munkavállalás korlátozása mellett fellépő Egyesült Királyság Független-. ségi Pártja (UKIP), amely a vok- sok 30%-ára számíthat, és ezzel 24 képviselőt küldhet a stras­bourgi uniós parlamentbe. A második helyet a Munkáspárt szerezheti meg; a szavazatok 26%-ával 22 mandátumot sze­rezhetnek. A nagyobbik kor­mánypárt, a konzervatívok a voksok 22,8%-ára számíthat­nak, ami 16 képviselői helyre lehet elég. A kisebbik kormány­párt, a liberális demokraták várhatóan két képviselőt küld­hetnek Strasbourgba. 2009-ben a választópolgárok 34,7%-a ment el szavazni az Egyesült Ki­rályságban. Hollandiában az el­lenzékben lévő Demokraták 66 nevű liberális párt kaphatja a legtöbb szavazatot. Az előrejel­zések szerint 18,1% voksolhat rájuk, ami 5 mandátumot je­lenthet. Második helyen futhat be, és 4 helyet szerezhet a Geert Wilders vezette euroszkeptikus és a muszlimok bevándorlása ellen fellépő Szabadságpárt, 13,9%-os támogatottsággal. A jelenlegi miniszterelnök, Mark Rutte pártja, a liberális Néppárt a Szabadságért és a Demokráci­áért lehet a harmadik a voksok 13,6%-ával. 2009-ben Hollan­diában a választásra jogosultak 36,75%-a adta le szavazatát. Tegnap reggeltől vasárnap késő estig körülbelül 400 millió választásra jogosult európai uniós állampolgár adhatja le a szavazatát a 28 uniós tagállam­ban, hogy megválasszák az Eu­rópai Parlament 751 tagját, majd ennek függvényében, a következő hónapokban az Eu­rópai Unió intézményrendsze­rének teljes vezetése megújul. Az idei a nyolcadik EP-választás 1979 óta, amikor az európai polgárok először választhattak maguknak közvetlenül képvise­lőket a strasbourgi parlament­be. A csehek ma és holnap sza­vaznak, ma választanak az írek is. Lettország, Szlovákia és Mál­ta lakói szombaton járulhatnak az urnákhoz. A legtöbb országban vasár­nap tartják a választást, ráadá­sul van, ahol kötelező is szavaz­ni; Belgiumban, Cipruson, Gö­rögországban és Luxemburg­ban ez a helyzet. A belgák és a görögök 21-21, a ciprusiak és a luxemburgiak 6-6 mandátum­ról döntenek. Magyarország mellett vasárnap választ Auszt­ria, Bulgária, Horvátország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Németország, Olaszország, Litvánia, Lengyel- ország, Portugália, Románia, Szlovénia, Spanyolország és Svédország is. A legtöbb man­dátummal, 96-tal a legnagyobb népességű Németország ren­delkezik. Ausztria 18, Bulgária, 17, Horvátország 11, Dánia 13, Észtország 6, Finnország 13, Franciaország 74, Olaszország 73, Litvánia 11, Lengyelország 51, Portugália 21, Románia 32, Szlovénia 8, Spanyolország 54, Svédország pedig 20 képviselői helyről dönt. A tagállamok felé­ben van bejutási küszöb. Kilenc országban, a horvátoknál, a cseheknél, a szlovákoknál, a franciáknál, Magyarországon, Lettországban, Litvániában, Lengyelországban, Romániá­ban 5%-os. Ausztriában, Olasz­országban és Svédországban a voksok 4%-át kell megszerezni, a görögöknél 3%, Cipruson pe­dig 1,8 % kell az EP-be jutáshoz. Visszaért bázisára az orosz katonai egységek egy része - provokációktól tartanak Kelet-Ukrajnában Véres nap az ukrán biztonsági erők számára Tegnap ukrán kormánykatonákat lőttek agyon a katonai konvoj­ra lecsapó Luhanszk és Donyeck környéki szakadárok (TASR/AP) MT1-ÖSSZEFOGLALÓ Kijev. Oroszbarát szeparatis- ták legalább 9 ukrán katonát öl­tek meg tegnap Kelet-Ukrajná­ban, április eleje óta ez volt a legvéresebb nap a biztonsági erők számára. A Luhanszk és Donyeck megyei támadásokat három nappal az ország jövője szempontjából kulcsfontossá­gú, előrehozott elnökválasztás előtt hajtották végre. Az össze­tűzésekben 20 ember megsebe­sült. „A Donyeck megyei Volno- vaha közelében kirobbant összecsapásokban a Moszkva- párti fegyveresek gránátokkal támadtak a település melletti egyik katonai ellenőrzőpontra” - közölte az ukrán védelmi mi­nisztérium egyik szóvivője. A másik rajtaütést a Luhanszk megyében található Rubizsne közelében hajtották végre, itt a szakadárok tüzet nyitottak egy katonai konvojra, egy ukrán ka­tona meghalt, kettő pedig meg­sebesült. Az AP amerikai hír- ügynökség arról számolt be, hogy 11 holttestet látott a Do­nyeck megyei Blahodarne tele­pülésen található katonai el­lenőrzőpontnál. A harcok hely­színén kiégett katonai jármű­vek, köztük páncélozott szállító harcjárművek láthatók. A har­cok Szlovjanszk környékén is folytatódtak, a kormányerők ál­lásai felől kilőtt tüzérségi löve­dékek több épületet súlyosan megrongáltak a város peremén fekvő Semenovkában. Visszatért állomáshelyére az Ukrajnával határos régiókból visszavont orosz katonai egysé­gek egy része - állította tegnap az orosz védelmi minisztérium. A tárca kedd óta folyamatosan beszámol a Rosztovi, a Belgo- rodi és a Brjanszki területekről laktanyáikba visszavonuló egy­ségek mozgásáról. A mostani közlés szerint a csapatokat és eszközeiket 15 repülőgéppel és mintegy 20 vasúti szerel­vénnyel indították útnak, de a katonák és a fegyverzetek szá­mát nem adták meg Moszkvá­ban. Csekély mértékű mozgás érzékelhető az ukrán határ kö­zelében tartózkodó orosz erők­nél, de egyelőre túl korai lenne megmondani, hogy pontosan mekkora nagyságú erő hová tá­vozik, illetve távozik-e egyálta­lán - mondta Philip Breedlove amerikai tábornok, a NATO eu­rópai erőinek főparancsnoka. Breedlove szerint az Ukrajna közelében állomásozó orosz erő továbbra is robusztus. A Kelet-Ukrajnában kikiáltott „Donyecki Népköztársaság” ve­zetése nem zárja ki, hogy a kije­vi hatóságok ostrom alá veszik Donyeck városát, és provokáci­ókat hajtanak végre a vasárnap­ra kiírt ukrán elnökválasztás előtt - mondta Miroszlav Ru­denko, a donyecki „népfelke­lők” parancsnoka. Rudenko ez­zel kommentálta az ukrán ál­lamfői posztot betöltő Olek- szandr Turcsinovnak azt a kije­lentését, amely szerint a kijevi hatóságok készek végrehajtani az ország keleti felében folyta­tott hadműveleteik utolsó sza­kaszát, hogy megtisztítsák az oroszbarát fegyveresektől Do­nyeck és Luhanszk megyét és biztosítsák a május 25-i elnök- választás ottani lebonyolítását. „Ukrán erőket vontak össze Do­nyeck közelében. Ukrán egysé­gek mozgását észlelték egyebek mellett (a Donyecktől 60 km-re fekvő) Volnovahi térségében és délkeleten, Mariupol irányából is” - mondta. A keleti határ kö­zelében lévő Luhanszkban szin­tén az Ukrán Nemzeti Gárda támadására készülnek. Felfüggesztett jogok Katonai puccs Thaiföldön Bangkok. Thaiföldön a had­sereg átvette tegnap a hatalmat arra hivatkozva, hogy helyre kell állítani az országban a ren­det a hónapok óta tartó politikai zavargásokat követően. A hata­lomátvételt Prajuth Csan-ocsa, a hadsereg főparancsnoka je­lentette be az állami televízió által élőben közvetített beszé­dében: ,A törvény és a rend ér­dekében átvesszük a hatalmat. Kérem, őrizzék meg nyugalmu­kat, és folytassák szokásos napi tevékenységüket.” A hadsereg kedd hajnalban hirdetett ki rendkívüli állapotot, hogy meg­álljt parancsoljon az ősz óta tar­tó súlyos belpolitikai válságnak, amelynek kiújuló erőszakos összecsapásaiban 28 ember halt meg, és több mint 800 megse­besült. Csan-ocsa szerdán tár­gyalóasztalhoz ültette a konf­liktusban szemben álló feleket, megakadályozandó, hogy a megosztott indokínai monar­chia „egy második Ukrajnává” váljon. A találkozón a kor­mánypártnak, a legnagyobb el­lenzéki pártnak, a két tábor tün­tetőinek a vezetői, valamint a szenátus és a választási bizott­ság elnöke vettek részt. Tegnap folytatódtak a tárgyalások, de azok sem vezettek eredményre, a rivális pártoknak nem sikerült egyezségre jutniuk. Az alkot­mányt is felfüggesztő hadsereg a kormány több képviselőjét is fogva tartja. A rendkívüli álla­pot érvényben marad az egész országban. Kijárási tilalmat rendeltekéi, este 10 és hajnali 5 óra között senki nem hagyhatja el otthonát. (MTI) Szakadár merénylet Vérfürdő Kínában Peking. Legalább 31 halottja és több mint 90 sérültje van egy az északnyugat-kinai Hszincsi- ang székhelyén, Urumcsiban tegnap végrehajtott robbantá­sos merényletnek. A tanúk el­mondása szerint az autók, ame­lyekből robbanóanyagokat do­báltak ki, reggel hajtottak bele a tömegbe. Kínában az elmúlt időben terrorcselekmények so­rát követték el, két pályaudvari merényletben több tucatnyian meghaltak, több mint kétszá­zan megsérültek. A hatóságok szerint a támadók hszincsiangi szakadárok, vallási szélsősége­sek. Hszincsiangban szerdánje- lentettékbe, a régióban március óta 39 embert ítéltek különböző időtartamú, akár 15 évig is tartó börtönbüntetésre terrorizmus­sal összefüggésbe hozható szél­sőséges vallási tevékenység, fegyvergyártás miatt. Hszincsiangban hosszú évek óta fegyveres akciókkal, terror- cselekményekkel hívják fel ma­gukra a figyelmet ujgur láza­dók, olykor vallási fanatikusok is, illetve a terület elszakadását hirdetők. A muszlim vallású ujgur népcsoport tagjai - a 21 milliós Hszincsiang-Ujgur au­tonóm terület őslakosai - a te­rület népességének mintegy 45%-át adják. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom