Új Szó, 2014. május (67. évfolyam, 100-124. szám)
2014-05-22 / 116. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. MÁJUS 22. Vélemény És háttér 7 Procházka pártalapítása valóban komoly átrendeződést indít el a jobboldalon Aki megszabadít Matovičtól Mégiscsak a jobboldal megmentője lesz Rado- slav Procházka? Mielőtt a Smerrel versengene, saját térfelén kell „rendet” teremtenie. A neheze még csak most jön. MÓZES SZABOLCS Két hete a Polis 11,4, most a Focus 13,3 százalékot mért Radoslav Procházka új pártjának. Nem egyszeri statisztikai hiba, úgy tűnik, valóban erőteljesen rajtolt a Sieť (Háló). A volt államfőjelölt kezdi átrendezni a jobboldali erőviszonyokat. Ami nem is baj, legfőbb érdeme - a Focus mérése alapján hogy Igor Matovičtól és furcsa pártjától elszívja a levegőt. Az Egyszerű Emberek stabilan 8-10 százalék közötti támogatottságnak örvendtek az elmúlt két évben, a Sieť felbukkanása után pedig a bejutási küszöb környékére estek vissza. A magyarázat kézenfekvő: Procházka kvázi új emberként az eddigi politikai garnitúrával elégedetleneket és a rendszerkritikusokat tudja igazán megszólítani, vagyis azokat, akik 2012-ben jórészt Matovičékra szavaztak, s azóta is kitartanak mellette. Az Egyszerű Emberek parkolópályára állítása a jobboldali kormányzati alternatíva kulcs- fontosságú mozzanata. Úgy tűnik ugyanis, hogy a Smer lesz annyira erős 2016-ban, hogy a következő parlamenti választások után csak két lehetőség legyen: vagy Ficóék kormányoznak egy kisebb jobboldali párttal együtt (KDH?, Híd?, SDKÚ?, akár MKP? - arajelölt lenne bőven), vagy széles jobbközép kormánykoalíció alakul. A jobboldalnak várhatóan nem lesz annyi mandátuma, hogy Matovičék nélkül is meglegyen a legalább 76 képviselő a koalícióhoz. Az Egyszerű Emberekkel viszont senki sem alakítana kormányt, ami tökéletesen érthető is: ebbe ugyanis bele kellene kalkulálni a permanens veszekedések és „egyszerű magamutogatások” mellett az idő előtti bukást is. A Sieť megjelenése és potenciális izmosodása ugyanakkor nem csak az Egyszerű Embereket veszélyezteti. Ami nem is baj. A jobbközép kormányalternatíva másik nagy buktatója a térfél szétaprózódása: túl soA kivetett Háló az Egyszerű Emberekre, az SaS-re, s a Hídra nézve is veszélyt jelent, az SDKÚ pedig végleg eltűnhet. kan vannak, az eddigi szlovákiai tapasztalatok szerint pedig egy kormánykoalícióban már a négy partner is sok, nemhogy a hat vagy hét párt. Procházka a Focus mérése szerint az SDKÚ- tól, a Hídtól és az SaS-től is visz szavazókat, így mindhárom párt veszélybe kerül. Az SDKÚ - nagyon úgy tűnik - a rendszer egyik „beteg eleme” lett, témák, víziók és új emberek nélkül a nullás évek HZDS-évé kezd válni. 2016- ban azért fog küzdeni, hogy kap-e még négy év bonuszt a sorstól vagy nyomban kimúlik. A Hídtól a Sieť főként a szlovák választókat viheti el, akik nélkül Bugárék kb. ugyanott állnának, mint most az MKP: a nagy semmi közepén, 4-5 százalék közötti támogatottsággal. Az SaS-nek pedig a kegyelemdöfést adhatja meg az új párt, amennyiben sikerül a liberálisabb választókat is megszólítania. A manőver egyetlen komoly hátulütője így a sok elvesző jobboldali szavazat lehet: várhatóan mindenki rajtvonalhoz akar majd állni, és ha sokan súrolják alulról a parlamenti küszöböt, azzal a Smer járhatjól. Addig persze még közel két év hátra van, a biztató kezdet ellenére Procházka számára a neheze még csak most jön.- Máskor ne úgy kezdd a kampányszövegedet, hogy midőn pediglen abbéli reményemnek adok hangot közösségvezérelt múltunk letéteményeseként.. Fafejű. (Peter Gossányi rajza) Az úgynevezett 25. képkocka - mit szem nem lát és agy nem fog fel, mégis hat az emberre Pszichés manipuláció az orosz tévékben MT1-F1GYELŐ Az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) szakértői a vélemény- formálás manipulációjára használt, úgynevezett 25. képkockát találtak több orosz televízió Ukrajnáról szóló híreiben - jelentette be Marina Oszta- penko, a szolgálat sajtófőnöke. Szakértői két hónapon át vizsgálták az orosz televíziók, köztük a Rosszija 24 hírcsatorna adásait. „Bizonyítékokat találtak arra, hogy az orosz médiában olyan veszélyes pszichológiai befolyást gyakorló technikát alkalmaznak, amely negatív gondolatokat ébreszt. Ez a módszer, az úgynevezett 25. képkocka, amelynek használata tiltott a nemzetközi, az ukrán, de az oroszországi jogszabályok alapján is” - hangsúlyozta. Az extra vagy 25. képkocka olyan becsempészett felvillanó kép a folytonosan futó, átlag 24 kockából álló filmekben, amelyről tudományosan kimutatták, hogy a szem és az agy látszólag nem fogja fel, de mégis hatással van az emberi érzelmekre. A kijevi sajtótájékoztatón bemutattak az újságíróknak néhány orosz híradást az ukrajnai eseményekről. A felvételek adott helyen való megállításakor olvashatókká váltak olyan feliratok, mint például: „bűnözők gyilkolnak”, a „Jobboldali Szektor gyilkol”, a „Nemzeti Gárda - gyilkosok”. Manipulációra használnak továbbá az orosz médiában féligazságokat, amelyeket sokszor ismételnek, akárcsak szintén sokszor ismételt negatív, erőszakos képeket. Diana Ducik médiaelemző szakértő elmondta, az efféle manipulációs módszerek az orosz nézőkben erősítik az agressziót és az ellenszenvet Ukrajnával és mindennel szemben, ami ukrán. Ráadásul ezzel elvonják a figyelmüket az Oroszországban meglévő problémákról, amelyek egyébként is ritkán szerepelnek témaként az orosz televíziókban. „Gyakorlatilag háborús retorikát folytat az orosz média, ami hatással van a társadalomra, növelve az emberekben az agresszivitást” - fűzte hozzá. Megjegyezte, hogy az orosz híradásokban az új ukrán vezetésre vonatkozóan előszeretettel használt „fasiszta” és „náci” jelzőket már a kelet-ukrajnai szeparatista megmozdulások előtt, a kijevi Majdanon kezdődött tiltakozó akciók résztvevőivel kapcsolatosan is használták. KOMMENTAR Kisebbségi választás KOCUR LÁSZLÓ Hétvégén újra választunk. A Focus közvéleI mény-kutató ügynökség májusi felmérése sze. rint a lakosság 14,8 százaléka készül biztosan jtfKUr voksolni, 23,4 százalék valószínűleg. Ha ezek az emberek mind urnákhoz járulnának a hét- végén, az történelmi rekord lenne. Eddig a I „brüsszeli választás” nem nagyon izgatta fel (Dél-) Szlovákia lakosságát. A történelmileg első, 2004-es választáson 16,96 százalékos volt a részvételi arány, de még 2009-ben sem lépte túl a húsz százalékot, mindössze 19,64 volt. Most is valahol e körül az értékkörül fog mozogni. Brüsszeli érdekképviseletünkről kisebbségi döntés fog születni, amelynek ugyan kétségbe lehet vonni a legitimitását, de legfeljebb etikai síkon, jogilag mindenképp érvényes lesz. Brüsszel messze van; a választók még nem szokták meg - ilyesmiket mondtak elemzők a fiaskóval is felérő eredmények láttán, ja, és persze ott a megunhatatlan: sok választás volt/van/lesz az idén, hisz az eddigi EP-választások az államfő-választási évekkel is egybeestek, az meg mindjárt kétfordulós, ki fog annyit szavazni járni... A kampány is ennek megfelelően lankadtabb volt, és még egyik tévécsatorna sem jelezte, hogy a képviselőjelöltek vitája nézettségi rekordot döntött volna, amire az elnökválasztás idején azért volt példa. A blogok és közösségi oldalak egy része is úszik a demagógiában, az emberek a távolmaradásukat próbálják magyarázni. E sorok írójának kedvence az elhangzó „érvek” közül a „túl sok a jelölt, nem tudok választani”. Hát már az is baj, ha van miből? Gyakran elhangzik, hogy ajelöltek csak az óriási fizetésért mennek oda, vagy: miután kijutottak, megfeledkeznek az otthon maradottakról. Az első állítás nehezen bizonyítható, az utóbbira, sajnos, adott okot egynémely képviselő magatartása az elmúlt egy évtizedben. Az állampolgári kifogásokkal könnyedén ki lehetne tölteni a rendelkezésünkre álló terjedelmet. Sokkal nehezebb az átlagpolgár számára könnyen befogad- • ható érveket felsorakoztatni a választás mellett. Az „olcsóbb lesz a kenyér?” népét nem győzi meg, hogy az unió válaszúton van; hogyjogalkotásunk mintegy 70%-át befolyásolja Brüsszel; hogy az Európai Parlament, s így a benne hozott döntések jelentősége is növekedni fog az elkövetkező időszakban; hogy arról születhet döntés, egyenrangúak le- szünk-e, vagy másodosztályúvá minősítenek vissza bennünket. S minderre a mindenkor aktuális kormányzat is rásegít azzal, hogy sok mindent Brüsszel nyakába varr, gyakran olyasmit is, amelyért ő maga felelős, az uniós gépezet működését nem ismerő, és az iránt mérsékelten érdeklődő állampolgár pedig könnyedén beveszi ezt. így a szombati választás most is egy tudatos kisebbség választása lesz. Aztán majd a most megválasztott képviselőkön is múlik, hogy ez a helyzet változni fog-e 2019-ben. FIGYELŐ Izrael csábítja az arab keresztényeket A Ferenc pápa fogadására készülő Izrael azon fáradozik, hogy a maga oldalára állítsa az ország arab keresztény kisebbségét a felekezeti konfliktusok sújtotta Közel- Keleten többségben lévő muzulmánokkal szemben - olvasható az AFP francia hír- ügynökség elemzésében. A zsidó állam által indított „mosolyoffenzíva” végül odáig vezetett, hogy az izraeli hadsereg mind ez idáig először önkéntes csatlakozásra szólította fel az arab keresztény fiatalokat. Csak a keresztényeket, a muszlimokat nem. Ennek szellemében egy vitatott jogszabály is született, amely eddig példátlan módon különbséget tesz a muzulmán és a keresztény palesztinok között a munkahelyi diszkrimináció terén. „Sok a közös bennünk a keresztényekkel. Ők a természetes szövetségeseink, ellensúlyt képeznek a muszli- mokkal szemben, akik belülről akarják elpusztítani az országot” - jelentette ki a törvénytervezet atyja, Jarív Levin, a kormányzó Likud párt képviselője. Ezt a gondolatot a „civilizációk összecsapását” hangoztató neokonzervatív retorika ihlette, amelyre az amerikai republikánus jobboldalhoz és a cionista evangéliumi kereszténységhez közel álló Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök is fogékony. Az egyházak reakciója sem váratott sokat magára a hadsereg döntését követően, amelytől azt remélik, a jelenlegi nagyjából százzal ellentétben hamarosan mintegy ezer keresztény újoncot tudhatnak a soraikban. „Ez kísérlet arra, hogy megosszák az izraeli arab-palesztin kisebbséget” - mondta Vádi Abu Nasszar politikai elemző. Az 1,4 milliós palesztin kisebbség közel 10 százaléka, 130 ezer fő keresztény. (MTI)
