Új Szó, 2014. május (67. évfolyam, 100-124. szám)

2014-05-21 / 115. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. MÁJUS 21. Közélet-hirdetés 3 Nincs új főbíró; új választást kell kiírni, amin Harabin nem jelöltetheti magát Harabin befejezte - talán végleg (Tomáš Benedikovič felvétele) Szobránc. Štefan Harabin befejezte főbírói tevé­kenységét, az Igazság­szolgáltatási Tanács hét­főn nem választotta meg újra a Legfelsőbb Bíróság elnökévé. Új választást kell kiírni, új jelöltekkel. ÖSSZEFOGLALÓ Nem vált be a kelet-szlová­kiai helyszín, Štefan Harabin a választást is elvesztette, és sem az újságírókat, sem a megvá­lasztása ellen tiltakozókat nem sikerült távol tartania. Az ér­deklődést mutatja, hogy a nyílt ülésen jelen voltak a holland és az amerikai nagykövetség kép­viselői is. A választás már kezdettől fogva nem Harabin elképzelése­inek megfelelően zajlott. Az ülés kezdetén felvetették, hogy el kellene halasztani a szava­zást, mivel a parlament most tárgyalja azt az alkotmánymó­dosítást, ami befolyásolhatja a tanács összetételét, és várható­an szétválasztja a Legfelsőbb Bíróság és a tanács elnöki poszt­ját. Jelenleg ugyanis mindkét testületnek ugyanaz az elnöke. Végül a tanács szavazással a választás mellett döntött, így elkezdődhetett a három jelölt, Štefan Harabin jelenlegi elnök, Jana Bajánková bírónő - Tomáš Harabin búcsúzhat Borec igazságügyi miniszter je­löltje - és Zuzana Ďurišová bí­rónő - független bírói szervezet jelöltje - meghallgatása. Válto­zást csak a két bírónő ígért, kö­zülük is Ďurišová bírálta legéle­sebben Harabin működését. Ba­jánková - aki sokak szerint Ha­rabin jobb keze - óvatosabban fogalmazott, megválasztása esetén erősítette volna az LB iránti bizalmat. Utolsó bemu­tatkozóként Štefan Harabint hallgatta meg a tanács. A választás első fordulójá­nak eredményére este nyolcig kellett várni. A tanács 16 tagja szavazhatott, égjük jelölt sem szerezte meg a szükséges leg­alább 10 voksot. A legtöbbet azonban Harabin kapta - rá he­ten szavaztak. Jana Bajánková 5, Zuzana Ďurišová pedig 3 voksot kapott. Harabinra a két kormány által delegált, egy parlament által jelölt és egy, az államfő által nevezett tag sza­vazott, két voksot a bírók által választott tagoktól kapta. A második körbe Harabin és Bajánková jutott be, de ekkor sem született döntés, pedig itt szavazhatott volna a két jelölt, Harabin és Bajánková is, akik tagjai a testületnek. Ők azon­ban tartózkodtak. Harabin 6 igen szavazatot kapott és két elutasítást, Bajánková 5 igent, a többiek tartózkodtak. Figyelmeztető jel lehet azon­ban Harabin számára, hogy a második fordulóban eggyel ke­vesebb voksot kapott, és a kor­mány, a parlament és a köztár­sasági elnök által jelölt 9 tag sza­vazatából csak hármat szerzett AZ EREDMÉNY Első forduló: Ďurišová: 3 voks - 1 (P) + 2(B) Bajánková: 5 voks - 1 (K) + 2(E) + 2(B) Harabin: 7 voks - 1(P) + 1(E) + 2(K) + 3(B) Második forduló: Bajánková: 5 voks - 1 (K) + 2(E) + 2(B) Harabin - 6 voks -1 (P) + 1(K) + 1(E) + 3(B) Magyarázat: K - a kor­mány, P - a parlament, E - az államfő által jelölt tag, B - bírók által választott tag meg. Ez akkor lett volna elég, ha valamennyi, bírák által jelölt tag Harabin mellett voksolt volna. Bajánková sikertelenségét rész­ben az okozta, hogy nem tudta maga mellé állítani azt a három a bírót, akik az első körben Ďurišovát támogatták, de a poli­tika által jelölt tagok közül is csak az elnök két embere, vala­mint az egyik parlamenti jelölt voksolt rá. Harabin ugyan jelezte, hogy újra jelöltetné magát, de erre csak a harmadik választás során lenne lehetősége, és a szavazás azt mutatja, hogy a tanácsban is egyre kisebb a befolyása, (lpj) Harabint meglepte a választási kudarc Kiskát börtönbe küldené ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A sikertelen válasz­tás után Štefan Harabin nehe­zen viselte el a vereséget. „Ha a Magyarországon hatályos jog­szabályok lennének érvényben nálunk, Kiska úr valószínűleg börtönben ülne” - nyilatkozta a megválasztott államfővel kap­csolatban. Harabin azt mondta, főbíróként összegyűjtötte az Andrej Kiska korábbi cégeivel kapcsolatos bírósági döntése­ket. Arra a kérdésre, hogy nem tudja elviselni a vereséget, azt felelte: „Én vesztettem? Hiszen a legtöbb szavazatot kaptam. Én nyertem.” Kiska szerint Harabin meg nem választása kezdőlökést adhat az igazságügy átalakítá­sának. „Továbbra is érvényes, hogy minden egyes becsületes bírónak és az Igazságszolgálta­tási Tanács valamennyi becsü­letes tagjának éreznie kell azt az óriási személyi felelősséget, amelyet az igazságügyjövőjéért visel” - áll az új köztársasági el­nök nyilatkozatában. Kiska már a választás előtt kifejtette: nem örülne neki, ha Harabin újabb öt évre a bíróság feje maradna, illetve többször is jelezte: Hara­bint esetleges megválasztása esetén sem hajlandó kinevezni a Legfelsőbb Bíróság élére. „Nem elég csak nem megválasz­tani valakit” - üzente Kiska azoknak a tanácstagoknak, akik senkire sem szavaztak. A hétfői szobránci választás eredményét sem a külföldön tartózkodó Ivan Gašparovič ál­lamfő, sem a kormányhivatal nem kommentálta. Harabint 2009-ben Robert Fico támoga­tásával választották meg főbí­rónak, ám a kormányfő az év elején, az elnökválasztási kam­pányban már azt nyilatkozta: Harabin helyében nem jelöl­tetné magát újra. Az ellenzéki politikusok elé­gedettségüknek adtak hangot a hétfő esti választás eredmé­nyével kapcsolatban. Lucia Žitňanská volt igazságügyi mi­niszter, a Híd parlamenti képvi­selője szerint sem Robert Fico, sem a bírák nem értették még meg teljesen, hogy Harabin személye a Smer és a szlovák igazságszolgáltatás közvéle­ményben élő képére is káros hatással van. „Az, hogy ma nem választották meg a Legfelsőbb Bíróság elnökét, új esélyt ad a jelölőknek, hogy jó Jelölteket állítsanak” - reagált Žitňanská, aki miniszterként 2010-2012 között nagy csatákat vívott Ha- rabinnal. „Végül az emberek döntöt­tek. A tanács két kormány által jelölt tagja ugyanis Harabinra szavazott” - véli Dániel Lipšic, a Nova elnöke, akinek az el­múlt tíz évben számos konflik­tusa volt a legfőbb bíróval. A volt belügyminiszter szerint a nyilvánosság nyomása volt a döntő. (MSz, SITA) Az alkotmánymódosítás és az új államfő átrendezheti a viszonyokat Kérdőjelek a főbíróválasztás körül ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A Legfelsőbb Bíró­ság elnökét már biztosan And­rej Kiska új köztársasági elnök fogja kinevezni. Miután a hét­fői főbíróválasztás sikertelen volt, új voksolást kell kiírni, legkésőbb 120 nappal az első választást követően. A válasz­tást 45 nappal a kitűzött idő­pont előtt kell kihirdetni. Habár Štefan Harabin nem adta fel - mivel a legtöbb vok­sot kapta, győztesnek érzi ma­gát, de a következő választáson nem indulhat. Még ha ez eredménytelen lenne, akkor is kicsi az esélye arra, hogy újból beülhet az LB elnöki székébe, mivel Andrej Kiska, az új köz- társasági elnök, aki június 15-én foglalja el hivatalát, már jelezte, hogy mindent megtesz azért, hogy Harabint ne kelljen kineveznie. Habár arra még Szlovákia történelmében nem volt példa, hogy egy megvá­lasztott főbírót az elnök ne ne­vezzen ki, Ivan Gašparovič pre­cedenst teremtett, hogy nem kell minden javaslatot elfo­gadnia az elnöknek. így utasí­totta vissza Jozef Čentéš fő­ügyésszé való kinevezését, akit a parlament választott meg er­re a posztra. Kérdés az is, hogy hogyan változik az alkotmánynak az Igazságszolgáltatási Tanácsra vonatkozó szakasza, amelyet jelenleg tárgyal a parlament. A Smer és a KĎH által jegyzett ja­vaslat első változata jelentősen átalakította volna a tanács szerkezetét, a köztársasági el­nök például nem jelölhetett volna tagokat a tanácsba, de ezt a kitételt a KDH már nem támogatja. Kérdés az is, hogy a tanács a jelenlegi felállásban kitölti-e megbízatási időszakát. A tanács összetétele megvál­tozhat akkor is, ha marad a köztársasági elnök jelölési jo­ga. Andrej Kiska ugyanis visszahívhatja az Ivan Gašparovič által jelölt tagokat, és újat küldhet a helyükre. Ilyen esetre már volt példa: a Radičová kormány 2011-ben leváltotta az első Fico-kormány által nevezett tagokat, a máso­dik Fico kormány pedig 2012-ben a jobboldali kabinet által nevezetteket. Az alkotmány szinte biztos, hogy változni fog. Robert Fico miniszterelnök tegnap meg­erősítette, hogy ragaszkodnak a teljes bírói kar átvilágításá­hoz. Azt is kijelentette, hogy külön akarják választani a Leg­felsőbb Bíróság és az Igazság­szolgáltatási Tanács elnöki posztját. Zuzana Wienk, a Fair-Play Szövetség elnöke úgy véli, hogy az egész átalakítás célja, hogy a Smer minél nagyobb be­folyásra tegyen szert az igaz­ságszolgáltatásban. Ebbe a tervbe, úgy látszik, Harabin már nem illik bele, erre utal Fi­co köztársaságielnök-jelöltként tett kijelentése is, miszerint nem javasolja Harabinnak, hogy induljon. Megerősíti ezt a bizalomvesztést a hétfői vokso­lás is, amikor Harabin mindkét körben csak 3 szavazatot szer­zett meg a parlament, a kor­mány és az államfő által jelölt 9 tag szavazatai közül, (lpj) Harabin és Fico. Egykor csókot váltottak, ma már a kormányfő számára is kényelmetlenné vált. (Gabriel Kuchta felvétele) FIZETETT POLITIKAI HIRDETÉS Tisztelt Választópolgár! Május 24-én Szlovákia 13 európai par­lamenti képviselőt választ. Velünk vagy nélkülünk. Rajtunk múlik, lesz-e, aki bennünket, szlovákiai magyarokat képvisel. Önnek is, nekem is 1-1 szavazatunk van Ne adja fel azt a jogát, hogy választhat. Kérem, válasszon az MKP 29-es számú listájának jelöltjei közül. MAD/^SKD KOMUNITY MP140346

Next

/
Oldalképek
Tartalom