Új Szó, 2014. május (67. évfolyam, 100-124. szám)
2014-05-21 / 115. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. MÁJUS 21. Közélet-hirdetés 3 Nincs új főbíró; új választást kell kiírni, amin Harabin nem jelöltetheti magát Harabin befejezte - talán végleg (Tomáš Benedikovič felvétele) Szobránc. Štefan Harabin befejezte főbírói tevékenységét, az Igazságszolgáltatási Tanács hétfőn nem választotta meg újra a Legfelsőbb Bíróság elnökévé. Új választást kell kiírni, új jelöltekkel. ÖSSZEFOGLALÓ Nem vált be a kelet-szlovákiai helyszín, Štefan Harabin a választást is elvesztette, és sem az újságírókat, sem a megválasztása ellen tiltakozókat nem sikerült távol tartania. Az érdeklődést mutatja, hogy a nyílt ülésen jelen voltak a holland és az amerikai nagykövetség képviselői is. A választás már kezdettől fogva nem Harabin elképzeléseinek megfelelően zajlott. Az ülés kezdetén felvetették, hogy el kellene halasztani a szavazást, mivel a parlament most tárgyalja azt az alkotmánymódosítást, ami befolyásolhatja a tanács összetételét, és várhatóan szétválasztja a Legfelsőbb Bíróság és a tanács elnöki posztját. Jelenleg ugyanis mindkét testületnek ugyanaz az elnöke. Végül a tanács szavazással a választás mellett döntött, így elkezdődhetett a három jelölt, Štefan Harabin jelenlegi elnök, Jana Bajánková bírónő - Tomáš Harabin búcsúzhat Borec igazságügyi miniszter jelöltje - és Zuzana Ďurišová bírónő - független bírói szervezet jelöltje - meghallgatása. Változást csak a két bírónő ígért, közülük is Ďurišová bírálta legélesebben Harabin működését. Bajánková - aki sokak szerint Harabin jobb keze - óvatosabban fogalmazott, megválasztása esetén erősítette volna az LB iránti bizalmat. Utolsó bemutatkozóként Štefan Harabint hallgatta meg a tanács. A választás első fordulójának eredményére este nyolcig kellett várni. A tanács 16 tagja szavazhatott, égjük jelölt sem szerezte meg a szükséges legalább 10 voksot. A legtöbbet azonban Harabin kapta - rá heten szavaztak. Jana Bajánková 5, Zuzana Ďurišová pedig 3 voksot kapott. Harabinra a két kormány által delegált, egy parlament által jelölt és egy, az államfő által nevezett tag szavazott, két voksot a bírók által választott tagoktól kapta. A második körbe Harabin és Bajánková jutott be, de ekkor sem született döntés, pedig itt szavazhatott volna a két jelölt, Harabin és Bajánková is, akik tagjai a testületnek. Ők azonban tartózkodtak. Harabin 6 igen szavazatot kapott és két elutasítást, Bajánková 5 igent, a többiek tartózkodtak. Figyelmeztető jel lehet azonban Harabin számára, hogy a második fordulóban eggyel kevesebb voksot kapott, és a kormány, a parlament és a köztársasági elnök által jelölt 9 tag szavazatából csak hármat szerzett AZ EREDMÉNY Első forduló: Ďurišová: 3 voks - 1 (P) + 2(B) Bajánková: 5 voks - 1 (K) + 2(E) + 2(B) Harabin: 7 voks - 1(P) + 1(E) + 2(K) + 3(B) Második forduló: Bajánková: 5 voks - 1 (K) + 2(E) + 2(B) Harabin - 6 voks -1 (P) + 1(K) + 1(E) + 3(B) Magyarázat: K - a kormány, P - a parlament, E - az államfő által jelölt tag, B - bírók által választott tag meg. Ez akkor lett volna elég, ha valamennyi, bírák által jelölt tag Harabin mellett voksolt volna. Bajánková sikertelenségét részben az okozta, hogy nem tudta maga mellé állítani azt a három a bírót, akik az első körben Ďurišovát támogatták, de a politika által jelölt tagok közül is csak az elnök két embere, valamint az egyik parlamenti jelölt voksolt rá. Harabin ugyan jelezte, hogy újra jelöltetné magát, de erre csak a harmadik választás során lenne lehetősége, és a szavazás azt mutatja, hogy a tanácsban is egyre kisebb a befolyása, (lpj) Harabint meglepte a választási kudarc Kiskát börtönbe küldené ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A sikertelen választás után Štefan Harabin nehezen viselte el a vereséget. „Ha a Magyarországon hatályos jogszabályok lennének érvényben nálunk, Kiska úr valószínűleg börtönben ülne” - nyilatkozta a megválasztott államfővel kapcsolatban. Harabin azt mondta, főbíróként összegyűjtötte az Andrej Kiska korábbi cégeivel kapcsolatos bírósági döntéseket. Arra a kérdésre, hogy nem tudja elviselni a vereséget, azt felelte: „Én vesztettem? Hiszen a legtöbb szavazatot kaptam. Én nyertem.” Kiska szerint Harabin meg nem választása kezdőlökést adhat az igazságügy átalakításának. „Továbbra is érvényes, hogy minden egyes becsületes bírónak és az Igazságszolgáltatási Tanács valamennyi becsületes tagjának éreznie kell azt az óriási személyi felelősséget, amelyet az igazságügyjövőjéért visel” - áll az új köztársasági elnök nyilatkozatában. Kiska már a választás előtt kifejtette: nem örülne neki, ha Harabin újabb öt évre a bíróság feje maradna, illetve többször is jelezte: Harabint esetleges megválasztása esetén sem hajlandó kinevezni a Legfelsőbb Bíróság élére. „Nem elég csak nem megválasztani valakit” - üzente Kiska azoknak a tanácstagoknak, akik senkire sem szavaztak. A hétfői szobránci választás eredményét sem a külföldön tartózkodó Ivan Gašparovič államfő, sem a kormányhivatal nem kommentálta. Harabint 2009-ben Robert Fico támogatásával választották meg főbírónak, ám a kormányfő az év elején, az elnökválasztási kampányban már azt nyilatkozta: Harabin helyében nem jelöltetné magát újra. Az ellenzéki politikusok elégedettségüknek adtak hangot a hétfő esti választás eredményével kapcsolatban. Lucia Žitňanská volt igazságügyi miniszter, a Híd parlamenti képviselője szerint sem Robert Fico, sem a bírák nem értették még meg teljesen, hogy Harabin személye a Smer és a szlovák igazságszolgáltatás közvéleményben élő képére is káros hatással van. „Az, hogy ma nem választották meg a Legfelsőbb Bíróság elnökét, új esélyt ad a jelölőknek, hogy jó Jelölteket állítsanak” - reagált Žitňanská, aki miniszterként 2010-2012 között nagy csatákat vívott Ha- rabinnal. „Végül az emberek döntöttek. A tanács két kormány által jelölt tagja ugyanis Harabinra szavazott” - véli Dániel Lipšic, a Nova elnöke, akinek az elmúlt tíz évben számos konfliktusa volt a legfőbb bíróval. A volt belügyminiszter szerint a nyilvánosság nyomása volt a döntő. (MSz, SITA) Az alkotmánymódosítás és az új államfő átrendezheti a viszonyokat Kérdőjelek a főbíróválasztás körül ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A Legfelsőbb Bíróság elnökét már biztosan Andrej Kiska új köztársasági elnök fogja kinevezni. Miután a hétfői főbíróválasztás sikertelen volt, új voksolást kell kiírni, legkésőbb 120 nappal az első választást követően. A választást 45 nappal a kitűzött időpont előtt kell kihirdetni. Habár Štefan Harabin nem adta fel - mivel a legtöbb voksot kapta, győztesnek érzi magát, de a következő választáson nem indulhat. Még ha ez eredménytelen lenne, akkor is kicsi az esélye arra, hogy újból beülhet az LB elnöki székébe, mivel Andrej Kiska, az új köz- társasági elnök, aki június 15-én foglalja el hivatalát, már jelezte, hogy mindent megtesz azért, hogy Harabint ne kelljen kineveznie. Habár arra még Szlovákia történelmében nem volt példa, hogy egy megválasztott főbírót az elnök ne nevezzen ki, Ivan Gašparovič precedenst teremtett, hogy nem kell minden javaslatot elfogadnia az elnöknek. így utasította vissza Jozef Čentéš főügyésszé való kinevezését, akit a parlament választott meg erre a posztra. Kérdés az is, hogy hogyan változik az alkotmánynak az Igazságszolgáltatási Tanácsra vonatkozó szakasza, amelyet jelenleg tárgyal a parlament. A Smer és a KĎH által jegyzett javaslat első változata jelentősen átalakította volna a tanács szerkezetét, a köztársasági elnök például nem jelölhetett volna tagokat a tanácsba, de ezt a kitételt a KDH már nem támogatja. Kérdés az is, hogy a tanács a jelenlegi felállásban kitölti-e megbízatási időszakát. A tanács összetétele megváltozhat akkor is, ha marad a köztársasági elnök jelölési joga. Andrej Kiska ugyanis visszahívhatja az Ivan Gašparovič által jelölt tagokat, és újat küldhet a helyükre. Ilyen esetre már volt példa: a Radičová kormány 2011-ben leváltotta az első Fico-kormány által nevezett tagokat, a második Fico kormány pedig 2012-ben a jobboldali kabinet által nevezetteket. Az alkotmány szinte biztos, hogy változni fog. Robert Fico miniszterelnök tegnap megerősítette, hogy ragaszkodnak a teljes bírói kar átvilágításához. Azt is kijelentette, hogy külön akarják választani a Legfelsőbb Bíróság és az Igazságszolgáltatási Tanács elnöki posztját. Zuzana Wienk, a Fair-Play Szövetség elnöke úgy véli, hogy az egész átalakítás célja, hogy a Smer minél nagyobb befolyásra tegyen szert az igazságszolgáltatásban. Ebbe a tervbe, úgy látszik, Harabin már nem illik bele, erre utal Fico köztársaságielnök-jelöltként tett kijelentése is, miszerint nem javasolja Harabinnak, hogy induljon. Megerősíti ezt a bizalomvesztést a hétfői voksolás is, amikor Harabin mindkét körben csak 3 szavazatot szerzett meg a parlament, a kormány és az államfő által jelölt 9 tag szavazatai közül, (lpj) Harabin és Fico. Egykor csókot váltottak, ma már a kormányfő számára is kényelmetlenné vált. (Gabriel Kuchta felvétele) FIZETETT POLITIKAI HIRDETÉS Tisztelt Választópolgár! Május 24-én Szlovákia 13 európai parlamenti képviselőt választ. Velünk vagy nélkülünk. Rajtunk múlik, lesz-e, aki bennünket, szlovákiai magyarokat képvisel. Önnek is, nekem is 1-1 szavazatunk van Ne adja fel azt a jogát, hogy választhat. Kérem, válasszon az MKP 29-es számú listájának jelöltjei közül. MAD/^SKD KOMUNITY MP140346