Új Szó, 2014. május (67. évfolyam, 100-124. szám)

2014-05-20 / 114. szám, kedd

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. MÁJUS 20. Kitekintő-hirdetés 21 Világszerte megsértik a kínzást tiltó ENSZ-konvenciót Az Amnesty International az embertelen bánásmód ellen MTl-TUDÓSÍTÁS London. Az őrizetesek kín­vallatását tiltó ENSZ-konven- ció harminc évvel ezelőtt lépett érvénybe, nyoma sincs azon­ban annak, hogy ez az emberte­len bánásmód eltűnőben len­ne, sőt világszerte széles­körűen alkalmazzák - áll az Amnesty International a múlt héten Londonban ismertetett évfordulós jelentésében. A világ legnagyobb emberi jogi szervezete, amely 50 olda­las tanulmányt állított össze a kérdésről, közölte, hogy a helyzet súlyossága miatt ismét globális kampányt indít a kín­zás betiltására. Az elmúlt harminc évben fo­lyamatos haladás volt ugyan tapasztalható, az utóbbi idő­szakban azonban egyre több kormány alkalmazza ismét ezt a gyakorlatot nemzetbiztonsá­gi érdekekre hivatkozva. Az 1984-ben kelt ENSZ-kon­venciót eddig 155 ország rati­fikálta, ám az Amnesty Interna­tional adatai szerint 2014-ben, vagyis harminc évvel később is még legalább 79 államban - a konvenciót aláíró országoknak több mint a felében - vetik alá kínzásnak az őrizeteseket. A tanulmány szerint az Am­nesty International 2009 és 2013 között 141 országból ka­pott jelentéseket állami ható­ságok által elkövetett kínzá­sokról és más embertelen bá­násmódokról; ilyen jelentések a világ minden térségéből ér­keztek. A szervezet hangsú­lyozza, hogy ezek csupán azok az esetek, amelyekről az Am­nesty International szakértői tudomást szereztek, és ez nem feltétlenül mutatja, hogy tény­legesen mennyire elterjedt a Az Amnesty Internatio­nal csak tavaly és az idén két tucatnál is több bevett kínzási módszer­ről szerzett tudomást. kínzás alkalmazása világszerte. Az ezzel kapcsolatos titkolózás arra utal, hogy a valós szám ennél is magasabb lehet. A jelentés szerint az Am­nesty International csak tavaly és az idén két tucatnál is több bevett kínzási módszerről szer­zett tudomást. Ezek között sze­repel a fizikai bántalmazás, az elektrosokk, a korbácsolás, a nemi erőszak, az étel és az ital megvonása az őrizetesektől, vagy az, hogy koszos víz, vize­let vagy vegyszerek megivására kényszerítik őket. A kínzásellenes kampány új­raindításához időzítve az Am­nesty International a világ 21 országában felmérést is készít­tetett arról, hogy tart-e a lakos­ság a kínzástól. Az összesen 21 ezer ember bevonásával elvég­zett közvélemény-kutatás sze­rint a megkérdezettek 44 szá­zaléka félt attól, hogy kínzás­nak tehetik ki, ha hazájában őrizetbe veszik. A legtöbben - 80 százaléknyi­an - Brazíliában tartanak a kín­vallatástól, utána Mexikó (64 százalék), valamint Törökor­szág, Pakisztán és Kenya követ- kezikegyaránt 58 százalékkal. Nem sokkal marad le ettől a mezőnytől az EU-tag Görögor­szág, ahol a megkérdezettek 57 százaléka tartana kínzástól őri­zetbe vétele esetén, de még az Egyesült Államokban is 32 szá­zalék, Németországban pedig 30 százalék nyilatkozott így. A legkevésbé az ausztrálok és a britek tartják elképzelhe­tőnek, hogy kínzásnak vetnék őket alá a hatóságok: csak 16, illetve 15 százalékuk tart ettől az Amnesty International meg­bízásából elvégzett felmérés adatai szerint. A NASA tudóscsoportja szerint legfeljebb lassítani lehet a folyamatot Megállíthatatlan az antarktiszi jégtakaró olvadása MTl-TUDÓSÍTÁS Washington. Megkezdő­dött a nyugat-antarktiszi jégta­karó nagy részeinek csaknem bizonyosan megállíthatatlan olvadása, és ez a folyamat a globális felmelegedés hatására fel fog gyorsulni - állította múlt hétfőn jelentésében két ameri­kai tudóscsoport. A tanulmányok szerint - amelyek hamarosan a Science és a Geophysical Research Let­ters folyóiratokban jelennek meg - ez azt jelenti, hogy a tengerszint 2100-ig legalább 91 centiméterrel emelkedik majd. Az olvadás ebben a szá­zadban viszonylag lassú lesz, de aztán felgyorsul, és a víz­szint globális emelkedése a déli sarkvidéki jégtakaró - több év­század múlva bekövetkező - teljes elolvadásakor eléri majd a három-négy métert is. Eric Rignot, az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) su­gárhajtás-laboratóriumának és a Kaliforniai Egyetemnek a ku­tatója kijelentette, hogy az Amundsen-tenger gleccserei­nek olvadása már „túlhaladt az utolsó visszafordulási ponton”. Rignot szerint a folyamat ah­hoz hasonlít, mint amikor ki­húzzák a dugót az oldalára for­dított teli borosüvegből. A NASA által elkészíttetett első, a Geophysical Research Lettersben megjelenő, mű­holdfelvételekre támaszkodó tanulmány a Fenyves Sziget-, a Thwaites- és a Smith/Kohler- gleccser 1992 és 2011 között megfigyelt változását elemez­te. A tudósok radarmérésekkel megállapították, hogy a jégta­karó alatt nincsenek olyan hegyvonulatok, amelyek meg­állíthatnák az olvadó jég elsod- ródását. Rignot szerint a déli sarkvi­dékjegének olvadása a hatodik kontinens körüli széljárás megváltozásának és felerősö­désének következménye, ami melegebb tengervízáramlato­kat vonz annak partvidékéhez. A szakértő szerint ennek oko­zói az emberi tevékenység nyomán kibocsátott üvegház- gázok lehetnek. (Más tudósok lehetséges tényezők között megemlítették még az éghajlat természetes változékonyságát és az Antarktisz felett kialakult ózonlyukat is.) A folyamatot a NASA által irányított tudós- csoport szerint megállítani már nem, legfeljebb lassítani lehet. A második, a Washingtoni Egyetem szakértői által a Sci- ence-ben közlendő tanulmány szerint a Thwaites-gleccser- medence 200 és 1000 év között végbemenő összeomlása elke­rülhetetlen, ami önmagában több mint 60 centiméterrel emeli meg az óceánok szintjét az elkövetkező évszázadokban. Mindkét tanulmány arra a megállapításra jutott, hogy az óceán mélyéről feláramló me­legebb víztömegek instabillá tették az antarktiszi jégtakarót. Az ENSZ következő klíma­csúcsát jövőre Párizsban ren­dezik meg, és a várakozások szerint csaknem kétszáz ország köt majd megállapodást a glo­bális felmelegedés elleni küz­delemről. AZ ENSZ Éghajlat­változási Kormányközi Testü­letének (IPCC) tavalyi előrejel­zése gyakoribb áradásokra, aszályokra, hőhullámokra és a tengerszint emelkedésére fi­gyelmeztetett. A hétfőn ismertetett tanul­mányok szerint túlságosan derűlátó az IPCC-nek az a jósla­ta, amely szerint a világtenge­rek szintje, amely 1900 óta 19 centiméterrel emelkedett, a 21. században „csak” 26-82 centi­méterrel növekszik majd meg. Alátámasztják viszont John H. Mercernek, az Ohiói Állami Egyetem szakértőjének egy so­kat támadott, még 1978-ban tett megállapítását, miszerint az emberi tevékenységgel lét­rejövő üvegházhatású gázok katasztrófával fenyegetik a nyugat-antarktiszi jégtakarót. Az 1987-ben elhunyt Mercer rámutatott, hogy a nyugat-ant­arktiszi jég a tengerszint alatt egy tál alakú földbemélyedésen nyugszik, és ahogy az olvadás a perem felől befelé halad, a jég egyre mélyebb vizekbe húzódik vissza, ennek következtében in­stabillá és a további olvadással szemben sebezhetővé válik. Arra ösztönözzük ifjú olvasóinkat, hogy továbbra is lapozzák az újságokat Arra buzdítani a világ ifjúságát, hogy szeressen olvasni, az egyik legjobb dolog, amit tehetünk. Egy világméretű programban veszünk részt, amely arra biztatja az iskolákat, hogy az osztályokban használják az újságokat például: olvasás-, matematika-, szociológia-, földrajzórán, politikai, tudományos oktatáshoz, a kritikus gondolkodás tanításához. Hisszük, hogy az ifjúság a fényes jövő ígérete. Nórske Skog Czech & Slovak Republic spol. s r.o. Jankovcova 1037/49 170 00 Praha 7 Holešovice Česká Republika telefon: +420 283 870 072 fax: + 420 283 841 602 e-maiľ. zdenka.schwab@norskeskog.com www.norskeskog.com MP140358

Next

/
Oldalképek
Tartalom