Új Szó, 2014. május (67. évfolyam, 100-124. szám)

2014-05-03 / 101. szám, szombat

PRESSZÓ ■ 2014. MÁJUS 3. www.ujszo.com TUDOMÁNY 17 A legjelentősebb, legérdekesebb magyar találmányok és feltalálóik A Rubik-kocka 40 éves évfordulója al­kalmából a napokban sokat foglalkozott a sajtó a világhírű ma­gyar találmányokkal. K utatókkal és tudó­sokkal ismerkedhet­tek meg a tévénézők és a rádióhallgatók. Lapunk az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának ösz- szeálh'tását ajánlja az olvasók fi­gyelmébe: íme a kronológia a leg­jelentősebb, legérdekesebb magyar találmányokról, feltalálókról. ■ 1616 - MACHINAL NOVAE - Verancsics Faustus (1551-1617) püspök, politikus, író, filológus, történetíró, tervezőmérnök, aki ko­csikat, hajókat, szélturbinát, sajto­ló- és zúzógépeket, ostromgépeket, markológépet tervezett. 1616-ban megjelent Machinae Novae című művében szerepelt az első ejtőer­nyő s az első lánchíd leírása. O a mentőöv és a hordozható kötélhíd feltalálója is. ■ 1769-1770 körül - SAKKO­ZÓGÉP, BESZÉLŐGÉP - Kem- pelen Farkas (1734-1804) poli­hisztor, természetbúvár, a XVIII. század egyik legjelentősebb magyar tudósa 1769-ben egy sakkozógé­pet készített, amely Török néven vált híressé. A gépben ugyan egy ember is el volt rejtve, a találmány újszerűsége abban állt, hogy rafi- náltan elhelyezett tükrök és rések segítségével belülről tájékozódott. 1770 táján - elsőként a világon - beszélőgépeket szerkesztett, melyek a belenyomott levegőt az emberi hanghoz hasonló levegőrezgésekké alakították át. ■ 1820-1823-NEMEUKLIDE- SZI GEOMETRIA - Bolyai Já­nos (1802-1860) matematikus kidolgozta az „abszolút geomet­riát”, elmélete a nemeuklideszi geo­metriáról 1831-ben jelent meg apja, Bolyai Farkas munkájának fiiggelékeként (Appendix). ■ 1836-BIZTONSÁGI GYUFA - Irinyi János (1817-1895) ve­gyész kidolgozta és szabadalmaztat­ta a „zajtalan és robbanásmentes” gyufát. (A foszforos gyufa fejében ólom-peroxiddal helyettesítette a kálium-klorátot.) 1839—40—en létrehozta saját gyárát „Első Pesti Gyújtófák Gyára” néven. ■ 1860 - DINAMÓ - Jedlik Ányos (1800-1895) természettu­dós az „egysarki villámindítóval”, az első unipoláris géppel való kí­sérletezései során fedezte fel 1859- 60-ban a dinamóelvet, az elekt­romos öngerjesztés elvét. Mivel a közzétételt elmulasztotta, világszer­te Siemenst tekintik a feltalálónak. Nevéhez fűződik a villanymotor („villámdelejes forgony”) és a szó­davízkészítés feltalálása is. ■ 1866 - TORPEDÓ - Luppis János (1813-1875) tengerésztiszt az osztrák-magyar haditengerészet fregattkapitánya R. Whitehead an­gol feltalálóval közösen készítette el torpedóját, amely a maiakhoz ha­Nobel-díjas magyarok 1905 Lénárd Fülöp Katódsugárzás 1914 I Zsigmondy Richárd Vesztibuláris apparátus (egyensúlyszerv) 1926 I Zsigmondy Richárd 1937 1 Szent-Györgyi Albert 1943 I Hevesy György 1961 I Békésy György 1963 WignerJenő 1971 I Gábor Dénes 1986 Polányi János* 1986 I Wieset. Elle 1994 I Harsányt János” 1994 Oláh György Kertész Imre Herskó Ferenc* Kolloid oldatok (ultramikroszkóp) Biológiai égésfolyamatok Radioaktív izotópok Fül csigájának ingerületei Atommagok elmélete Holográfia módszer Elemi kémiai folyamatok Nobel-békedij Játékelmélet Karbokatinok kémiája (szénhidrogének) Irodalom Proteinek lebontása ftwas tíTVA é* FotóarchívumI ÚTI j Q) | | nuwmLfgj sonló fegyver volt. Sorozatgyártását 1868-ban kezdték meg, első harc­szerű bevetése 1877-ben, a perui polgárháborúban történt, tömege­sen először az orosz-japán háború tengeri ütközeteiben használták. ■ 1885-TRANSZFORMÁTOR - Zipemowsky Károly (1853— 1942), Déri Miksa (1853-1938) és Bláthy Ottó Titusz (1860- 1939) mérnökök közösen nyúj­tották be „Javítások indukciós készülékeken villamos áramok transzformálása céljára” című sza­badalmukat, amellyel megalkották az első energiaátvitelre alkalmas, zárt vasmagú transzformátort. ■ 1891 - EÖTVÖS-INGA - Eöt­vös Loránd (1848-1919) fizikus 1888-tól a gravitáció kutatására kifejlesztette a már életében róla el­nevezett torziós ingát, amellyel egy­aránt lehetett végezni alapkutatást (a gravitáló és a tehetetlen tömeg arányosságának kísérleti vizsgálata) és alkalmazott kutatást (geofizikai mérések, olajkutatás). 1891-ben készült el az első horizontális vario- méter, az Eötvös-inga. ■ 1892 - TELEFONHÍRMON­DÓ - Puskás Tivadar (1844— 1893) elektrotechnikus 1892-ben az Osztrák-Magyar Monarchia Sza­badalmi Hivatalában, majd még 18 országban bejelentette „Új eljárás telefonújság szervezésére és beren­dezésére” megnevezéssel a telefon- hírmondó, a mai rádió elődjének szabadalmát. Puskás a világon az elsők között fejlesztette ki a telefon- központot. ■ 1893 - PORLASZTÓ - Bánki Donát (1859-1922) és Csonka János (1852-1939) gépészmérnök feltalálta a karburátort, a motorok által igényelt levegő-üzemanyag keverék előállítására szolgáló szer­kezetet, köznapi nevén a porlasztót, amelyet 1893-ban szabadalmaz­tattak. Ök voltak a magyarországi motorgyártás megteremtői is. ■ 1904-VOLFRÁMSZÁLAS IZ­ZÓ - Just Sándor (1872-1937) és Hanaman Ferenc (1878-1941) magyar származású bécsi mérnö­kök 1904. december 13-án, már az Egyesült Izzólámpa és Villamos- sági Rt. mérnökeiként Budapesten szabadalmaztatták a volfrám izzó­szál gyártási eljárását. Volfrámszá- las izzót (villanykörtét) először az Egyesült Izzó gyártott, és Európa- szerte Tungsram márkanéven vált ismertté. • 1908 - BOLYGÓMŰVES SE­BESSÉGVÁLTÓ - Galamb Jó­zsef (1881—1955) gépészmérnök találmánya volt az elsőként a Ford T-modellnél alkalmazott bolygó­műves sebességváltó és a levehető hengerfejű motor. ■ 1919 - TELEHOR - Mihály Dénes gépészmérnök, a távolbalá­tás nemzetközileg ismert úttörője 1919-ben mutatta be tökéletesített Telehor nevű készülékét, amely több kilométeres távolságra köz­vetített állóképeket, azaz valójában képtávíró volt. Továbbfejlesztve azt, 1929-ben a berlin-witzlebeni rádióállomás — először a világon — mozgó televíziós közvetítést adott. Ő tekinthető a mai értelemben vett hangosfilm feltalálójának, mivel már 1922-ben jelentkezett egyik legjelentősebb találmányával, a Projectophonnal, amellyel nem­zetközi szinten is elismerést nyert a hangosfilm területén, 1930-ban pedig a phonokerék megalkotásá­val sikerült megoldania a kép és a hang szinkronját. ■ 1928 - POROLTÓ - Szilvay Kornél (1890-1957) gépészmér­nök, tűzoltóezredes. 1928. június 30-án szabadalmaztatta a Szilvay- féle tűzoltó berendezést, tűznek ol­tóporral vagy habbal való oltására. ■ 1928 - HELIKOPTER - As- bóth Oszkár (1891-1960) mér­nök az I. világháború után több­éves kísérletezés eredményeként megépítette légcsavarral felszerelt és kormánysíkokkal stabilizált he­likopterét. Az ő gépe volt az első, amely valóban egy helyből, függő­legesen szállt fel 1928. szeptember 29-én. ■ 1928 -TORLÓSUGÁR-HAJ- TÓMŰ-FonóAlbert( 1881-1972) gépészmérnök 1928-ban kidolgozta a nagy magasságban hangsebesség­nél gyorsabban haladó repülőgép számára alkalmas hajtóművet, ame­lyet légsugár motornak nevezett el. A repülőgép-sugárhajtómű feltalá­lásban mindenki mást megelőzött. ■ 1930 - C-VITAMIN - Szent- Györgyi Albert (1893-1986) No- bel-díjas orvos, biokémikus. A sejt­légzés tanulmányozása során a pap­rikából 1930-ban sikerült izolálnia a C-vitamint, amelyet - utalva az anyag skorbutot megszüntető hatá­sára - aszkorbinsavnak nevezett el. ■ 1934-STRESSZ-Selye János (1907-1982) kanadai magyar or­vos biológus, kémikus. 1934-ben ő írta le először a stressz fogalmát, majd kidolgozta a stresszelméletet. ■ 1934 - NUKLEÁRIS LÁNC­REAKCIÓ - Szilárd Leó (1898— 1964) magyar születésű amerikai fizikus, biofizikus 1934. március 12-én szabadalmi bejelentést tett a nukleáris láncreakció energiater­melésben való alkalmazása tárgyá­ban, valamint 1936-ban az atom­bomba működésével kapcsolatban (ez utóbbi titkos maradt). Wigner Jenővel és Teller Edével együttmű­ködve 1939-ben megtalálták az atommaghasadásból származó ne­utronokat, amelyek a láncreakciót létrehozzák. 1942. december 2-án beindították a világ első atommág­lyáját, amely létrehozta a szabályo­zott láncreakciót. ■ 1942 - ATOMREAKTOR - Wigner Jenő (1902-1995) No- bel-díjas magyar születésű amerikai fizikus, az első atomreaktor megva­lósítására hivatott csoport vezetője. 1942 decemberében működésbe lépett az első reaktor, s az atomtitok birtokában elkészült az amerikai atombomba is. A II. világháború után fejlesztette ki a plutóniumre­aktort. O javasolta a grafitos lassí­tás helyett a vízzel történő lassítást és hűtést. ■ 1943 - GOLYÓSTOLL - Bíró László (1899-1985) magyar szü­letésű argentin újságíró. 1943. június 10-én Argentínában sza­badalmazták golyóstollát, ame­lyet először Eterpen néven hoztak forgalomba, a franciák pedig BIC (Biró Crayon) néven árusították. ■ 1945 - SZÁMÍTÓGÉP - Neu­mann János (1903-1957) magyar születésű amerikai matematikus „First Draft of a Report on the Ed- vac” című, 1945-ben megjelent művében írta le azokat az alapelve­ket, amelyeket azóta a tudományos világ Neumann-elvekként tart számon. Felismerte, hogy a számí­tógépben nemcsak az adatokat, hanem a műveleti utasításokat, vagyis programokat is lehet tárol­ni. Az EDVAC 1949-ben készült el, az első Neumann-elvű számí­tógépet (EDSAC) Angliában épí­tették meg. ■ 1946 - HOLDRADAR - Bay Zoltán (1900-1992) magyar szü­letésű amerikai fizikus, akadémi­kus a II. világháború után 1946. február 6-án világraszóló jelentő­ségű eredményt ért a Holdról visz- szavert radarjelek észlelésével, ame­lyet máig használatos jelismédési és jelösszegzési ödetének megvalósítá­sa tett lehetővé. ■ 1948 - HOLOGRÁFIA - Gá­bor Dénes (1900-1979) Nobel- díjas magyar születésű angol elekt­romérnök 1948-ban felfedezte a holográfiát, azaz a fény hullámter­mészetén alapuló olyan képrögzítő eljárást, amellyel a tárgy struktúrá­járól tökéletes térhatású, vagyis há­romdimenziós kép hozható létre. ■ 1952- HIDROGÉNBOMBA -Teller Ede (1908-2003) magyar születésű amerikai fizikus, a „hidro­génbomba atyja”. 1952. november 1-jén sikerrel próbálták ki az első kísérleti hidrogénbombát, amely­nek előállításában kiemelkedő sze­repe volt. Elsősorban a magfizika, a termonukleáris folyamatok elmé­letében elért kutatási eredményei jelentősek. ■ 1964 - BASIC NYELV - Ke­mény János (1926-1992) magyar születésű amerikai matematikus, a BASIC programnyelv egyik szü­lőatyja. 1964-ben kollégájával, Thomas Kurtzzal kidolgozott egy, a számítógépek időosztásos műkö­dését lehetővé tevő rendszert, majd a BASIC néven ismert számító- gépes programnyelvet, amellyel lehetővé vált, hogy az addig csak kutatóknak hozzáférhető misztikus számítógépen diákok is dolgozhas­sanak. ■ 1974 - MICROFLOPI - Já­nosi Marcell (1931-2011) gé­pészmérnök, konstruktőr a Bu­dapeští Rádiótechnikai Gyárban (BRG) kifejlesztette az MCD típusú hajlékonylemezt. A floppy disk vagy floppy adattároló eszköz, amely egy mágnesezhető felületű vékony, hajlékony lemezből és egy azt védő négyszögletes, keményebb műanyag tokból áll. (A szabadalmi idő lejártakor Jánosi nem hosszab­bította meg azt, ezért bárki felhasz­nálhatta találmányát.) ■ 1974 - BŰVÖS KOCKA - Rubik Ernő (1944—) építész, bel­sőépítész kitalálta, majd 1976-ban szabadalmaztatta a Rubik-kocka néven világhírűvé vált térbeli logi­kai játékát. ■ 1976 - BÉRES-CSEPP - Béres József (1920-2006) tudományos kutató a róla elnevezett cseppek feltalálásával lett világhírűvé. Az általa készített szer a nyomelemek pódásával visszaállítja a szervezet biológiai rendjét és erősíti immun- rendszerét. A Béres-cseppet 1976- ban már szabadalom védte. ■ 1980-as évek - MICRO- SOFT-FEJLESZTÉSEK - ifj. Si- monyi Károly (1948—) magyar származású amerikai informatikus, szoftverfejlesztő, aki egyik vezető fejlesztője volt a Windows operáci­ós rendszernek, a Word szövegszer­kesztőnek és az Excel táblázatszer­kesztő programnak. ■ 2004- UVEGBETON - Loson- czi Áron (1978—) építészmérnök, aki friss diplomásként, egy poszt­graduális képzésen Stockholmban alkotta meg a Light-Transmitting Concrete (fényáteresztő beton) első betűiből LiTraConnak nevezett anyag prototípusát. Az amerikai Time magazin 2004 legjelentősebb találmányának minősítette a fényát­eresztő betont. ■ 2006 - GÖMBÖC - Domo­kos Gábor (1961—) és Várkonyi Péter (1979-) a Budapesti Mű­szaki Egyetem oktatói alkották meg ezt a különleges tulajdonságú háromdimenziós testet, amelynek specialitása, hogy összesen két - egy stabil és egy instabil - egyensú­lyi helyzete van. ■ 2013 - ONKOKÉS - Takáts Zoltán kémikus, az Imperial College kutatója által feltalált intelligens sebészi kés, az iKnife operáció közben folyamátosan informálja az orvost az érintett szövet kémiai jellegzetességéről és arról, hogy tar­talmaz-e rákos sejteket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom