Új Szó, 2014. április (67. évfolyam, 76-99. szám)
2014-04-24 / 94. szám, csütörtök
2 Közélet ÚJ SZÓ 2014. ÁPRILIS 24. www.ujszo.com Nem tudni, mikor kezdődik a bírósági tárgyalás Lajčák: szánalmas a Hedvig-tüntetés időzítése A párt támogatja az egységes Európai Uniót, ám elutasítja az EU föderalizálását Pozícióvédésre készül az MKP (Somogyi Tibor felvétele ÚJ SZÓ-HÍR Nyitra/Pozsony. Nem tetszik a kormánynak és a főügyésznek a Žák Malina Hedvig ügye melletti tüntetés. „A bűnösségről vagy az ártatlanságról a bíróság dönt, így az ügy kapcsán született kommentárokra csak mint az ügyet tárgyaló bíró befolyásolására és megfélemlítésére tudunk tekinteni” - nyilatkozta a főügyész, hozzátéve: szerinte a tüntetők az akcióval traumati- zálnák a társadalmat. Miroslav Lajčák külügyminiszternek a tüntetés időzítése nem tetszik. „A tüntetéskor figyelembe kell venni az eszközöket és a körülményeket is. Abszurd dolog keverni a kettőt. Szomorú, hogy Szlovákia Európa Uniós csatlakozásának évfordulóját használják fel egy ilyen véleménynyilvánításra” - nyilatkozta Lajčák a tegnapi kormányülés után. A tárcavezető szerint szánalmas, hogy Szlovákia uniós csatlakozásának 10. évfordulójára szervezték a megvert nőt támogató tüntetést. „Ünnepeljük a csatlakozást, azt mutatjuk, hogy Európa része vagyunk tíz éve, ám Hedvig ügye is azt mutatja, hogy legalább tíz évvel le vagyunk maradva Európa nyugati fele mögött” - nyilatkozta lapunknak Tokár Géza, a tüntetést szervező Kerekasztal szóvivője. Szerinte éppen ezért nagyon is helyén való, hogy az évforduló előestéjére időzítették a tiltakozó akciót. „Az, hogy a bíróság pártatlanul dönt-e, az egy dolog - vagy elhisszük vagy nem. A rendőrség, az ügyészség viselkedése viszont pont azt mutatja, hogy nagyon durván belenyúltak a folyamatokba. Egyik szerv sem volt képes professzionálisan végezni a munkáját” - véli Tokár Géza. Egyelőre nem tudni, mikor kezdődhet Hedvig ügyének bírósági tárgyalása. Az illetékes nyitrai bírónő még nem tűzte ki a tárgyalás időpontját, s azt sem lehet tudni, erre mikor kerülhet sor. A bírónő jelenleg az ügy aktáit tanulmányozza. Csak a vádemelési javaslat 58 oldalt tesz ki, az egész akta pedig több mint 5 ezer oldalnyi dokumentumot jelent. „Az ügyben 69 tanút hallgattak ki, és négy szakértői jelentés készült. Az akták áttanulmányozása, s annak eldöntése, hogy a bíró elfogadja-e a vádemelési javaslatot vagy sem, eltart egy ideig. Most nagyon korai megállapítani, hogy mikor lesz a tárgyalás” - mondta a nyitrai kerületi bíróság szóvivője. (MSz, TASR) Pozsony. Dél-Szlovákia felzárkóztatása, kisebbségijogok - az MKP bemutatta az európai parlamenti választásokra összeállított programját. A listavezető CsákyPál nélkül. DEMECS PÉTER Az MKP programját, pontosabban a gazdaságpolitikai és kisebbségi kérdéseket érintő részeket a választási lista második és harmadik helyezettje, Farkas Iván és Horony Ákos ismertette. A program formabontó, egyedi téziseket nem tartalmaz, a meglepő az volt, hogy a sajtótájékoztatóról Csá- ky Pál hiányzott. Farkas szerint e mögött nem kell semmi különöset keresni, olyan megállapodás született, hogy a program fontosabb részeit azok fogják bemutatni, akik kidolgozták ezeket és nem a listavezető. Hagyományos témák Az MKP az EP-ben elsősorban a szlovákiai magyarok érdekeit akarja képviselni és azon fog dolgozni, hogy a gazdasági és az infrastruktúra-fejlesztés terén elhanyagolt dél-szlovákiai régiókba több uniós támogatás érkezzen, ugyanúgy, mint a mezőgazdaságba. Farkas Ivan „1993-ban az ország élelmiszer-önellátása 90 százalék körül mozgott, 2004-ben már csak 45 százalékos volt. Míg az agrárszféra 1993-ban kb. 300 ezer embert foglalkoztatott, addig tavaly már csak 30 ezret. Ez az oka a déli régiókban uralkodó nagy munkanélküliségnek” - mondta Farkas, hozzátéve: sajnálatos, hogy Szlovákia déli részén van a legjobb minőségű termőtalaj, mégis ide érkezik a legkevesebb uniós dotáció. Horony szerint az MKP Brüsszelben a továbbiakban is azon dolgozna, hogy az európai intézmények elé kerüljenek a szlovákiai magyarok problémái, a kettős állampolgárság kérdése, az anyanyelvhasználattal összefüggő kérdések vagy a Beneš-dekrétumok témája. Elismerte, az EU-nak nincs kompetenciája módosítani a kisebbségeket érintő jogszabályokat, ám fontosnak tartja folyamatosan figyelmeztetni Brüsszelt a meglevő problémákra. „Európában 40 millió kisebbségi állampolgár ér, a jogok terén mégis hatalmas a különbség Nyugat- és Kelet-Eu- rópa között. Miért nem lehetnek egy szlovákiai magyarnak olyan jogai, mint egy dél-tilori németnek?” - kérdezte Horony. Az MKP programjából kiderül az is, hogy a párt támogatja az egységes Európai Uniót, de elutasítja az „Egyesült Európai Államok” kialakítását, s azt is, hogy az EU Ukrajnára is kiterjessze a vámmentes övezetet. „Az ukrajnai termékek alacsony ára hátrányos helyzetbe hozná a hazai termelőket” - vélekedik Farkas. Nagyszabású kampánnyal készülnek A párt 70 ezer eurót különített el a választási kampányra, melynek fő mottója a „Változtass Európán!”. Ebből finanszírozzák az órásplakátokat és a kampányrendezvényeket. A kampánynyitó Galántán lesz május 3-án, a kampányzáró pedig Párkányban. „Természetesen a párt központi kampányán kívül minden egyes jelölt szabad kezet kap abban, hogy külön, saját kampányt folytasson” - közölte érdeklődésünkre Farkas. Abban bízik, hogy a pártnak sikerül a választásokon megvédeni jelenlegi pozícióit az Európai Parlamentben. Az MKP-t a májusi választásokig Brüsszelben két képviselő, Bauer Edit és Mészáros Alajos képviseli. Borec és a főbírák egy része is mást akar Harabin ellenfelet kapott ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Saját jelöltet állít a Legfelsőbb Bíróság elnöki posztjára Tomáš Borec. Az igazságügyi miniszter élni fog törvény adta lehetőségével, közölte a tegnapi kormányülés után. „Nemsokára befejeződnek a tárgyalások, melyeknek célja, hogy méltó jelöltet állítsak” - mondta Borec. Hogy ki jöhet szóba, arról nem beszélt, mivel szeretné elkerülni, hogy az illető a sajtó nyomása alá kerüljön. Ismert már Harabin másik kihívója. A Nyitott Igazságszolgáltatásért elnevezésű bírói szövetség Zuzana Ďurišovát indítja a választáson. Tegnap a Legfelsőbb Bíróság bíróinak egy része is tiltakozott a Legfelsőbb Bíróság Bírói Tanácsának döntése ellen. Tizenhárom bíró nyilatkozatban köHarabin (SITA-felvétel) zölte, hogy nem ért egyet a tanács döntésével, amely április 15-én Štefan Harabint jelölte a Legfelsőbb Bíróság elnöki posztjára. A megfogalmazás szerint a tanács jelölését olyanok támogatták, akik szoros kapcsolatban állnak Štefan Ha- rabinnal. „Harabin kijelentéseivel nem csak a Legfelsőbb Bíróságot alacsonyítja le, hanem az egész igazságszolgáltatást” -vélik a bírák. (SITA,vps) RÖVIDEN Kaliňák: Fico beteg Pozsony. Azért nem beszél Robert Fico miniszterelnök az újságírókkal, mert egészségi állapota ezt jelenleg nem teszi lehetővé -jelentette ki tegnap a biztonsági tanács ülése után Robert Kaliňák belügyminiszter. Fico akkor jelent meg az újságírók között, mikor kikísérte a kormányépületből a tanácsra látogató Ivan Gašparovičot, az újságírók kérdéseire nem válaszolt. „Erről tényleg csak az egészségi állapota tehet, nincs könnyű helyzetben” - mondta Kaliňák. A kormányfő még az államfőválasztás előtti kampány során sérült meg focizás közben. „Én csodálkozom, hogy egyáltalán vezeti a kormányülést. Az ő diagnózisával én otthon maradnék” - állítja Kaliňák. (dp, SITA) A vezérkari főnök nem zárta ki, hogy a katonai szövetség ukrajnai bevetésekre is készül Egyelőre nem érkeznek hozzánk NATO-erők ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Egyelőre nem kell a NATO fegyveres beavatkozásától tartani Ukrajnában és attól sem, hogy Szlovákiába a szövetséges erők fegyveres egységei érkeznének, a keleti határ- szakasz védelmét önerőből is be tudjuk biztosítani - derült ki Szlovákia biztonsági tanácsának tegnapi ülésén. Ezen Ivan Gašparovič államfő is részt vett és közölte, az ukrán-orosz konfliktus véleménye szerint nem fog háborúba torkollni. Az államfő ma Prágában találkozik az uniós államfőkkel, akikkel a keleten kialakult helyzetet vitatják meg. Annak ellenére, hogy Gašparovič szerint jelenleg nem készülnek NATO egységek Szlovákiába, Milan Vojtek leköszönő vezérkari főnök, akinek lemondását tegnap saját kérésé a kormány is elfogadta, a héten jelezte, a szövetségesekkel napi szinten egyeztetnek és különböző forgatókönyvekre készítik fel a szlovák hadsereget. Részleteket nem kívánt elárulni, de azt nem zárta ki, hogy ha Ukrajnában kiéleződne a helyzet, akkor a NATO Szlovákia szerepvállalását és kérni fogja. „Nem akarok a katonák konkrét számáról, az egységekről vagy a feltételezett bevetések helyszínéről beszélni. Úgy gondolom, mindegyikünk megérti, miért” - mondta Vojtek azzal, hogy senki sem tudhatja előre, hogyan zárul az egész ügy, ezért minden eshetőségre fel kell készülni. A NATO főtitkára, Anders Fogh Rasmussen múlt szerdán jelentette be, hogy azonnali hatállyal megerősítik a térségben a katonai jelenlétet, s tüzetesen figyelni fogják az Ukrajnával szomszédos szövetséges országok határszakaszait. Jelenleg már AWACS típusú, légtérfigyelő és -ellenőrző repülőgépek figyelik Lengyelország és Románia Ukrajnával határos határszakaszát és légterét. Rasmussen szerint a térségben elég katona van, de szükség esetén bárhol és bármikor képesek sokkal nagyobb erőbevetésre-. (dem) A kisebbségi jelentés említést tesz Pered község ügyéről, valamint tartalmaz pár polgári panaszt Sok ténymegállapítás, nulla javaslat VERES ISTVÁN Pozsony. Nem tesz említést a vasúti kétnyelvűséggel kapcsolatos kezdeményezésekről a kisebbségek 2013-as helyzetéről és jogállásáról szóló jelentés. Az anyag, amely terjedelmében kevesebb, mint a fele a tavalyi jelentésnek, a közeljövőben a kormány elé kerül. A kisebbségi nyelvhasználat témájával a jelentés négy oldalban foglalkozik. Felsorolják a vonatkozó hazai jogszabályokat, leírják, milyen esetekben nyújtott tavaly a kisebbségi nyelvtörvény használata kapcsán módszertani segítséget a kormányhivatal, és megemlítik, hogy az' oroszok és a szerbek tavaly kérték, hogy nyelvüket Szlovákia kisebbségi nyelvnek ismerje el területén. A jelentés említést tesz Pered község ügyéről, melynek névmódosítási kérelmét tavaly a kormány elutasította. Felsorolja továbbá azokat az eseteket, amelyekkel a nyilvánosság a kormánybiztos hivatalához fordult a kisebbségi nyelvhasználati törvény betartása kapcsán. Az egyik esetben egy illető magyar nyelvű közokiratot kért a községi hivatalban, de nem kapott, csak miután a kormányhivatal jelezte, hogy kötelesek adni. A második és a harmadik esetben Zselíz, illetve Diósförgepatony vasútállomásán kifogásolták a hiányzó magyar feliratokat, ugyanis a kisebbségi nyelvtörvény értelmében a nyilvánosság tájékoztatása céljából elhelyezett feliratokat ki lehet, a veszélyhelyzetekkel kapcsolatos figyelmeztetéseket ki kell írni a kisebbség nyelvén is. A patonyi panaszt a jelentés szerint indokolatlannak ítélte a biztos hivatala, a zselízit még vizsgálják. További 34 esetben a Pro Cívis Polgári Társulás tett panaszt a benzinkutakon hiányzó magyar nyelvű figyelmeztető feliratok miatt - a jelentés szerint a benzinkutak egy részénél már pótolták őket. A vasúti helynévtáblákkal kapcsolatos civil vagy politikai kezdeményezésekről és panaszokról a jelentés nem tesz említést, holott a kisebbségi nyelvhasználati törvény lehetővé teszi a kisebbségi helynevek feltüntetését az állomásokon, a vasúttársaság viszont joghézagra hivatkozva ezt nem teszi lehetővé. Tavaly júniusban mellesleg azért mondott le A. Nagy László kisebbségi kormánybiztos, mert az ügyet a parlamentben nem sikerült rendezni, és sok civil kérelem is követelte az állami szervektől a vasúti helynévtáblák elhelyezését.
