Új Szó, 2014. április (67. évfolyam, 76-99. szám)
2014-04-30 / 99. szám, szerda
10 EURÓPAI UNIÓ ■ 2014. ÁPRILIS 30. www.ujszo.com Felfelé ívelő pályára állította az országot az unió Az ezredforduló tájékán kevesen gondolták volna, hogy a visegrádi négyek csoportjából éppen Szlovákia profitál a legtöbbet az európai uniós csatlakozásból. Márpedig ez a helyzet: a gazdasági reformok és a segítő uniós hátszél révén az elmúlt 10 évben Szlovákia produkálta a régió legnagyobb gazdasági ugrását. A ezredforduló /% _ környékén r W még az is I % § kérdéses volt, JL > I rf vajon Szlovákia behozza-e az uniós csatlakozási tárgyalások terén bőven előttünk járó Csehországot, Magyarországot és Lengyelországot. Pozsonytól ugyanis Vladimír Mečiar kormányának katasztrofális politikai kurzusa miatt 1997-ben gyakorlatilag lemondott az Európai Unió, az országgal nem kezdődtek el az uniós tárgyalások (a többi visegrádi taggal viszont igen), erre csupán az első Dzurinda-kormány megalakulása után került sor. Végül a visegrádi négyek (V4) egyszerre léphettek be a „klubba”, azzal a különbséggel, hogy Szlovákia a belépés évében, 2004-ben erőteljes „ráncfelvarrást” hajtott végre: bevezette az egykulcsos és alacsony szintre szorított társasági és jövedelemadót, a külföldi tőkének vonzó reformokat hajtott végre, és egyszeriben a régió kedvenc beruházási célpontjává vált. Szimbolikus, hogy éppen 2004 áprilisában kezdődött el a dél-koreai KIA autógyár nagyberuházása Zsolna térségében. Az ország halladanul gyors növekedési pályára lépett: 2004-től számítva évi 5 százalék feletti gazdasági növekedést produkált, ami 2007-ben 10% (!) feletti száguldásban tetőzött. Brüsszeli pénzcsap Szlovákia az uniós tagságnak köszönhetően nagyon komoly pénzforrásokhoz jutott. A 2007 és 2013 közötti időszakban összesen 11.49 milliárd eurót hívhattunk le, az más kérdés, hogy tavaly év végéig ennek az összegnek alig a felét tudtuk felhasználni. A 2014 és 2020 közötti időszakban pedig 13.50 milliárd eurónyi uniós forrás áll az ország rendelkezésére. Robert Fico kormányfő tavaly a parlamentben közölte, a „közberuházásoknak mintegy 80 százaléka uniós forrásokból valósul meg”, azaz Brüsszel pénzügyi segítsége a pályázatok során felmerülő problémák és késedelmek ellenére rendkívül hathatós. Ráadásul az érkező pénz mennyisége folyamatosan emelkedik: 2004-ben, uniós tagságunk első évében csupán 13,30 millió euróbán részesültünk, 2010-ben már túlléptük az 1 milliárdos, tavaly pedig a 2,5 milliárdos összeghatárt. Vagy még szemléletesebben: míg 2009-ben a Pozsony által a brüsszeli közös kasszába befizetett minden egyes eurónk után 1,66 eurót küldtek vissza, addig 2010-ben már 2,66 eurót, 2012-ben pedig egyenesen 4 eurót kaptunk vissza. Gyors felzárkózás Fontos megjegyezni, a gyarapodás döntően önmagunknak, a kedvező imázsnak, a reformok adta lendületnek köszönhető, az uniós források kezdetben csak csordogáltak, érdemi szereppel nem igazán bírtak. Szintén fontos szem előtt tartani, hogy a siker nem szédítette meg (nagyon) a mindenkori döntéshozókat, feszes költségvetési politikával sikerült a hiányt megfelelő szintre leszorítani, az államadósságot lefaragni, így végül Szlovákia a visegrádi térségben elsőként és mindmáig egyedüliként 2009 januárjában bevezethette az eurót. Bár a lendület a világgazdasági válság hatására megtört, sőt, 2009- ben komoly visszaesés következett be, ezzel együtt elmondható: 2005 és 2013 között Szlovákia gazdasági teljesítménye 43 százalékkal nőtt (ha a 2003 és 2013 közötti adatsort vesszük alapul, akkor egyenesen 49 százalékkal), miközben másik sikeres társunk, Lengyelország összteljesítménye az adott időszakban 41%-ra rúgott. A magasabb szintről induló, ám az elmúlt két évben bukdácsoló Csehország 21 százalékkal gyarapodott, míg Magyarország gazdasági kibocsátása csupán alig 5%-kal bővült. Szlovákia az utóbbi 10 év lendületének köszönhetően 2006-ban beérte, 2007-ben pedig megelőzte Magyarországot a gazdasági teljesítmény, majd 2010 után az ádagbérek terén is. Déli szomszédunk, amelyik a kormányzati propaganda szerint „jobban teljesít”, az uniós tagság évei alatt a gazdasági stagnálás bajnokává vált. Jelenlegi teljesítménye még a 2006-os szintet sem éri el, ennek folyományaként a recessziót elkerülő Lengyelország 2013-ban a fejlettség terén lehagyta, vagyis napjainkban a visegrádi csoport korábbi éltanulója, Magyarország, sereghajtóvá vált. Mindezt azért fontos hangsúlyozni, mert negatív példájából látni: az uniós tagság, a brüsszeli pénzcsap ellenére sem jelenti automatikusan a növekvő jólét és fejlődés receptjét. Az uniós tagság csupán kedvező hátszelet ad, amivel az adott ország vagy élni tud, vagy nem... 2003-hoz képest a hazai nominális ádagbérek 72 százalékkal nőttek, igaz, az árak is emelkedtek, de a vizsgált egy évtizedben csak 39 százalékkal, azaz a polgárok vásárlóereje bő egyharmadával emelkedett. A számok nyelvére váltva, 2003-ban euróbán kifejezve csupán 477 euró volt az országos ádagbér, 2013 végén viszont már AZ UNIÓS ÁTLAGHOZ VISZONYÍTOTT EGY FORE JUTÓ GDP AZ UNIÓS TAGSAG SEGÍTETTE GAZDASÁGI FELZÁRKÓZÁSUNKAT 30 000 25 000 20 000 15 000 10 000 5 000 ■ 2003 ■ 2013 ■ növekmény Az egy főre jutó adatok euróbán értendők, a 15 tagú EU a 2004-es csatlakozás előtti régi uniós tagokat jelenti Csehország Szlovákia Lengyelország Magyarország Visegrádiak átlaga Az egy főre jutó bruttó hazai össztermék (GDP) az árakat is figyelembe vevő vásárlóerő-paritáson értendő. A mindenkori 100 százalékot a 15 tagú, a legfejlettebb országok alkotta Európai Unió jelenti. n 2005 és 2013 között Szlovákia gazdasági teljesítménye 43 százalékkal nőtt. 824 euró. A vásárlóerőnk főleg a 2006 és 2008 közötti időszakban nőtt látványosan, egyrészt a bérek növekedése révén, másrészt az akkori koronát folyamatosan felértékelték az euróhoz képest. Emlékezzünk vissza: eredetileg 38 korona/euró árfolyam mellett léptünk be az euró előszobájának számító ERM Il-es rendszerbe, ám a gazdaság száguldásának következményeként előbb 35-re, majd 33 korona/euróra módosult a kurzus, végül 30,126 korona/euró árfolyamon vettük át véglegesen az unió közös pénzét. Civilizációs hatás Szlovákia gazdasága 2004 óta alapvetően megváltozott: az 1000 főre jutó autógyártás terén Európa éllovasává vált, az ágazat közel 100 ezer embernek ad munkát, miközben az információtechnológiai cégek is alaposan megerősödtek. Tény, az unió hatása nem minden vonatkozásban mondható kimondottan pozitívnak. Ide tartozik például a mezőgazdaság, ahol az egyenlőtlen dotációs feltételek hátrányos helyzetbe hozták a hazai gazdákat, a honi cukoripart pedig egyenesen Brüsszel nyomására kellett elsorvasztani. Ettől függetlenül az összkép vitathatatlanul pozitív, mert az unió civilizációs küldetést is betöltő húzóhatása felgyorsította Szlovákia felzárkózását, s egyben megóvta az esetenkénti túlkapásoktól. A gazdasági mutatók mellett ne feledjük azokat a kategóriákat sem, amelyek pénzben nehezebben fejezhetők ki. Ide tartozik, hogy uniós pozíciónkból eredően fokozatosan elsajátítjuk a nyugati cégvezetés és munkavégzés kultúráját, a szigorúbb előírások miatt javul az élet minősége, csökken a környezetszennyezés - ösz- szességében az utóbbi időszakban érezhetően jobbá vált az ország életminőségének indexe. Emellett az is látszik, hogy a mindennapi élet egyre több szegletébe szivárognak le az uniós tagság praktikus hatásai: vámmentes online rendelés, szabad munkavállalás, tanulás és utazás, az utóbbit tovább köny- nyíti az euró átvétele. Külön kiemelendő a külföldi tanulás, illetve munkavállalás igen hangsúlyos jelenléte, úgy tűnik, ezek azok a fő területek, ahol a leginkább látható az EU hatása. Természetesen az uniós csadakozás nélkül is fejlődött volna az ország, csak nem ilyen ütemben, és ki tudja, hogy milyen irányban. Sidó H. Zoltán Csehország +71% »Forrás: Erste Bank Szlovákia +142% Lengyelország Magyarország +102% +36% Visegrádiak Az eredeti, átlaga 15 tagú unió +84% +20% » A visegrádi csoport és az ELI Az osztrák Erste Bank számításai szerint a visegrádi csoport számára az uniós tagság éves szinten mintegy 1 százalékpontnyi többletnövekedést adott. A négyek az EU-n belül a leglendületesebb exportőrré váltak, a több mint 500 milliós közös piac révén az eltelt 10 évben térségünk kivitele háromszor gyorsabb ütemben emelkedett, mint a régi uniós tagoké. A 2014 és 2020 közötti időszakban a visegrádiak összesen 135,4 milliárd eurót hívhatnak le az uniós forrásokból, ami tovább segíti térségünk felzárkózását. A közeledés már így is érezhető: a négy ország egy főre jutó hazai összterméke - a vásárlóerőt is figyelembe véve - 2003-ban az uniós átlag 49 százalékán volt, 2013-ra felkúszott 65 százalékra. „A V4-ek és a régi uniós tagok jövedelme közötti különbség az egyharmadával csökkent" - kommentálta az irányzatot Juraj Kotian, az Erste Group pénzintézet vezető elemzője, (só) KRONOLÓGIA 1993 1993 október Vladimír Mečiar miniszterelnök Luxemburgban aláírta a társulási szerződést. 1994 1995 1996 1995 június Cannes-ban Szlovákia hivatalosan is benyújtotta tagsági kérelmét. 1997 Az Európai Unió úgy döntött, nem kezdi meg a tárgyalásokat Szlovákiával, ennek oka a mečiari politika. 1997 1998 1999 1999 december Helsinkiben az Európai Unió úgy döntött, hogy Szlovákiát is meghívja a csatlakozási tárgyalásokra. 2002 március Szlovákia, a többi csatlakozásra váró állammal együtt először vesz részt az EU kihelyezett barcelonai ülésén, melynek fő témája az unió gazdaságpolitikájának modernizálása. 2000 2001 2002 október Az Európai Bizottság hivatalosan is javasolta Szlovákia csatlakozását az EU-hoz. 2002 2003 2002 november Az Európai Parlament Brüsszelben lényeges többséggel jóváhagyta az EU kibővítését. A dátumot 2004. május 1-ben határozták meg.
