Új Szó, 2014. április (67. évfolyam, 76-99. szám)
2014-04-30 / 99. szám, szerda
6 Kultúra-hirdetés ÚJ SZÓ 2014. ÁPRILIS 30. www.ujszo.com RÖVIDEN Megnyílt a Holnemvolt Park Budapest. Megnyitott és tegnap délutántól már látogatókat is fogad a Holnemvolt Park az egykori budapesti vidámpark területén. Az új családi élményparkban állatok, műemléki játékok és szórakoztató programok várják a látogatókat. A régi vidámparki hagyományt folytatva használatra készen áll a műemléki oltalom alatt álló régi körhinta, a barlangvasút, a hullámvasút és a mesecsónak, valamint az elvarázsolt kastély és a dzsungel mesevasút. A Holnemvolt Parkba a régi vidámpark kapuján lehet bejutni, valamint az állatkertből is biztosított az átjárás a területre. Az állatkerti belépőjegyek a Holnemvolt Parkba is érvényesek, de külön is lehet jegyet váltani a parkba. (MTI) Bemutató a Komáromi Jókai Színházban Jön A velencei kalmár AJÁNLÓ Komárom. A velencei kalmár című színmű bemutatójára készülnek a Komáromi Jókai Színházban, melyet Shakespeare 1596-ban, legtermékenyebb darabírói korszakában, a nagy vígjátékok és nagy tragédiák korszakában írt. Á premier május 2-án 19 órakor lesz. A mű a virágzó tengeri kereskedelem központjában, a nyitott, nyüzsgő, karneválos Velencében és Belmont zárt mesevilágában játszódik. Shylock, a zsidó uzsorás szerepében Fabó Tibor lép színpadra. További főbb szereplők: Öllé Erik (m.v.), Bárdos Judit (m.v.), valamint Szabó Viktor. A díszletet Kalácska Gábor, a jelmezeket Gadus Erika tervezte, a zeneszerző Dinyés Dániel, az előadást Szőcs Artur rendezte. Bassanio fiatal, nemesi származású barátjától, Antoni- ótól, a velencei kalmártól egy nagyobb összeget kér kölcsön, hogy elhajózhasson Belmont- ba, és megkérhesse a szép Portia kezét. Antonio azonban minden vagyonát bárkáinak szállítmányaiba fektette. Felkeresik hát a zsidó uzsorást, Shylockot. Bár Antonio korábban többször kifogásolta az uzsorás lelketlen üzleteit, amiért Shylock neheztel is rá, most üzletet kell kötniük. Shylock feltétele: ha Antonio nem tudja időben törleszteni a kölcsönt, akkor kivághat egy fontnyi húst a testéből... (k) Jelenet az előadásból (Görözdi Szilárd felvétele) MEGEMLÉKEZÉS Akik lakoznak csendben valahol, Szomorúfűz, akikre ráhajol Akiknek sírján halvány mécses lobog, A gyötrődést azok már rég feledték, Mi sírva élünk, ők meg boldogok Fájó szívvel emlékezünk május elsején, halálának 10. évfordulóján EREGI FERENCRE (Kisudvamok). Emlékét őrzik szerettei MR141201 Jan Saudek most állítatta ki először jól ismert rekvizitumait, miközben játékfilm készül róla A hétköznapi őrült leleplezése Jan Saudek: Valerie mélységes odaadása (Képarchívum) Leleplezés címmel hirdeti ez évi prágai kiállítását Jan Saudek, minden idők legvagányabb, legellentmondásosabb, de főképp legismertebb cseh fotográfusa. SZABÓ G. LÁSZLÓ Május 31-ig övé a Kisoldalon álló négyszintes szórakoztatópalota, a Malostránská beseda legfelső emelete, vagyis a padlástér, ahol szinte mindent felvonultat alkotói műhelye elmaradhatatlan díszletelemeiből és kellékeiből. Csak épp a kopott, mállott, salétromfoltos falát nem hozhatta el, de van a helyszínen egy ugyanolyan vászon, amely előtt bárki lefényképez- kedhet vagy bárkiről képet készíthet. S ha még ahhoz is van kedve, hogy a fotót elküldje az . ott megadott címre, akkor benevezett egy „házi versenyre”, amelynek győztesét maga a nyolcvanadik éve előtt álló, de még mindig fickós küllemű mester nevezi meg. Saudek színházában Ilyen sem volt még, mondhatnánk, legalábbis nem Saudek udvarában, ám ami még ennél is csalogatóbb, az a címben szereplő leleplezés. Ki leplez le vajon kit vagy mit? - töpreng a kíváncsi látogató, de amint belép a terembe, azonnal rájön, hogy nagy csodára nem várhat. Néhány világot látott fotó, pár kiszínezett fénykép és azok a tárgyak, rekvizitumok, amelyek Saudek stílusjegyét alkotják. Van belőlük vagy két tucat, de ismerjük valamennyit. Kopott szőnyegeit, régi takaróit, a bőrkanapét, az öblös fotelt, a vodkásüveget, a babákat, az élettelen virágcsokrokat, a kecses pezsgőspoharakat, a kalapokat, a gyöngyből fűzött nyakláncokat, a tükröket, a kést, a pisztolyt, a bilincset, a kötelet, a lángoló szablyát. Saudek most is játszik velünk. Évtizedek óta jól működő színházába csalogat, ahol ugyanúgy térdre kényszerít bennünket (képeivel talán még gyóntatni is képes), mint a kiállítás plakátján, A nagy odaadás című fotóján egy láthatatlan férfinak behódoló érzéki szőkeséget, aki alázatosan csókol kezet (talán titkos) szerelmének. Humor és pátosz, irónia és erotika, cinizmus és hedonizmus keveredik a képeken, ott állunk a születés és a halál előszobájában, a szerelem és a gyűlölet szűk mezsgyéjén, az őszinteség és a képmutatás partján, a serdülőkor és az öregkor küszöbén. Bájos gyerekek, rubensi idomú nők, acéltestű férfiak között egy időtlen, ám felettébb színes, nem egyszer buja, dekadens vagy éppen fájó, lehangoló, lepusztult világban. Kávézó, étterem, sőt zenei klub is van a kisoldali hážban, délutánonként szól a dzsessz, este a rock, így aki a kiállítás után hirtelen megéhezik vagy megszomjazik, netán szórakozni vágyik, akár késő éjjelig is maradhat a nemrég felújított palotában. Az igazi kitárulkozás Annak pedig, aki még többet akar tudni a szerethetően excentrikus és kedvesen exhibicionista alkotóról, s úgy érzi, még az itt kiállított levelei, titkos vallomásai sem engedtek teljes betekintést izgalmas életébe, ajánlom figyelmébe Irena Pav- lásková most készülő játékfilmjét, A fotográfust, amelynek hőse a Művészet és az irodalom lovagja címmel Párizsban kitüntetett Jan Saudek. Vagyis a csillapíthatatlan vágyú szerető, a zabolázatlan férj, a sokgyermekes apa, de mindenekelőtt a világszerte tisztelt művész, akiről eddig csupán dokumentumfilmek születtek. A film forgatókönyvét Irena Pavlásková és Jan Saudek közösen írta, és a forgatásról kiszivárgó hírek szerint ez lesz a nagy leleplezés, itt tárulkozik ki igazán a hatalmas keblek, a széles tomporok, az izgató női ölek nagy étvágyú hőse, megszállott kalandora. „Mindent bevállalok, ami megtörtént velem - állítja a művész -, nem titkolóztam a forgatókönyv megírása során. A szenvedély, a siker, a szerelem ugyanúgy szerepet kapott a történetben, mint az elutasítás, az árulás és a magány. Lesz benne humor és erotika is bőven, hiszen ez is, az is komoly mozgatórugója volt az életemnek, és még ma is az, mert még nem haltam meg.” „Bizarr, eleven és lenyűgöző világot kell megteremtenem a kamera előtt - vélekedik Irena Pavlásková -, hiszen Saudek világa nagyon is szuggesztív világ, s aki csak egyszer, egyetlenegyszer a részese lehetett, annak örökre emlékezetes marad.” A címszerepet a külföldi produkciókban is kiemelkedő szerepeket játszó Karel Roden kapta, aki Saudek szerint remek választás a rendezőnő részéről. „Én csak egy hétköznapi őrült vagyok, de Roden úr majd úgy formál meg a filmben, mintha született Dosztojevszkij-hős lennék” - így a fotográfus. Az ösztönök vezérelte Dmitrij, az ész, a szellem uralta Ivan vagy a szent és tiszta Aljo- sa? Vajon kire gondol a művész? A három testvér közül melyik Karamazovra? MOZIJEGY Amerika kapitány esete a 21. századdal HORVÁTH GERGŐ Szuperhősfilmhez képest nagyon is aktuális kérdéseket feszegető és merész, helyenként már-már műfajidegen forgatókönyvvel tért vissza a mozikba az első Bosszúállók csapata. A politikai felhangoktól sem mentes, a 70-es évek kémthrillereit idéző és Robert Redforddal erősítő retróat- moszféra kimondottan jót tett az Amerika kapitánynak, amely így a Marvei (és Hollywood) jól olajozott gépezetébe is képes volt némi meglepetést csempészni. A film története nem sokkal a Bosszúállók után játszódik. A terrorelhárításért és nemzetbiztonságért felelős S.H.I.E.L.D.-et kompromittálta az első részben megismert Hydra szervezet, mely a háttérben folyamatosan az új világrend kiépítésén dolgozik. Steve Rogers (Chris Evans) egyszeriben egy óriási összeesküvés közepén találja magát, miközben saját ügynöksége hajtóvadászatot indít ellene, rászabadítva a hősünk múltjából nem ismeretlen Tél katonáját (Sebastian Stan). A menekülés közben azonban szövetségesre talál a Fekete Özvegy (Scarlett Johannson) és Sólyom (Anthony Mackie) személyében, miközben végre Nick Fury (Samuel L. Jack- son) is megkapja a neki járó játékidőt. A szuperhősmozik esetében az első kérdés az, mivel ellensúlyozható az egész műfajra jellemző totális tétnélküliség. Mert a szuperhős nem hal meg, és a világ sem pusztul el a filmek végére, vagyis még csak be sem kell ülnünk a terembe ahhoz, hogy ismerjünk a végChris Evans (Képarchívum) kifejletei. E műfaj esetében valóban a megtett út számít, és ez esetben mind a rendező (Joe és Anthony Russo), mind a forgatókönyvíró élt a lehetőséggel. A biztonság/szabadság kérdéskörét feszegető (azNSA lehallgatási botrányára egyenesen reflektáló) történet, Amerika Kapitány többdimenzióssá érett személyisége, a Bond- és Bourne-filmeket idéző menekülések és hatalmi játszmák sablonos, de a Mar- vel-családfánál mégis szokatlan komolyságot kölcsönöznek a filmnek. Emellett persze nem kell lemondani a megszokott egymondatos gégékről és CGI-orgiákról sem. Amerika kapitány a számára idegen 21. századi problémákkal a maga naiv oldschool módján szembesül, s végül ez billenti egyértelműen pozitív irányba a mérleget, hiszen Joe és Anthony Russo (néhány helyen azért jócskán leülő) filmje immáron rendszerkritikus, kortárs tartalommal tölti meg az 1941-ben alapvetően propagandacélokkal életre keltett karaktert. Amerika Kapitány - A tél katonája. Amerikai kalandfilm, 128 perc, 2014.
