Új Szó, 2014. április (67. évfolyam, 76-99. szám)
2014-04-30 / 99. szám, szerda
4 Külföld ÚJ SZÓ 2014. ÁPRILIS 30. www.ujszo.com Civilek halála Szíriában Damaszkusz/Homsz. Négy aknagránát csapódott be tegnap Damaszkusz belvárosában egy főleg síiták lakta negyedben; legalább 12 ember életét vesztette, s mintegy 50-en megsebesültek. A lövedékek közül kettő egy iskolát talált el. Az akció egy nappal azután történt, hogy Bassár el-Aszad elnök hivatalosan bejelentette indulási szándékát az ellenzék által bohózatnak titulált június 3-i elnökválasztáson. Autóba rejtett bomba robbant fel, majd rakéta csapódott be tegnap a Szíriái Homsz városának egyik olyan negyedében, amely a kormányerők ellenőrzése alatt áll; 45 ember életét vesztette és 85-en megsebesültek, az áldozatok az alaviták közül kerültekki. (MTI) Félszáz afgán tálibot öltek meg Kabul. Félszáz tálib felkelővel végeztek a hét eleje óta Afganisztánban a kormányerők. Utóbbiak öt embert vesztettek az ország keleti felén vívott összecsapásokban. A harcot a felkelők kezdték: mintegy 500-an rátámadtak a hadsereg katonáira Kabultól 100 kilométerre délre. A tűzharc egy teljes napig tartott és csak tegnap csitult el. A hadsereg oldalán több külföldi katona is részt vett a harcban. A hétfői nap hadikrónikájához tartozik, hogy Afganisztán keleti részén a táli- bok megöltek két külföldi katonát, ugyanakkor 9 embert vesztettek, nyolcán pedig megsebesültek, miközben ellenőrzési pontokra támadtak. (MTI) Választások Szlovéniában? Ljubljana. Szlovénia miniszterelnöke, Alenka Bratusek tegnap bejelentette, hogy előre hozott parlamenti választást akar. „Úgy tisztességes, ha az emberek megkapják a lehetőséget annak eldöntésére, hogy ki vezesse az országot a következő négy évben” - mondta Bratusek, aki pénteken elveszítette pártja, a balközép Pozitív Szlovénia elnöki tisztét és ez indította arra, hogy idő előtti választást szorgalmazzon. Bratusek júliusig szeretné megtartani a választást. A kormányfő egyúttal bejelentette, hogy elhagyja pártját; várható, hogy a politikust további parlamenti képviselők követik. Szlovéniában két és fél éve volt legutóbb parlamenti választás. (MTI) Sojgu hadügyminiszter szerint visszavonták az ukrán határról az orosz erőket - bővülő oroszellenes nyugati korlátozások Oroszbarát erők támadása két városban Kijev. Oroszbarát tüntetők Donyeckben rátámadtak az Ukrajna egységéért tüntetőkre, Lu- hanszkban pedig elfoglaltak egy épületet. A Nyugat fokozza a szankciókat Moszkva ellen. MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Moszkva-barát tüntetők rohamozták meg tegnap a keletukrajnai Luhanszkban a megyei adminisztráció épületét. Az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) helyi részlegének szakadárok által megszállt épületénél mintegy kétezren gyűltek össze demonstrációra. A tüntetők az épülettől a megyei adminisztráció elé vonultak, ahol néhá- nyan közülük betörték a hivatal ablakait, és behatoltak az épületbe. A szakadárok korábban ultimátumot intéztek a vezetéshez, amelyben egyebek között amnesztiát követeltek bebörtönzött társaiknak. Ezt megelőzően mintegy kétszáz Moszkva-barát aktivista botokkal, baseballütőkkel, láncokkal rátámadt az Ukrajna egységéért tüntetőkre a keletukrajnai Donyeck városában. A megyei közigazgatási hivatal tájékoztatása szerint legalább 14-en sérültek meg, többeket kórházba kellett szállítani. Az Oroszországot éltető ellentüntetők - akiknek többsége maszkokkal takarta el az arcát - mindenkit ütöttek, akit utolértek, főként lábra és fejre mértek csapásokat. Az ország egységéért ukrán zászlókkal felvonulók futva menekültek, többen a házak belső udvaraiban próbáltak menedéket találni. Egy sérült elmondta, hogy professzionális módon támadtak rá: előbb a lábát ütötték, hogy mozgásképtelenné tegyék, majd miután a földre esett, a fejére mértek csapást, egyenesen a halántékára. A rendezvényt biztosító rendőrök szemtanúk szerint tétlenül nézték az incidenst. A do- nyeckiek közül sokan felháborodva mentek oda a rendőrökhöz, és kérték rajtuk számon azt, hogy miért nem avatkoznak közbe és védik meg a fegyvertelen felvonulókat. Visszavont orosz csapatok Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter szerint visszatértek laktanyájukba azok az orosz csapatok, amelyek „hadmozdulatokat” hajtottak végre az ukrán határ közelében. Sojgu telefonbeszélgetést folytatott amerikai kollégájával, Chuck Hagellel. Hagel azon vádjával kapcsolatban, hogy az orosz hadsereg destabilizáló hadműveleteket hajtana végre az ukrán határ közelében, az orosz védelmi miniszter felszólította az USA-t, hogy mérsékelje retorikáját a válsággal kapcsolatUkrajna 80 milliárdos vesztesége Kijev. Ukrajna már 80 milliárd dollár veszteséget szenvedett el a Krím félsziget orosz elfoglalása miatt, és ez az összeg még nagyobb lesz, ha hozzáadják a be nem érkező vállalati nyereségeket és a fekete-tengeri energiatartalékok értékét is - jelentette ki Pavlo Petrenko ukrán igazságügyi miniszter. ,A Krím területén lévő összes állami tulajdon Ukrajnáé, és Oroszország teljes felelősséggel tartozik a veszteségekért. Ez ma 950 milliárd hrivnya, s ez még nem is tartalmazza az elvesztett profitot, valamint az ásványi kincsek értékét” - mondta a miniszter. Szakértők ezeket az energiatartalékokat 165,3 milliárd köbméter gázra és 44 millió tonna olajra teszik, aminek az értéke nagyjából 800-1200 millió dollár. (MTI) Orosz provokátorok randalírozása Donyeckben. A támadásban több ukrán megsebesült. (TASR/AP) ban. Visszautasította azt az állítást, hogy orosz szabotázscsoportok tartózkodnának Délke- let-Ukrajnában. „Oroszország kénytelen volt átfogó hadmozdulatokat végrehajtani az ukrán határ közelében, mert fennállt a veszélye annak, hogy Ukrajna katonai akciót indít civilek ellen. Amikor azonban az ukrán hatóságok kijelentették, nem vetnek be reguláris katonai egységeket a fegyvertelen lakosság ellen, az orosz csapatok visszatértek laktanyájukba” - tette hozzá Sojgu. A NATO úgy becsüli, Oroszország 40 ezer katonát vonultatott föl az ukrán határ közelében. Oroszország nem hajlik arra, hogy az úgynevezett krími forgatókönyv megismétlődjön Délkelet-Ukrajnában - jelentette ki Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes. Egyre több szankció Az Európai Unió tegnap nyilvánosságra hozta annak az újabb 15 személynek a nevét, akik ellen szankciókat vezetett be Moszkvának az ukrán válságban játszott szerepe miatt. A listára tíz orosz állampolgár és a délkelet-ukrajnai szeparatisták öt vezetője került fel. A döntéssel 48-ra nőtt azoknak a személyeknek a száma, akik ellen az EU szankciókat vezetett be. Az USA és az unió szankciós listája közötti jelentős különbség, hogy az európaiak nem vettek célba nagybankokat, energetikai, illetve más, részben Putyin elnökhöz köthető ipari nagyvállalatokat, vállalati vezetőket. Az EU vagyonbefagyasztással és utazási tilalommal sújtja többek között Dmitrij Kozak orosz miniszterelnök-helyettest, Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnököt és Igor Szergunt, a katonai hírszerzés főnökét. Japán vízumkorlátozást rendelt el 23 személy ellen az ukrajnai válságba való orosz beavatkozás miatt - jelentette be a tokiói kormány, egy nappal az újabb amerikai és európai uniós szankciók kihirdetése után. A külügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra a szankciós listán szereplő újabb személyek nevét. A japán lista az Egyesült Államok és az Európai Unió által kihirdetett korlátozásokon alapul. Schröder Putyinnál Tegnap Izraelbe szállították gyógykezelésre a merényletben súlyosan megsebesített harkivi polgármestert. Henna- gyij Kernesz ellen hétfőn követtek el merényletet. Hátba lőtték őt egy mesterlövészpuskából leadott lövéssel, a lövedék áthatolt a tüdején és a máján. Harkivban életmentő műtétet hajtottak végre rajta. A milliós kelet-ukrajnai nagyváros polgármesteréhez még a nap folyamán izraeli orvosokat hívtak, akik megállapitották, hogy szállítható állapotban van, és a továbbiakra nézve Kernesz izraeli kezelését javasolták. Az ukrán válság és ezzel párhuzamosan a nyugati országok és Oroszország között támadt feszültség közepette hétfő este Szentpéterváron Vlagyimir Putyinnál ünnepelte 70. születésnapját a korábbi német kancellár (1998 és 2005 között), Gerhard Schröder. Az egykori cári főváros Juszupov palotája előtt Putyin és Schröder - akiket évek óta szoros barátság fűz egymáshoz - forrón átölelte egymást. Tegnap a budapesti rendőrség igazoltatta a Szabadság téren tiltakozókat Lecsaptak a szobor ellen tüntetőkre A megszállási emlékmű ellen tiltakozók. Elvitték őket... (MTI-felv,) Phenjan új izmozása Észak-koreai lőgyakorlat Phenjan. Éles lőgyakorlatot kezdett tegnap Észak-Korea az ország nyugati partvidékén, a Dél-Koreával határos vitatott területen. Phenjan a katonai manőver megtartásáról előzetesen értesítette Szöult. A múlt hónapban egy szintén északkoreai lőgyakorlat során lövedékek csapódtak be a Sárgatengerbe egy lakott dél-koreai szigettől északra. A dél-koreai vezérkari főnökök egyesített bizottsága szerint a lövedékek nem találtak el se szárazföldi, se katonai létesítményt, ám Szöul tüzérségi tűzzel válaszolt. 2010-ben az észak-koreai tüzérség a határ közelében fekvő Jonpjong dél-koreai szigetet lőtte, akkor négy ember meghalt. Mind Phenjan, mind Szöul rendszeresen tart lőgyakorlatot a Sárga-tengernél. (MTI) ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. A rendőrség tegnap délután megkezdte a tiltakozók eltávolítását a budapesti Szabadság téri megszállási emlékmű építési területéről. Miután az ügyben eljáró VIII. kerületi jegyző helyt adott a birtokvédelmi kérelemnek, a rendőrség ennek alapján lépett fel. A rendőrök egyesével szólították fel a leendő emlékmű helyét körbekerítő kordonon belül tartózkodó 15-20 tüntetőt, hogy hagyják el a területet. Aki erre nem volt hajlandó, kivitték a kerítésen kívülre és igazoltatták. így tettek többek között Mécs Imrével, volt parlamenti képviselővel is. Suchmann Tamás volt miniszter közölte: „Nem gondoltam volna, hogy 70 év után újra zsidókat visznek el.” Megjelent a téren Gonda László is, a 2006-os Kossuth térfoglalók egyik vezetője és azt mondta az emlékműről, hogy ha ez nem tetszik, menjenek Izraelbe. A kormány eredetileg a német megszállás évfordulóján, március 19-én akarta avatni a szobrot, a határidőt végül május végére halasztotta. Tegnap hajnalban újra felépítették az építési terület körüli kordont, vasrudakkal megerősítették a területet barikádként védőkerítést. (NOL, NSZv) Öngyilkos merénylet Ma választások Irakban Baakúba. Öngyilkos merénylő robbantotta fel magát egy kurd politikai gyűlésen Irakban: legalább 30 embert megölt, 50-et pedig megsebesített. A merénylet Bagdadtól 140 km-re történt. A merénylő elvegyült a tömegben a Dzsalal Talabani vezette Kurdisztáni Hazafias Unió párt székháza mellett és működésbe hozta pokolgépét. Az újabb merénylettel 57-re nőtt az e heti erőszakcselekmények halálos áldozatainak száma Irakban. A támadások célja, hogy megakasszák a választási folyamatot, és eltántorítsák az ország választóit attól, hogy ma éljenek szavazati jogukkal. A voksolás kivételes jelentőségű, hiszen az amerikai erők 2011-es kivonulása óta ez az első országos választás a közel-keletiországban. (MTI)
