Új Szó, 2014. április (67. évfolyam, 76-99. szám)

2014-04-24 / 94. szám, csütörtök

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. ÁPRILIS 24. Kultúra 9 A nemzet színésze és a nemzet színésznője címet egyszerre tizenketten viselhetik Szabó Gyula helyén Gera Zoltán Gera Zoltán Kossuth-dí- jas színművészt, érde­mes és kiváló művészt választották a nemzet színészei közé a közel­múltban elhunyt Szabó Gyula helyére. Ez az egy­szerre morbid és nemes cím, amelyet egy időben legfeljebb tizenketten vi­selhetnek, halálig szól, és havi nettó 630 ezer fo­rint juttatással jár. ÖSSZEFOGLALÓ Hosszú és alapos internetes kutatásunk eredményeképpen kijelenthetjük, hogy Magyaror­szágon kívül egyedül a Fülöp- szigeteken létezik ehhez hason­ló elismerés, ott azonban kép­zőművészek, zenészek és egyéb művészeti ágak képviselői is megkaphatják a halálig tartó, konkrét összegben is kifejezhe­tő tiszteletet az államtól. A hivatalos statútum szerint a nemzet színésze és a nemzet színésznője címet a nemzeti színjátszás élő művészei közül azok kaphatják meg, akik a ma­gyar nyelv ápolása, a nemzeti irodalom tolmácsolása, a ma­gyar színművészet, a nemzeti színjátszás fejlesztése, népsze­rűsítése terén kimagasló érde­meket szereztek. A cím, ame­lyet először 2000-ben ítéltek oda, annak adományozható, aki betöltötte a 62. életévét; 40 évet a színészi pályán vagy leg­alább 20 évadot - évadonként legalább egy szerepben - a Nemzeti Színház színpadán töltött. Ha a cím egyik viselője elhalálozik, a megüresedett Gera Zoltán hely betöltésére a címet viselő többi művész egyhangú szava­zással tehet javaslatot. A nemzet színésze címet vi­selő művészek - Tordy Géza, Bodrogi Gyula, Máthé Erzsi, Haumann Péter, Törőcsik Ma­ri, Molnár Piroska, Avar István, Psota Irén, Berek Kati, Király Levente és Sztankay István - döntöttek arról, hogy az április 4-én elhunyt Szabó Gyula he­lyére Gera Zoltán kerül. A színművész elmondta: ki­mondhatatlan öröm számára a cím elnyerése. „90 éves va­gyok, és nehezen tudom kife­jezni az örömömet. Hálás va­gyok kollégáimnak a megbe­csülésért, amely egy olyan életút végén következett be, amelynek az eleje nagyon rö­gös volt” - fogalmazott Gera Zoltán. Gera Zoltán 1939-ben kez­dett játszani a Belvárosi Szín­házban, majd 1940-ben Inke Rezső vándortársulatához ke­rült. 1944-től Szegeden szere­pelt, előbb a Városi Színház, majd az Ifjúsági Színház társu­latában. 1950-ben kapott dip­lomát a Színház- és Filmmű­vészeti Főiskolán, majd évekig a Magyar Néphadsereg Szín­házánál statisztált és epizód- szerepeket játszott. Az ötvenes évek végén Frau Palucca Európa-hírű táncin­tézményében pantomimet ta­nult, és pantomimcsoporttal aratott sikereket az Irodalmi, majd az Egyetemi Színpadon. 1964-ben angliai levelezése következményeként - államel­lenes izgatás címen - kilenc hónap börtönbüntetésre ítél­ték. 1966-ban Szolnokon ját­szott, majd a Mikroszkóp Szín­pad tagja lett. 1980-tól 1987-ig a Mafilm színtársulatának a művésze volt, ezután a Radnóti Miklós Színházban láthatta a közönség. 1992 óta szabadfog­lalkozású. Egyik kezdeményezője volt a Magyar Színészkamara létre­hozásának. Anyanyelvi szinten beszél és olvas angolul, néme­tül, franciául. Pályája során számos karakter- és epizódsze­repet alakított, hihetetlen át­éléssel. Első filmszerepét 1943- ban kapta, majd az 1950-es évek közepétől több mint száz filmben játszott kisebb-na- gyobb szerepet, szinte folyama­tosan foglalkoztatták szinkron­színészként. Munkája elismeré­seként 1985-ben érdemes mű­vész címet, 2002-ben a 33. Ma­gyar Filmszemlén életműdíjat, 2004-ben kiváló művész címet kapott. 2013-ban Kossuth-díjjal tüntették ki. (MTI,juk) RÖVIDEN Kremmer Dezső bemutatója Pozsony. Törékeny csodák címmel vasárnapig tart nyitva a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumában, a pozsonyi Brämer- kúriában Kremmer Dezső bényi tojásfaragó kiállítása. A mes­ter ma bemutatót tart a múzeum Žižka utcai székházában az érdeklődők számára. A látogatók a tojás megmunkálásának minden fázisát megismerhetik. Kremmer Dezső bemutatója 14 órakor kezdődik, (ú) Magyar filmesek Cannes-ban Cannes. Szlovákiát Prikler Mátyás (a Köszönöm, jól rende­zője, a közelmúltban bemutatott Slovakia 2.0 producere), Ma­gyarországot pedig Gyárfás Eszter (a Viharsarok című meleg­film készítője) képviseli Cannes-ban a Producer on the Move programban. A European Film Promotion filmes szervezet minden évben 24 producert választ ki Európa országaiból, hogy a Cannes-i filmfesztivál ideje alatt együttműködésbe kezdjenek. Prikler Mátyás nem először megy a fesztiválra: a Köszönöm, jól diplomafilmként készült rövidebb változatát is bemutatták Cannes-ban, a Cinefondation szekcióban, (index) A Pozsonyi Kifli hétvégi ajánlata Pozsony. Színes programmal várja az érdeklődőket a Po­zsonyi Kifli PT a hétvégén. Szombaton a kultikus közösségi élménynek számító ,jó piacon”, a Jakab városbíró téren (Ja- kubovo námestie) indítják el az Ennivaló történelem című kampányukat. Délben itt mutatják be a Bartók és a fából fara­gott királyfi című bohócjátékot, az érdeklődők megkóstolhat­ják a híres pozsonyi kiflit is. Vasárnap délután városnéző sétá­ra invitál a polgári társulás: a főváros szakrális épületbelsőit bemutató zarándoklat a Szent István kapucinus templommal folytatódik. Vezető: Lehel Zsolt. A gyülekező időpontja és helyszíne: 14.00, Vármegyeház tér (Župné námestie), a temp­lom bejárata előtt. (ú) Elhunyt a neves dokumentumfilmes Monrovia/Bécs. Egy afrikai forgatás közben maláriában elhunyt Michael Glawogger osztrák dokumentumfilm-ren- dező. Az 54 éves, többszörösen kitüntetett filmes a globali­zációról és annak negatív hatásairól szóló dokumentumfilm­jeivel szerzett nevet. Legismertebb alkotásai közé tartozik Az örömlányok dicsősége (2011), a Munkáshalál (2004) és a Városóriások (1998). Glawogger a csapatával decemberben indult világkörüli útra, a stáb a forgatás utolsó állomásaként érkezett Libériába. A rendező halálának hírére az ORF oszt­rák köztévé programját megváltoztatva műsorra tűzi az al­kotójelentősebb filmjeit. (MTI) Ma kezdődik a Tompa Mihály Országos Vers- és Prózamondó Verseny Vers és próza minden mennyiségben IBOS EMESE Rimaszombat. Április utol­só hétvégéjén immár hagyo­mányosan a versé, a prózáé, az irodalmi összeállításoké a fő­szerep Gömörben - ma kezdő­dik a Tompa Mihály Országos Vers- és Prózamondó Verseny Rimaszombatban. Van, aki a verseny izgalmát élvezi, és mindenképpen nyerni szeret­ne, van olyan is, aki régi bará­tokkal, kollégákkal találkozik itt rendszeresen, és a rendez­vénynek akadnak olyan vendé­gei is, akik a kísérőprogramok miatt látogatnak el a döntőre. Bármi vezéreljen is bennünket Rimaszombatba a napokban, izgalmas és változatos prog­ramnak nézünk elébe. Az idén a huszonharmadik évfolyamába lépő, háromnapos seregszemle kiállításmegnyitó­val és Tompa Mihály szobrának megkoszorúzásával indul. Több bábcsoport, külhoni versmon­dók mellett a budapesti Vari- dance Táncegyüttes és Korpás Éva is fellép zenekarával. Lesz­nek kézműves foglalkozások, utcazenélés és fesztiválklub. A szombati gálaműsoron adják át a Kulcsár Tibor-díjat is. A szervezők szerint minden készen áll a 242 versenyző fo­gadására. A felkészítő pedagó­gusokkal, a zsűri tagjaival, a fel­lépő művészekkel együtt közel 400 vendéget várnak Rima­szombatba. Aki teheti, feltétle­nül látogasson el a Tompa Mi­hály Országos Vers- és Próza­mondó Verseny döntőjére. A RENDEZVÉNY PROGRAMJA április 24. (csütörtök) 16.00: a Motolla Kézmű­vesműhely és Szegi Ilona al­kotásaiból készített kiállítás megnyitója a vmk Ganevia Galériájában 17.30: koszorúzás Tompa Mihály köztéri szobránál 18.30: nyitóműsor (közre­működik a Harkácsi Pimpó Bábcsoport, fellépnek külho­ni versmondók, majd Gitáros­sokk - Páko Mária és tanítvá­nyai) április 25. (péntek) 8.00: az I-VI. kategória versenyzőinek döntője 14.00: a VII. kategória (lí­rai színpadok) seregszemléje a színházteremben, közben előadás és foglalkozás gyere­keknek, fellép, a feledi Mese­láda Bábcsoport és a bátkai Izgő-mozgó Csoport 19.30: Variációk - a buda­pesti Varidance Táncegyüttes előadása a színházteremben 21.00:Fesztíválklub április 26. (szombat) 9.00: nyilvános szakmai ér­tékelések, kézműves-foglal­kozás gyerekeknek 14.00: örömzenélés a vmk előtti téren a VI. kategória résztvevőivel 15 .00: Szól a kakas, szól... - Korpás Éva és zenekara (esztrádterem) 19.00: Mindenki színpada, a Kulcsár Tibor-díj átadása, eredményhirdetés, díjkiosztó gálaműsor Nagyszabású kiállítás New Jersey-ben a legnépszerűbb logikai játékról A Rubik-kockát ünnepli a világ JUHÁSZ KATALIN Idén egyszerre ünnepeljük a Rubik-kocka feltalálásának 40. évfordulóját és Rubik Ernő 70. születésnapját. A magyar kor­mányjó érzékkel „harapott rá” a kettős évdordulóra. Ma nagy­szabású kiállítás nyílik a New Jersey-i Liberty Science Cen­terben, Beyond Rubik's Cube (A Kocka és ami mögötte van) címmel, amelyet Áder János magyar államfő és Rubik Ernő nyit meg. Budapesten pedig a tervek szerint 2017-re megépül a magyar szellemi teljesítmé­nyek bemutatására szolgáló, Rubik-kocka alakú tudomá­nyos múzeum, szintén a kor­mány kezdeményezésére. A feltaláló 1975 januárjában adta be a kocka (térbeli logikai játék) szabadalmát, és a Ma­gyar Szabványügyi Hivatal 1976. október 28-án vette fel szabadalmi listájára a játékot, amely az egész világot meghó­dította. 1980-ban és 1981-ben több országban is az év játéka volt. Klubokat, egyesületeket, versenyeket szerveztek kedve­lői számára. Az első Rubik-koc- ka-világbajnokságot 1982-ben Budapesten rendezték meg, egy Rubik Ernő 70, a kocka 40 (Képarchívum) 16 éves amerikai fiú lett az első 22,95 másodperces világcsúcs­csal, a legjobb magyar csaknem két másodperces hátránnyal követte. Ma a legjobbak 7-8 má­sodperc alatt rakják ki a kockát. (A csúcsot jelenleg egy holland tinédzser, Mats Valk tartja, aki 2013-ban 5,55 másodperc alatt tekerte egymás mellé a színe­ket.) Rubik Ernő - saját beval­lása szerint - körülbelül egy perc alatt tudja kirakni a kockát. „Rengeteg divatos termék bukkan fel a piacon, ezek né­hány évig sikeresek, aztán el­tűnnek a süllyesztőben. A kocka iránt a kezdeti láz csillapodása után is stabil érdeklődés mutat­kozott. Sőt az ezredforduló u- tán egyfajta reneszánszát kezd­te élni. Nagy örömmel tölt el, hogy az a generáció is kedveli, amely számára már nélkülözhe­tetlen a számítógép és az okos­telefon. Megszokták, hogy min­den szórakozást szolgáló esz­köz működtetéséhez áram, e- lem vagy adapter szükséges. A kocka viszont nem több önma­gánál. Nem kell hozzá semmi, még használati utasítás sem. Csak kézbe kell venni. Feladatot ad, és a feladat megoldása rend­kívül izgalmas, érdekes, szóra­koztató tevékenység” - mondta lapunknak Rubik Ernő. Egy ta­valyi statisztika szerint a Földön minden ötödik ember tartott már a kezében Rubik-kockát, ami nagyjából egymilliárd főt jelent. A Rubik-kocka születésének 40. évfordulója alkalmából ma nyíló vándorkiállítás hét év alatt bejárja a világ tudomá­nyos múzeumait. A témáról la­punk szombati számában bő­vebben is olvashatnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom