Új Szó, 2014. április (67. évfolyam, 76-99. szám)

2014-04-12 / 86. szám, szombat

[14 ÉVFORDULÓ PRESSZÓ ■ 2014. ÁPRILIS 12, www.ujszo.com Bezerédj Amália születésének kétszáztizedik évfordulóján A magyar meseirodalom nagyasszonya A ligha találnánk felnőt­tet vagy gyermeket tájainkon, aki nem is­merné Hans Christian Andersen szívszoron­gató meséit. Arról viszont ma már csak kevesen tudnak, hogy a zseniális dán író magyar kortársa, Bezerédj Amália kicsiknek szóló történetei a 19. században olyan népszerűek voltak, hogy szinte minden magyar gyermek ezeken nőtt fel. Ráadásul a világhírű kortárs műveinek hatása ez esetben szóba sem jöhet, ugyanis sajnálatosan rövid ideig élt magyar szerzőjük Andersen ismertté válása idején már örök álmát aludta. Bezerédj Amália egy évvel volt idő­sebb Andersennél, 210 évvel ezelőtt, 1804. április 15-én született a Vas­megyei Szentivánfán. w Hans Christian Andersen ismertté válása idején már örök álmát aludta. Serdülő lánykaként, 1816-ban is­merte meg távoli rokonát, a család szerdahelyi ágából' származó fiatal joggyakornok Bezerédj Istvánt, aki rajzra és festészetre tanította őt. Ha­marosan mély barátság, majd szere­lem alakult ki közöttük. Tizenhét éves korában lesz Beze­rédj István felesége, férje ebben az időben fiatal kora ellenére már a reformkor egyik meghatározó politikusa, a liberális ellenzék egyik vezéralakja. Tizenhárom év múltán, 1834. má­jus 7-én Pozsonyhan született meg gyermekük, Deák Ferenc jellemzése szerint a „diétái kisleány”, aki a ke- resztségben a Floriana Maria Anna Elisabeth Antónia nevet kapta. A szülők csak Flóra, Flóri, Floricza, Flórika néven becézték, ezzel meg­honosították ezt a nevet Magyaror­szágon. Amália a kor liberális szellemiségének tevékeny alakítója, Brunszvik Teréz óvodai koncepciójának lelkes köve­tője. Testvérével együtt lakóhelyén, Hídján népiskolát létesít. Ekkor ve­tődik fel egy képes-verses, dalokat, erkölcsi célzatú történeteket, meséket tartalmazó gyermekkönyv kiadásának a gondolata. Annál is inkább alkalmas Bezerédj Amália erre a feladatra, mi­vel kislányának rögtönzött mesékből, történetekből összeállította a Flóri Amália és Flóri (Fotók: wikimedia) könyvét. Műve 1836-ban Pesten jele­nik meg, fogadtatására jellemző, hogy az épp gomba módra szaporodó óvo­dák nélkülözheteden segédeszközévé válik, összesen 16 kiadása lát napvilá­got. Egy évszázadon keresztül minden magyar óvodás ebből a műből ismeri meg a mesék világát. Tevékenyen bekapcsolódik az óvodá­kat népszerűsítő mozgalomba, az el­sők között szorgalmazza egy országos hálózat kiépítését. A terv nem sokkal halála előtt válik valóra: 1836-ban férje Brunszvik Terézzel, Kossuth Lajossal és Szentkirályi Móriccal megalapítja a Kisdedóvó Intézeteket Magyarországban Terjesztő Egyesü­letet. A munkában romló egészségi állapota miatt már nem tud tevéke­nyen részt venni, egy év múlva, 33 éves korában meghalt. Bezerédj Ist­•4? Az első magyar női meseíró ván, felesége halála után, 18' kiadta Amália ifjúsági olvasók Földesi estvék címen, valami met nyelven írt novelláit. Az első magyar női meseíró ti san rövid élete ígéretes pály tört derékba. Ha több idő £ volna meg neki, ma népszerű: minden bizonnyal Andersenm ő meséin is felnőtt Benedek I vetekedhetne. Ozogány

Next

/
Oldalképek
Tartalom