Új Szó, 2014. április (67. évfolyam, 76-99. szám)

2014-04-08 / 82. szám, kedd

6 Gazdaság és fogyasztók - hirdetés ÚJ SZÓ 2014. ÁPRILIS 8. www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Estek a betéti kamatok Pozsony. Februárban to­vább csökkent a lakossági be­tétek kamatozása - derül ki a jegybank tegnap közzétett elemzéséből. A lakossági fo­lyószámlán elhelyezett összegre átlagosan 0,33%-os kamatot fizettek a bankok, 0,12 százalékponttal alacso­nyabbat, mint egy évvel ko­rábban. Az egy évre lekötött betétek kamatozása 0,34 szá­zalékponttal, 1,43%-ra, a két évre lekötötteké 0,72 száza­lékponttal, 1,87%-ra esett vissza. A hozam egyedül a két évnél hosszabb időre lekötött betétek esetében nőtt 0,48 százalékponttal. Ezekre így februárban átlagosan 2,60 százalékos kamatot kínáltak a bankok. (SITA) Orosz-ukrán sajtháború Moszkva. Az orosz fo­gyasztóvédelmi hatóság teg­nap leállította hat ukrán cég tejtermékeinek, elsősorban sajt és sajttermékeinek az im­portját, ami elemzők szerint újabb jele a két ország egyre romló kereskedelmi kapcso­latának. Az orosz intézkedés elsősorban az ukrán sajtter­melőket sújtja. A fogyasztó- védelmi hatóság azt közölte, hogy „laboratóriumi vizsgála­tok szerint a sajttermékek zsírtartalma nem éri el a kí­vánt szintet”. Ukrajna teljes exportbevételének 0,5 száza­léka származik sajt és sajtter­mékek eladásából, Ukrajna Oroszország tizedik legna­gyobb sajtszállítója. Megfi­gyelők szerint az intézkedés válaszlépés arra a múlt heti ukrán döntésre, amivel meg­tiltotta hét orosz élelmiszer- ipari cég termékeinek az áru­sítását Ukrajnában. (MTI) Az átlagosnál kisebb növekedés Pozsony. Szlovákia idei gazdasági növekedése lema­rad a régiós átlagtól - derül ki az osztrák Erste bankcsoport elemzéséből. Eszerint a kelet- és közép-európai országok­ban 2014-ben átlagosan 2,4%-kal nő a bruttó hazai termék (GDP), miközben Szlovákiában ez csupán 1,7 százalék lesz. A leggyorsabb növekedést, 3,1%-osat idén Lengyelország könyvelheti el, 3 százalékkal nő azonban a GDP Romániában is. (TASR) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK VALUTA 1 ■E2Z25ZZ3I CZnZBHI ÁRFOLYAM > Angol font 0,8271 CT Lengyel zloty 4,1746 Cseh korona 27,444 J Magyar forint 306,50 D Horvát kuna 7,6333 Román lej 4,4655 Japán jen 141,65 CT Svájci frank 1,2202 a Kanadai dollár 1,5084 I USA-dollár 1,3723 n VÉTEL ­ELADÁS BANK I DOLLÁR I CSEH KORONA FORINT Sberbank 1,42-1,33 28,22-26,58­OTP Bank 1,44-1,32 28,67-26,25 321,55-294,44 Postabank 1,43-1,33 28,35-26,43­Szí. Takarékpénztár 1,43-1,33 28,20-26,64 321,88-294,15 Tatra banka 1,42-1,34 28,28-26,64 320,23-295,89 Príma banka­­­Általános Hitelbank­28,22-26,57­Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Újabb rezsicsökkentések, államosítások jöhetnek, és a magyar bankszektor sem lélegezhettél Folytatódó orbáni szabadságharc A gazdasági elemzők szerint az elkövetkező négy évben is folytató­dik az államosítás, egyelőre azonban nem lehet tudni, Orbán a jövőben mire teszi rá a kezä (Somogyi Tibor felvétele) Budapest. Bejött az egysza­vas program a Fidesznek, folytathatják. Az elemzők ugyan az eddigieknél va­lamivel kiszámíthatóbb gazdaságpolitikát várnak a következő Orbán-kor- mánytól, a bankok azon­ban továbbra sem számít­hatnak kegyes elbánásra, és folytatódhat az államo­sítás is. ÖSSZEFOGLALÓ Ahogy azt a különböző felmé­rések alapján sejteni lehetett, a Fidesz-KDNP pártszövetség nyerte a 2014-es választásokat, és tette mindezt úgy, hogy Or­bán Viktor március közepén a Magyar Kereskedelmi és Ipar­kamara Gazdasági Évnyitó gaz­daságpolitikai fórumán csupán annyit mondott a programjuk­ról: folytatjuk. „A Fidesznek nem volt gazdaságpolitikáj a, ha­talmi céljai voltak, az állam és kliensei számára átrendezni a gazdasági rendszert” - állítja Karsai Gábor, a GKI Gazdaság- kutató Zrt. vezérigazgató-he­lyettese. A Fidesz-kormány ed­digi víziója az volt, hogy az álla­mi szerepvállalástól, az egykul­csos adótól, állami tulajdontól lesz gazdasági növekedés, Kar­sai szerint ezekhez a választási eredmény tükrében is ragasz­kodni fognak. Jöhet a konszolidáció Ádám Zoltán, a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet Zrt. vezető kutatója elmondta: Or­bán Viktornak a vasárnapi vá­lasztások utáni beszédéből arra lehetett következtetni, hogy a jövőben egy, az unió felé kon­szolidáltabb, kiszámíthatóbb politikát fog a következő kor­mány folytatni. Kiemelte: a multicégek és a bankok to­vábbra sem járnak jól a kor­mány gazdaságpolitikájával, ha esetleg szükség lesz kiigazí­tásokra, várhatóan úgy gon­dolkodik majd a kormány, hogy rájuk rakja a terheket. Módosul a rezsicsökkentés Az mfor.hu elemzése szerint Orbán a rezsicsökkentés politi­kájával, ami lényegében a Fi­desz kampányának alapkövét jelentette, szinte egész bizto­san nem áll le. Talán annyi kü­lönbség lehet a jövőben, hogy a háztartások után most a válla­lati rezsiköltség csökkentése kerülhet a központba. A válasz­tások előtt függőben maradt ügy lett a devizahitelesek prob­lémája is, mely szintén meg­kérdőjelezhetetlen feladata lesz a régi-új kormánynak. Az viszont, hogy a devizahitelek végleges kivezetése a piacról pontosan milyen formában tör­ténik, nehezen megmondható. Az adórendszer nem igényel je­lentősebb átalakításokat. Amit célként megfogalmaztak Or- bánék, és amire a következő parlamenti ciklusban - akár már ősszel - esély mutatkozik: a személyi jövedelemadó egyszámjegyűvé tétele. Sőt, a munkavállalói járulékok csök­kentése is napirendre kerülhet. Folytatódó államosítás A második Orbán-kormány nevéhez államosítások tömke­legé kötődik, számtalan terüle­ten vetette meg ugyanis a lábát az állam. A legutóbbi időszak meghatározó lépéssorozata a közműszolgáltatókkal függött össze, ami a gazdasági elemzők szerint a jövőben is folytatód­hat. Amennyiben lesz a piacról kivonulást tervező cég, az ál­lam mindenképpen megjelen­het vásárlóként. Viszont ahogy a könyvkiadók piacára is belé­pett legutóbb, úgy könnyen olyan, új ágazatokban is megje­lenhet az állam piaci szereplő­ként, ahol úgy érzi, a jelenléte stratégiai fontosságú. Ezzel le­hetne indokolni azt a piaci pletykát is, miszerint hamaro­san jönnek majd a „nemzeti alkoholárusítók” is. Nem lesz magyar euró Eltérnek a szakértői vélemé­nyek arról, milyen euró-forint árfolyam lehet elfogadható az újraválasztott Fidesz-kormány számára. Kovács György, a UBS MI VÁRHATÓ AZ ÚJ ORBÁN-KORMÁNYTÓL? A várható negatív fejlemények: ■ politikai érdekeknek rendelik alá a gazdaságpolitikát ■ állami szolgáltatások színvonalának romlása ■ politikai kapcsolatokon keresztül erőteljes beavatkozás $ gazdaságba ■ lassul a gazdasági felzárkózás ■ a beruházások szintje érdemben nem fog emelkedni ■ a forint egyszeri leértékelése ■ a bankszektor teljes kivéreztetése • maradnak a különadók ■ csökkenő adóbevételek ■ egyensúly felborulása ■ a rezsiharc folytatása ■ szembefordulás a Nyugattal, sok konfliktus * A várható pozitív fejlemények: ■ alacsony kamatkörnyezet ■ a rendszer konszolidálása ■ kiszámíthatóság, tervezhetőség növelése ■ különadók csökkentése ■ adócsökkentés az alacsonyabb jövedelműeknek ■ több pénz az oktatásra szakértője szerint egy tartósan gyenge forint nagy terhet tesz a gazdaságra a devizahitelek magas aránya, illetve a magas külföldi finanszírozási igény miatt. Az UniCredit közgazdá­sza, Dán Bucsa szerint ugyan­akkor a választások után a ma­gyar kormány a jelenleginél gyengébb árfolyamot is elfo­gadhatónak tarthat; a szakértő szerint a kormány tolerancia­szintje 340 forintnál van. A kö­vetkező négyéves, Fidesz-két- harmad ígérete mellett nem várható, hogy Magyarország 2030 előtt bevezeti az eurót - vallja Bucsa. (MTI, Privátb., mfor.hu, mi) {Április 10-én keresse kedvenc napilapjával együtt az újságárusoknál! Melléklet az Új Szóban! Az igénytelen ribizli, a lédús egres és az ismeretlen josta Melyik zöldség melyik zöldséget kedveli? Fogja fel az esővizet! Fonott kosárban a legmutatósabb a húsvéti dísz Az oroszok drasztikusan emelték az árakat, Ukrajna pedig nem fizet Nőtt az esélye egy újabb gázválságnak A fagyos politikai légkörben csak idő kérdése, hogy a Gazprom mikor zárja el a gázcsapot (Képarchívum) Moszkva/Kijev. Ma éjfélkor lejárt az utolsó határidő, ameddig Ukrajnának ki kellett volna fizetnie az orosz Gaz­prom gázóriással szemben fel­halmozott 2,2 milliárd dolláros (1,61 milliárd euró) adósságát. Ukrajna továbbra sem fizetett, a Gazprom azonban egyelőre nem árulta el, hogy milyen vá­laszlépéseket tervez. Az ukrá­nok korábban többször is elmu­lasztottak fizetni, amit az orosz gáztársaság tolerált, tekintettel a két ország közötti politikai fe­szültségre azonban nem ki­zárt, hogy ezúttal keményen visszavágnak. Egyelőre azonban Ukrajna és Oroszország is azzal hitegeti az Európai Unió tagországait, hogy nem kell számítaniuk egy újabb gázválságra. Andrej Desi- ca megbízott ukrán külügymi­niszter az Eho Moszkvi nevű orosz rádióállomásnak nyilat­kozva tegnap azt mondta, hogy Kijev nem fogja akadályozni az Ukrajna területén át Európába irányuló orosz gázszállítást. A Gazprom orosz gázipari cég szintén tegnap arról számolt be, hogy nincs fennakadás az orosz gázexportban Ukrajnán át. A Gazprom az elmúlt idő­szakban politikai megrendelés­re drasztikus mértékben növelte az ukránoknak szállított gáz árát. Míg januárban ezer köbmé­terenként 268,5 dollárt kértek tőlük, ma már 485-öt. Csak összehasonlításképpen, az uni­ós országoknak ugyanezért át­lagosan 370 dollárt számláznak. Ha leállnának az Ukrajnán ke­resztüli szállítások, az súlyos ér­vágást jelentene az uniós orszá­goknak, hiszen Oroszország az EU gázfogyasztásának a harma­dát biztosítja, aminek a feléhez Ukrajnán keresztül jutnak hoz­zá. (TASR, mi)

Next

/
Oldalképek
Tartalom