Új Szó, 2014. április (67. évfolyam, 76-99. szám)
2014-04-05 / 80. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. ÁPRILIS 5. Közélet 3 A Fidesznek nincs programja, az ellenzék több beleszólást adna a külhoni magyarok képviselőinek Nem vagyunk kampánytéma Most nem rólunk szólt a kampány - a Fidesz sem ígért semmit (TASR/AP-felvéteI) Vasárnap 199 képviselői helyről döntenek Kisebb parlament, új választási rendszer Míg négy évvel ezelőtt a kampány fő témái között a határon túli magyarokat érintő ügyek is kiemelt helyet kaptak, most teljesen kiszorultak a fősodorból. MÓZES SZABOLCS Kettős állampolgárság, választójog, határokon átívelő egyesítés. 2010-ben a külhoni magyarok még fontos kampánytémát szolgáltattak, most szinte senki sem foglakozik velünk - igaz, negatív értelemben sem. Az utóbbi években alapvetően változott meg a baloldal kisebbségi magyarokkal kapcsolatos véleménye. A jobboldalé ugyanaz maradt, ám közben mintha a témák fogytak volna el. A 2010-es országgyűlési választás után nem sokkal a magyar parlament elfogadta a kedvezményes honosításról szóló törvényt, amely megkésett reakció volt a 2004-es, elutasító népszavazásra. A törvényt néhány szocialista képviselőn kívül mindenki megszavazta, így 2011 januárjától minden kisebbségi magyar kedvezményesen szerezhetett magyar állampolgárságot. A jogszabályra reakcióként Szlovákiában a Fico-féle ellentörvény született, mely azóta is a kétoldalú kapcsolatok egyik neuralgikus pontja. Hiányzó programok A kettős állampolgárságról szóló törvényt még egy nagyobb horderejű jogszabály követte: a választójog megadása a külhoni állampolgároknak. Ebben a kérdésben már nem volt teljes egyetértés a pártok között. Ezután viszont semmilyen jelentősebb, a kisebbségi magyarokkal kapcsolatos lépés nem történt az Országgyűlésben. A pártprogramok szerint pedig a választás után sem fog történni. A Fidesz - amely programot sem írt -, nem ígért semmit sem, a többi bejutásra esélyes párt pedig nagyrészt deklaratív jellegű megállapításokat tett. A külhoni magyarok eddigi jogállását és támogatási szintjét ugyanakkor senki sem kívánná visszanyesni, egyedül Gyur- csány Ferenc jelentette ki, hogy elvenné tőlük a szavazati jogot. Míg 2002-ben a baloldal részben a külhoniaknak adott kedvezményekkel riogatva kampányok, most ezt egy párt sem meri megtenni. Sőt, 2010 után Mesterházy Attila, majd a politikába visszatérő Bajnai Gordon is Canossát járt Erdélyben, bocsánatot kértek a ldsebbségi magyaroktól és hangsúlyozták: teljesen más politikát akarnak folytatni, mint a korábbi baloldali kormányok. Az ellenzéki - baloldali és jobbikos - programokban közös, hogy a magyar-magyar kapcsolatok és programok alakításába nagyobb beleszólást engednének a külhoni magyar szervezeteknek, reprezentatívabb módon szólítanák meg őket (most pl. Szlovákiából csak az MKP-t hívják meg a budapesti egyeztetésekre, hidas politikusokat nem), valamint átláthatóbbá tennék a támogatási rendszert. Több pénz jött A fent leírt törvényi változások mellett volt még egy technikai jellegű módosítás, amely érintette a kisebbségi magyarságot: megszüntették a Szülőföld Alapot, helyét a Bethlen Gábor Alap vette át. A külhoni magyarok támogatására megítélt pénzek pedig nominális értéken kb. megkétszereződtek az elmúlt négy évben. Míg a 2009-es magyar költségvetésben (és a 2010-esben is) - ezeket még a baloldali kormányok készítették - összesen kb. 9,5 milliárd forintnyi összeget különítettek el a határon túli magyarok támogatására, addig az idei büdzsében ezen tételek összesített összege 19 milliárd forintra rúg. 2011- ben 13,3, egy évre rá 14, tavaly pedig már 16 milliárd ment erre a célra. A rendszer ugyanakkor - hasonlóan a többi magyarországi kormányzati forráshoz - nem működik átláthatóan: nehéz pontos képet kapni arról, mire ment el a pénz, kik voltak a kedvezményezettek, s főként, miért kapták a nem kis támogatásokat. MÓZES SZABOLCS A pozsonyi parlamentben 150, az új budapestiben 199 képviselő foglalhat helyet. Mik a két választási rendszer között a legnagyobb különbségek? Hogyan értelmezze a vasárnap esti eredményváró során a magyar tévék képernyőjén folyamatosan frissülő számokat? Míg a szlovákiai választási rendszer arányos képviseleti szisztéma, a magyarországi ke- vertnek számít - arányos és többségi elemeket is tartalmaz. Az arányos azt jelenti: mindegyik párt annyi képviselőt szerez, amüyen arányú támogatást kapott a választáson. Egy torzító tényező van csak: a bejutási küszöb - erre azért van szükség, hogy ne aprózódjanak el a mandátumok. Vagyis ha valaki a szavazatok 10 százalékát szerzi meg, nagyjából a képviselői helyek 10 százalékára számíthat. Egy kétszer nagyobb párt pedig kétszer több helyre. A magyarországi rendszerben a 199 mandátum közül közel 93-at ilyen-módon osztanak ki (hogy miért csak közel, arra még visszatérünk). A maradék 106 képviselői helyet egyéni választókerületekben (evk) lehet megszerezni - a többségi elv alapján, vagyis, ha Szabó János képviselőjelölt szerzi meg a legtöbb szavazatot, mandátumhoz jut. így szélsőséges esetben az is előfordulhat, hogy egy párt országos listája csak 30-40 százaléknyi támogatást kap, az egyéni körzetekben viszont minden jelöltje többséget szerez, akkor megszerzi a mandátumok közel 80 százalékát - mindezt úgy, hogy a választók alig felének támogatását bírja csak. A képletet tovább bonyolítják a töredékszavazatok. Ezek kicsit arányosítják az egyéni választókörzetek többségi rendszerének hatását. A pártok ugyanis magukkal viszik az evk-kban megszerzett vok- sokat, s ennek arányában kapnak néhány mandátumot - így tehát nem vesznek el teljesen a sikertelen egyéni képviselőjelöltekre leadott szavazatok. Töredékszavazatot a korábbi választási rendszerben csak a vesztesek kaptak, újabban a győztes is visz ilyet magával: a második legtöbb szavazatot elérő jelölt eggyel növelt szavazatainak kivonása után fennmaradó szavazatait. Vagyis ha Szabó János 30 ezer szavazattal lett első, a második Kovács József pedig 25 ezer voksot kapott, akkor utóbbi 25 ezer, Szabó pedig 4999-et visz pártja kompenzációs listájára. A rendszert még tovább bonyolítják a nemzetiségi listák, ám mivel ezekről az idei választáson aligha szerez bárki is mandátumot, ezúttal nem foglalkozunk vele. Melyik a jobb rendszer? Erre nincs egyértelmű válasz. Az arányos szisztéma előnye, hogy mindegyik párt támogatásával arányos befolyáshoz jut a parlamentben, s nem mellékesen a rendszer működését a választók is könnyebben átlátják. A kevert és a többségi rendszerek előnye, hogy kiszűri a szélsőségeket, a különbségek felnagyításával (a Fidesz pl. 2010-ben a listás szavazatok alig 53 százalékával is kétharmados többséget ért el) politikailag stabilabbá, kor- mányozhatóbbá teszi az országot - Magyarországon pl. a rendszerváltás óta eltelt időszakban még nem tartottak előrehozott választást, nálunk háromszor is idő előtt járultunk az urnákhoz. A szlovák Eustream gázszállító társaság szerint őket ukrán részről senki sem kérte fel a nagykaposi határkeresztező pont megtekintésére Ukrajna: a szlovák fél fékezi a visszaáramló gázszállítás elindítását ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony/Kijev. Szlovákia blokkolja a visszaáramló (reverz) gázszállítás beindítását Ukrajnába, amitől pedig azt reméljük, hogy sikerül csökkenteni függőségünket az orosz szállításoktól - állítja Ju- rij Prodan ukrán energiaügyi miniszter. „Szlovákiával kapcsolatban jelenleg komoly problémáink vannak, mivel ott a visszaáramló gázszállítás kérdésével gyakorlatilag egyáltalán nem foglalkoznak. Sőt, még azt sem teszi lehetővé, hogy a szlovák szakemberekkel együtt ellátogassunk a nagykaposi szlovák-ukrán határkeresztező hálózati pontra, amire azért lenne szükség, hogy megismerkedjünk a műszaki dokumentációval, és hogy felmérhessük a gázszállítás lehetőségeid’ - panaszkodik az ukrán tárcavezető. A szlovák Eustream gázszállító társaság ugyanakkor félrevezetőnek tartja az ukrán energiaügyi miniszter állításait. „Társaságunkat ukrán részről senki sem kérte fel a nagykaposi határkeresztező pont megtekintésére. Aki mást állít, az csak találgat” - nyilatkozta Vahram Chugu- ryan, az Eustream szóvivője. Günther Oettinger, az Európai Unió energiapolitikai biztosa pár nappal ezelőtt ugyanakkor még rendkívül optimistán nyilatkozott a két ország közötti tárgyalásokról. Akkori nyilatkozata szerint akár már e hónapban megszülethet a szerződés a Szlovákián keresztül visszaáramló gázszállításról Ukrajnába, aminek köszönhetően a szállítások már az idei év végén beindulhatnak. Az ukrán energiaügyi miniszter szerint azonban a két ország több kérdésben sem képes egyezségre jutni. „A szlovák fél azt javasolja Ukrajnának, hogy a visszaáramló szállításra egy teljesen új gázvezetéket építsünk ki, amire azonban szerintünk semmi szükség. A vezeték kiépítése ráadásul 14 hónapot venne igénybe, a költségek pedig 20 milliárd euróra rúgnának” - állítja Prodan, aki szerint azonban szeretnének egyezségre jutni Szlovákiával, hiszen évente így 20 milliárd köbméternyi gázhoz juthatnának. „Ez olyan mennyiség, amiért megéri folytatni a tárgyalásokat” - mondta az ukrán tárcavezető. Prodan szerint azonban nem szabadna megfeledkezni arról sem, hogy a szállítások iránt a lengyelek és a magyarok is érdeklődnek. Magyar hírforrások, az FGSZ Földgázszállítóra hivatkozva, máris jelezték, hogy ezzel Magyarország is jól járna, mivel a tranzitdíj a korábbi szakértői becslések szerint néhány hónap alatt is százmillió forintos nagyságrendet ér el. A szállítások újraAz óra nullán áll, még egy ideig nem áramlik a gáz (SITA-AP-fotó) szeretne megegyezni a nyugati gázszállításokról, az ukrán gáz- fogyasztás 50 százalékát biztosító Oroszország ugyanis egyre agresszívebb követelésekkel áll elő. Az ukránoknak szállított orosz gáz ára az aktuális politikai helyzettől függ. Idén januárban az orosz Gazprom jelentősen csökkentette az Ukrajnába szállított fűtőanyag árát. A tarifa akkor ezer köbméterenként 401 dollárról 268,5 dollárra esett vissza. A két ország közötti kapcsolatok elmérgesedése miatt azonban mára a Gazprom 485 dollárra emelte ezer köbméternyi gáz árát, vagyis az Európából érkező fűtőanyag ismét versenyképessé vált Ukrajna számára. „Jelenleg hat ajánlatunk van a nyugati cégektől, az ár pedig ezer köbméterenként 387 és 400 dollár között mozog” - nyilatkozta az ukrán energiaügyi miniszter. (TASR, SITA, mi) pacitást kössenek le a beregda- róci magyar-ukrán határkeresztező hálózati pontra. Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök tegnap bejelentette, hogy Ukrajna mielőbb indítására ráadásul magyar részről minden lehetőség megvan, hiszen a kereskedőknek a jelenlegi gázév végéig - vagyis 2014. június 30-ig - van lehetőségük arra, hogy tranzitka-
