Új Szó, 2014. március (67. évfolyam, 50-75. szám)
2014-03-18 / 64. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. AAÁRCIUS 18. Kultúra-hirdetés 13 A Felvidék - Horná zem korszerű eszközökkel jeleníti meg a történelem szégyenteljes időszakát Babszemek vagyunk a térképen Személyes, mégis kiegyensúlyozott film született a lakosságcseréről, érdekes képi megoldásokkal. Vladislava Plančíková Felvidék - Horná zem című „animációs dokumentumfilmje” március 25-től látható a hazai mozikban. A műfaji meghatározás azért került idézőjelbe, mert mindkét szó alapos magyarázatra szorul. A harmadik elemzésre méltó dolog a rendező indíttatása, illetve identitása. JUHÁSZ KATALIN Vladislava Plančíková a pozsonyi Színház- és Filmművészeti Egyetemen hat éven át készítette ezt a filmet. Dédszülei Tótkomlósról áttelepült szlovákok, akik - nagyanyja szerint - életük végéig visszavágytak szülőfalujukba. A második világháború utáni szlovák-magyar sakkjátszmáját feldolgozó film arra kívánja ráirányítani a figyelmet, hogy nincsenek egyértelmű, fekete-fehér megoldások. Megmutatja, hogyan változtatta meg a politika olyan emberek életét, akik nem is értették, mi történik velük. Hogyan emlékeznek ezekre az időkre az érintettek? Hogyan kommunikálta a lakosságcserét az akkori sajtó? Mit tudnak minderről a mai fiatalok - itteni magyarok, szlovákok, vegyes házasságban élők? Mi a véleményük a szlovákiai magyaroknak a többségi nemzetről és fordítva? Miért és hogyan asszimilálódik az ember? Mit ígértek a Magyarországról áttelepített szlovákoknak és mi várt rájuk valójában? Miért és hogyan szállították Csehországba az itteni magyarokat? Megannyi súlyos kérdés sorakozik a filmben, amely ennek ellenére - meglepő módon - mégsem történelemkönyv-ízű, azaz nem a megszokott, hagyományos dokumentumfilmes megoldások láthatók benne (beszélő fejek és archív felvételek). Már a kezdés szimpatikus: a A rendező családfája személyes érintettség okán megszólal Vladislava Plančíková nagyanyja, szülei (az anya magyarországi szlovák származású, az apa szlovákiai magyar). A narrációs szöveg pedig a mesék hangnemében íródott, épp csak az „egyszer volt, hol nem volt...” hiányzik. A meseszerűséget a vizuális megoldásokkal is hangsúlyozza a rendező. A lakosság- cserét szemléltető térképeket például babszemekből formázza meg. A szlovákok piros, a magyarok fehér babszemek, a nemzetiségileg vegyes lakosság pedig tarka babokból áll. A Dunát nejlonzacskó szemlélteti. A családfát valódi fadarabokból rakja össze, amelyekre régi fotókat helyez. A film első öt percében Idzárólag állóképeket használ, a felvillanó képek gyors montázsa a legkorszerűbb számítástechnikai eszközökkel készült. Egymásba kulcsolódó kezek, beszédes arcokról készült megkapó közelik. A helyváltoztatást cipőkkel játszatja el. Ez a szokatlan narrációs stratégia végig jelen van, a beszélő fejek csak kiegészítik az animációt, az archív felvételeket pedig könyvlapokra, illetve egy kézzel írt napló lapjaira montírozza rá. A napló fontos eleme a történetnek: egy pozsonyi maFILMKOCKA Felvidék - Horná zem Színes szlovák dokumentumfilm, 75 perc, 2014 ■ Rendező, forgatókönyv, animáció: Vladislava Plančíková ■ Vágó: Terézia Mikulášová, Cséplő Zsuzsanna • Operatőr: Dušan Musár « Zene: Jana Kirschner ■ Fotó: Debora Pastirčáková ■ Hang: Igor Baar ■ Dramaturg: Kerekes Péter, Gesa Marten . Vladislava Plančíková gyár férfi írta a ligetfalui gyűjtőtáborban, miközben lányával együtt várt a sorsára. De olyan idős asszony is megszólal, akinek édesapját az ő születése előtt két héttel vitték el munka- szolgálatra, a családot pedig közben kitelepítették. Sosem találkoztak. (Fotó: Filmtopia) A filmben szó esik a szudéta- németek tragédiájáról is. Miközben egy szemtanú mesél, játékbabák jelenítik meg az erdő szélén halomra lőtt és tömegsírba temetett embereket. Az avar alól babák apró végtagjai emel- kednekki. Ahatás döbbenetes. Mivel tudjuk, mit jelent nálunk a moziforgalmazás, örömmel nyugtáztuk a fiatal alkotók igyekezetét, akik a premier után nyakukba veszik az országot, és mozgó mozijukkal bárhová elmennek, ahol érdeklődés mutatkozik a film iránt. A szjovák közszolgálati televízió novemberben tervezi a Felvidék - Horná zem bemutatását, addig pedig különböző fesztiválokra szeretné elvinni a filmet a lelkes csapat. Egyébként azt is kipróbálták, mennyit ért meg ebből a kétnyelvű filmből egy külföldi néző. Kerekes Péter dramaturg szerint mindent. Legfeljebb nem hisz majd a szemének. „Nekünk, fiataloknak most kell feltennünk a kérdéseinket, mert hamarosan nem lesz kit kérdeznünk. Ez nemcsak jogunk, hanem kötelességünk is” - fogalmazott Lucia Satinská, a film egyik közreműködője, aki szerint ez az alkotás minden korosztály, minden nemzetiség számára érdekes lehet. A magyar színházakról Bécsben Bécs. A magyarországi színházak helyzetéről, a politika és a kultúra kapcsolatáról tartottak pódiumbeszélgetést Bécsben, az osztrák Burgtheater szervezésében. A résztvevők - Csáki Judit újságíró, Máté Gábor, a Katona József Színház ügyvezető igazgatója és Mattyasovszky Bence, a Katona adminisztratív igazgatója - egyebek mellett kiemelték, hogy a független színházak finanszírozása bizonytalanná vált, és hiányolták a valódi párbeszédet a kulturális életben a kormányzat, valamint a kultúrpolitika bírálói között. Máté Gábor úgy fogalmazott: Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója olyan programot hirdetett meg, amely „a szépség, a remény és a hősök keresését” jelenti a színpadon. A problémát abban látja, hogy támadások érik az olyan színházakat, amelyek nem ezt az ízlésvilágot képviselik, valamint abban is, hogy „kijelölik az irányt” azoknak a színházaknak, amelyek részesülni akarnak a támogatásokból. (MTI) A Tornai Művésztelep alkotói Debrecenben Terek között FECSÓ YVETT Debrecen. Terek között címmel a Bódva-völgyi és Érchegy- ségi Kulturális Központ és a Fe- csó Pál Polgári Társulás közös szervezésében létrejött képző- művészeti rendezvények alkotásaiból nyűt kiállítás a Debreceni Művelődési Központ Belvárosi Galériájában (Kossuth utca 1). A kiállítás elsősorban a Kálvária I—II - site specific art programok, valamint a 2013-as Tornai Művésztelep munkáiból válogat. A rendezvényeken olyan képzőművészek vettek részt, akik valamilyen formában kötődnek a Tornai Művésztelep vizuális műhelyéhez, amelynek egyik fontos célja, hogy megteremtse a kortárs szakrális művészet talaját a térségben. A Debrecenben látható alkotások főként a régió kulturális, építészeti, természeti, életmódbeli és mondavilágot tükröző jellegzetességeire építenek, de erőteljesen próbálnak szembesíteni a térség jelentős problémáival is. A Debrecenben látható kiállítás az első abban a sorozatban, amely egy-egy határon túli régió meghatározó alkotótelepeit, alkotóit kívánja bemutatni. A kiállítók között ott van Pribék Gábor, Tóth József, Zatroch Viktória, Komjáti Zsolt, Csernok Barnabás, Fecsó Szilárd, Fecsó Yvett, Éliás Ádám, Király Zsuzsanna, Cselényi Árpád, Dudás Bálint, Raček Eszter, Szúnyog Júlia. A tárlat április 2-áig tekinthető meg. A kiállítás egyik részlete (A szerző felvétele) Alapiskolák, figyelem! Ismét ]U Program a tudás közvetítésére - szórakoztató formában A következő munkafüzet felsőtagozatos tanulók részére készül Téma: Az emberiség globális problémái (Környezetvédelem) A munka unkafüzeteí am időtartama a az Új Szót a tanulók és az oktató pedagógusok :t (2014. április 14. - május 14.) ingyen kapják. Amennyiben az Önök iskolája is szeretne bekapcsolódni a programba, kérjük az adatokat 2014. március 24-ig küldjék el a marketing@ujszo.com címre. Jelentkezési adatok Téma: Az emberiség globális problémái Az iskola neve és címe: Slovnaft Telefon:............................................ ..... E-mail:................................................... A programba bekapcsolódó tanulók száma:................................................... A tantárgyat oktató pedagógusok száma: BP140097
