Új Szó, 2014. március (67. évfolyam, 50-75. szám)
2014-03-07 / 55. szám, péntek
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2014. AAÁRC1US 7. www.ujszo.com ■EIKBH Elhunyt Gosztonyi János Budapest. Életének 87. évében elhunyt Gosztonyi János drámaíró, rendező, Jászai Mari-díjas színész, érdemes művész, az egykori Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára. 1949-ben a Színház- és Filmművészeti Főiskola elvégzése után színészként a Nemzeti Színházhoz szerződött, majd 1960-ban a Déryné Színház dramaturgja, 1962-ben a Thália Színház rendezője, 1976 és 1989 között a Radnóti Színpad főrendezője volt. Színészként szerepelt a Bors, a Linda és a Kisváros című sorozatokban, a Kojak Budapesten-ben és a Szerencsés Dánielben. (MTI) Ahazaútmár a mozikban Tokió. A héten kezdték játszani Japán-szerte az első széles körben forgalmazott, a fukusimai nukleáris katasztrófával foglalkozó japán filmet, amely egy család történetén keresztül beszél a tragédia következményeiről. Kubota Nao rendező a katasztrófa emberi oldalának ábrázolására törekedett. A produkció egy mezőgazdaságból élő családot mutat be, amelynek a katasztrófa után el kellett hagynia házát és földjét, és azóta is átmeneti szálláson él egyre azt várva, hogy mikor kap engedélyt a hazatérésre oda, ahol minden ősük lakott. Dzsiro, a film főhőse, a család második fiúgyermeke azonban titokban visszaszökik elzárt területen lévő földjükre. A film eredeti címe Iedzsi, japánul A hazaút, a nemzetközi piacon Homeland címmel kerül forgalomba. (MTI) Kerekes Péter közönségdíjjal tért vissza a Berlinaléról, ennek ellenére soha többé nem akar másokkal közösen rendezni Lúzerekről és romantikus hősökről Közönségdíjat kapott az idei Berlinalén Kerekes Péter, Ivan Ostrochovský és Pavol Pekarčík Bársonyos terroristák című dokumentumfilmje, amely három „romantikus” hős történetét meséli el. A nyolcvanas években a maguk szerény módján próbáltak tenni valamit a kommunista államhata- ~ lom ellen, terrorizmus vádjával ítélték el őket, és „példás” büntetést kaptak. JUHÁSZ KATALIN A játékfilmes és dokumentarista elemeket vegyítő, különleges hangulatú és fanyar humorú alkotásairól ismert, kassai származású Kerekes Péter esetében szinte természetes, hogy minden filmje sikert arat a nemzetközi fesztiválokon. Díjainak felsorolására helyhiány miatt nem vállalkozunk, legyen elég annyi, hogy a Bársonyos terroristák (Zamatoví teroristi) Karlovy Varyban megkapta a kritikusok díját, majd beválogatták a Berlinale hivatalos ver- senyprogramj ába. Az egyik szereplő fel akarta robbantani a tribünt a május elsejei felvonulás előtti éjszakán, de részegen elaludt a helyszínen, táskájában a robbanószerrel, és az őrök ébresztették. A másik Husák ellen tervezett egy meglehetősen bárgyú merényletet. A harmadik szocialista transzparenseket robbantott fel. Senkinek sem ártottak, mégis éveket ültek börtönben. Megértheti ezt egy nyugati néző? Erre én is kíváncsi voltam, ezért két vetítésre is beültem, hogy figyeljem a berlini közönség reakcióit. Összesen körülbelül ezer ember látta a filmet. És olyan helyeken nevettek, ahol nem is vártam, mert azt hittem, hogy csak a hazai nésodikok. Ezért a téma univerzálisnak tűnik. Kerekes Péter zők érthetik azokat a „speciális” poénokat. Úgy láttam, a három történet komikumát és tragikumát is megértették. Nekik leginkább az tetszett, hogy egy komoly téma, az antikommunista ellenállás humorosan lett feldolgozva, és nem három hőst mutat be, hanem három lúzert, akiket terrorizmusért ítéltek el. Egyfajta antikommunista akciófilmként indul, aztán rájössz, hogy valójában egy romantikus filmet nézel az eltűnt szerelemről. Mekkora, súlya van a közönségdíjnak a Berlinalén? Egyáltalán hogyan zajlik a közönségszavazás? Nem úgy kell elképzelni a dolgot, hogy a közönség a moziteremből kifelé jövet cédulákat dobál egy urnába. A Tagesspiegel című tekintélyes német napilap filmes bloggerei szavaznak, akik nem szakmabeliek, hanem civilek. Van köztük régész, fogorvos, mindenféle ember. Olyan filmrajongók ők, akik egy átlagembernél valamivel jobban értenek a műfajhoz, ületve az átlagnál jobban szeretik a filmeket. Számunkra már az meglepetés volt, hogy a filmet Karlovy Vary után egyáltalán beválogatták a berlini versenyprogramba. Egymás után két A kategóriás fesztivál nagyon ritkán választja ki ugyanazt a filmet. Mivel hárman rendeztetek egy három részből álló filmet, logikus lenne a feltevés, hogy mindegyikőtök egy-egy részért felelős... Ez nem így van, mindhárman végig ott voltunk a plac- con. Rengeteg vita, veszekedés közepette születtek meg a jelenetek. Hadd ne részletezzem, mennyire nehéz volt számomra ez a folyamat. És be kell vallanom, hogy nem is vagyok száz százalékban elégedett a filmmel, szerintem vannak hibái. Mindenesetre fontos tapasztalat ez számomra, mert most már tudom, hogy soha többé nem szeretnék másokkal együtt filmet rendezni. Ehhez képest kaptunk egy kritikusi díjat és egy közönségdíjat, ami elméletileg azt jelenti, hogy ez egy ideális film... (Pálmai László felvétele) Mi lesz a következő filmed témája? Azokról a kiképzett űrhajósokról szeretnék forgatni, akik sosem jutottak el a világűrbe. Minden űrutazáshoz két főt készítenek fel, csak később döntik el, melyikük repülhet. Engem azok érdekelnek, akik a hosszú felkészülés után végül lecsúsznak a nagy lehetőségről. Ha úgy tetszik, ismét a lúzerek érdekelnek. Valamennyien ismerjük ezt az érzést, életünk során sokszor voltunk már máJelenet a Bársonyos terroristákból Mostanában Csehországban, Pozsonyban és Budapesten is tanítasz. Milyenek a hallgatóid? A rendező szakos diákok szerintem mindhárom helyen egyformák. Lelkesek, kíváncsiak, tele vannak ötletekkel és tettvággyal. A budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem azért érdekes tapasztalat számomra, mert rádöbbentem, mennyire elfelejtettem magyarul az évek alatt, amióta szlovák környezetben élek és dolgozom. Előadás közben gyakran olyan alapvető filmes kifejezések nem jutottak eszembe, mint a belső monológ, a nézőpont vagy a kameraállás. Ráadásul a kiejtésemen egyáltalán nem érződött, hogy „külföldről” jöttem, úgyhogy a külföldieknek kijáró elnéző magatartásra sem számíthattam. A hiányosságokat angol szakkifejezésekkel igyekeztem pótolni, amiért meg nyilván idiótának néztek. Ebből a szempontból jobban boldogulok az Almási Tamás által vezetett Doc Nomads mesterképzésen, ami egy nemzetközi kezdeményezés. Ott angolul tanítok. Egyébként mindkét helyen főleg a saját filmjeimet, illetve a barátaim filmjeit elemzem. És rájöttem, hogy tulajdonképpen tanítani is nagyon szeretek, nem csak forgatni... (Képarchívum) Március 8-tól szombatonként a Duna TV-ben látható a tehetségkutató Indul a Fölszállott a páva élő adása AJÁNLÓ Az elődöntőkhöz érkezett az MTVA és a Hagyományok Háza Fölszállott a páva népzenei és néptáncos tehetségkutató műsora. Holnap a Duna Televízióban, a 18 órás Híradó után először láthatják élőben a nézők a Fölszállott a páva fellépőit. Az est házigazdái, Herczku Ágnes és Novák Péter szombatról szombatra a képernyők elé várja mindazokat, akik a Kárpát-medence színeiben, zenéjében és táncában szeretnének gyönyörködni. Az elmúlt nyolc hétvégén a területi válogatófilmeket láthatták a nézők. A népzenei és néptáncos tehetségkutatóban szakmai zsűri irányításával Sebő Ferenc, a zsűri elnöke (Fotó: MTVA) több mint ezer fiatal mérte össze tudását Magyarországról és az ország határain túlról. Négy kategóriában - énekes szólisták és énekegyüttesek, hangszeres szólisták és zenekarok, szóló és páros táncosok, valamint táncegyüttesek - 12-12 produkció jutott tovább. Az első négy adásban, azaz az elődöntőkben őket ismerhetik meg a nézők. A zsűri tagja 2014-ben Zsuráfszky Zoltán Kossuth-dí- jas koreográfus, Sebestyén Márta Kossuth-díjas énekes, Sebő Ferenc Kossuth-díjas zenész, a zsűri elnöke, továbbá Agócs Gergely néprajzkutató, zenész, valamint Diószegi László történész, koreográfus, a Martin Néptáncszövetség elnöke. (MTVA) OTTHONUNK A NYELV Bálint-nap és Jókai-bableves MISAD KATALIN A címben szereplő kifejezések két olvasói levélnek köszönhetően kerültek egymás mellé: a levélírók a szóban forgó megnevezések helyes írás- módj ára voltak kíváncsiak. A személynevek és a közszavak gyakran lépnek egymással valamilyen összetételnek tekinthető kapcsolatba. Az ilyen szószerkezetekben általában a személynév az előtag, a közszó pedig az utótag, s köztük jelöletlen alárendelő viszony van: Bá- lint-nap - 'Bálint (névjnapja’, Jókai-bableves - 'Jókairól elnevezett bableves’. Mint látjuk, a tulajdonnévi és a közszói elem kapcsolatát kötőjel jelöli, ez az írásmód mind a magyar, mind az idegen személynevekkel alkotott összetételekre érvényes: Arany-ballada, Eiffel-torony, Mikulás-ünnepély, Pitagorasz- tétel. A személynévi összetételekben a tulajdonnévi tag lehet többelemű is, ilyenkor is megtartjuk a kötőjeles írásmódot, pl.: Juhász Gyula-portré, Szent Margit-legenda. A személynevet tartalmazó összetételekből a kötőjelet két okból kell elhagyni. Egyrészt akkor, ha a közszói elemet is tartalmazó személynévhez összetételi utótag járul, pl.: Mátyás király terem. Az összetétel előtagja ilyenkor két különírt egységből tevődik össze, amelyben a második tag a személynévhez tartozik ugyan, de annak nem szerves része, ezért kötőjel nélkül kapcsoljuk őket egymáshoz: Mátyáskirály. Aterem utótag a magyar helyesírás értelemtükröztető jellege miatt szintén kötőjel nélkül járul a Mátyás király szerkezethez. A kötőjelhasználat itt zavaró lenne, hiszen a szerkezet második (király) és harmadik (terem) tagjának összetartozására utalna, holott az összetétel a 'Mátyás királyról elnevezett terem’ jelentést közvetíti. Másrészt akkor hagyjuk el a kötőjelet a személynevet tartalmazó összetételből, ha a személynév különírt szókapcsolattal lép nyelvtani viszonyba, pl.: Kazinczy Ferenc kiejtési verseny. A rendezvény hivatalos nevének rövid változatát azonban már kötőjellel írjuk, hiszen egyelemű személynév és közszói utótag kapcsolódik benne egymáshoz: Kazinczy-verseny.
