Új Szó, 2014. március (67. évfolyam, 50-75. szám)
2014-03-06 / 54. szám, csütörtök
4 Régió ÚJ SZÓ 2014. MÁRCIUS 6. www.ujszo.com AJANLO Március 6. (csütörtök) Komárom - 17.00: Szomolai Tibor Felvidéki sa- ga című családregényének bemutatója a Csemadok Galériában. (vkm) Szene - 19.00: beszélgetés Bárdos Gyula köztársa- ságielnök-jelölttel a Nostalgia vendéglőben. (va) Március 7. (péntek) Szene - 16.00: az Impresia című kiállítás megnyitója a Labirintus Galériában. (va) Komárom - 17.00: Tóth Csaba Malevics négyzete - Két évtized képinterpretációi című kiállításának megnyitója a Limes Galériában. Házigazda: Farkas Veronika művészettörténész, megnyitja Ölveczky Gábor grafikus. A tárlat április 13-iglátható, (v) Komárom -19.00: Ahogy esik, úgy puffan - improvizációs játék a Mokka kávézóban. Játékmester: Majorfalvi Bálint, játszanak: Molnár Xénia, Nagy László, Öllé Erik és Oszlik Péter, (vkm) A patinás épület több helyen beázik Tatarozásra szorul a zselízi magyar iskola GULYÁS ZSUZSANNA Zselíz. Teljes felújításra szorul a zselízi magyar alapiskola tetőszerkezete. A patinás épület több helyen beázik, a gerendák elkorhadtak. Az ereszcsatorna is rossz állapotban van. Az iskola legöregebb részét a negyvenes években adták át, más részei a hatvanas, illetve nyolcvanas években épültek. „2011-től folyamatosan pályázunk az tető rekonstrukciójára, ám az oktatási tárca folyamatosan elutasít minket. Legutóbb a pénzügyminisztériumtól kértünk támogatást. A helyzet valóban komoly: a tető több ponton beázik, emiatt néhány helyen leszakadt a mennyezet. Decemberben saját költségvetésből megpróbáltuk elvégezni a legégetőbb javításokat” - mondta Máté Anikó igazgató. A gondokat tetőzi, hogy egy munkás súlya alatt beszakadt a födém, és kiderült, hogy a rossz ereszcsatorna miatt az esővíz több évig alámosta az épületet. „Becsléseink szerint a legszükségesebbjavítások 240 ezer euróba kerülnének. Ez az összeg az egyre emelkedik, mert az időjárás viszontagságai egyre inkább rányomják bélyegüket az épületre” - nyilatkozott Máté Anikó. A zselízi iskolába huszonhat kiselsős jár. Szeptemberben néggyel több elsőssel kezdik a tanévet. „Két első osztályunk lesz. A beíratott gyerekek zöme zselízi” - tájékoztatott az igazgató. Korábban több beutazó diákuk volt. Az utóbbi években viszont többen választják a községi kisiskolákat, így az ingázó gyerekek száma csökkent. „A diáklétszám alakulására a fiatalok elvándorlása nagyon rossz hatással van. Azok a szülők, akik magyar iskolába íratnák gyermeküket, elköltöznek. A környéken kevés a munkalehetőség. Főleg a harmincas korosztály, a diplomások kényszerülnek arra, hogy elköltözzenek erről a vidékről” - jegyezte meg Máté Anikó. Szeptembertől harminc elsősük lesz. A gyerekek zöme zselízi, az ingázók száma csökken. (A szerző felvétele) A kenyér és az üzemanyag drágult, kevesebb a bevásárlóturista, a hrivnya gyengült „Putyin debil” Kolduló öregasszonyt ábrázoló gipszszobrot éppúgy lehet kapni Kisszelmencen, mint kétes eredetű márkás tréningruhát, cipőt és napszemüveget, olcsó cigit, alkoholt és édességet (A szerző felvételei) Kisszelmenc. A címben olvasható meglehetősen sommás, ám orvosilag egyelőre nem bizonyított pszichológiai szakvéleményt egy ukrán határőr súgta a fülembe tegnap, közvetlenül azután, hogy a Kis- és Nagyszelmenc közötti átkelő érintésével - amolyan botcsinálta haditudósítóként - Ukrajnába érkeztem. LECZO ZOLTÁN A határ menti kárpátaljai faluban jó párszor megfordultam az elmúlt években, de megérkezésem akkora izgalmat még egyszer sem váltott ki a rendészeti szerveknél, mint amilyet most. Fotóstáskám tartalmát átböngészve egyikük ugyanis a diktafon, a két telefon, a mikrofon és a két fényképezőgép láttán éleslátásáról tanúbizonyságot téve felkiáltott: „Zsurnalisztl”. Ez épp elég volt ahhoz, hogy a szolgálattévők körém gyűljenek, és érdeklődni kezdjenek, ugyan mi a fenének jöttem én az országba. ,Azért érkeztem - mondtam őszintén - mert érdekel, mi a helyzet jelenleg Kisszelmencen.” ,Akkor feleslegesen jött, mert itt nyugalom van” - közölték. „Esetleg a Krím félszigetre, ahol a probléma adódott, nem szándékozik elmenni?” - érdeklődtek. Miután közöltem, hogy délutánra le kell adnom a cikket, így nemhogy a Krím félszigetre, de a néhány kilométerre lévő Ungvárra se lesz módom elmenni, lázas telefonálgatás kezdődött vélhetően arról, egyáltalán beengedjenek-e az országba. Miután az egyenruhások egyike a fülembe súgta az orosz államfő pszichikai állapotáról alkotott véleményét, mégiscsak utamra engedtek. Áruhiány nincs, de a nyugdíj miatt aggódnak A falu főutcáján végigsétálva azt tapasztaltam, hogy a boltok előtt a szokásosnál jóval kevesebb bevásárlóturista bámészkodik, de hogy a vásárlók számának csökkenését a tegnapi rossz időjárás, vagy a média országos háborús helyzetet vizionáló hírei okozták-e, nem sikerült megállapítani. A helyi élelmiszerboltba betérve megtudtam, hogy a régióban az elmúlt napok történéseiből mindössze annyit tapasztaltak, hogy valamelyest drágult a kenyér és a benzin, meg hogy a hrivnya is gyengült az euróhoz képest. A kenyér, ami korábban 5,10-be került, 10 kopij- kával lett drágább, a benzinért mostanság 13 hrivnyát kell fizetni, egy euróért pedig tegnap 12 hrivnya 20 kopijkát kértek. Az eladó szerint az általános élelmiszereket a lakosság nem vásárolja fel tömegesen, és egyelőre ellátási gondok sincsenek. Egy nyugdíjas asszony elpanaszolta, leginkább azért aggódik, hogy az épp esedékes 1040 hrivnyás (kb. 85 euró) nyugdíját megkapja-e, mert a tévében megszaporodtak az ukrán gazdaság összeomlását jósló hírek. „Halott ember”, „tömeggyilkos” Az egyik ruhabolt előtt ácsorgó helyi férfi elmondta, a médiában amúgy is gyakoriak az álhírek, a vasárnapi kárpátaljai mozgósításról szóló beszámolók - melyek szintén nem bizonyultak helytállónak - kisebb pánikot okoztak. Az illető viszont nem tartotta valószínűnek, hogy egy esetleges mozgósítás tömeges kivándorlást okozna, ugyanis a katonai szolgálat megtagadása Ukrajnában több éves börtönnel büntethető, és az otthon maradt családtagokra váró kellemetlenségek miatt kevesen kockáztatnák meg a „dezertálást”. Egy másik nyugdíjas beszélgetésünket hallva bekapcsolódott az eszmecserébe, és mindjárt értékelte is az Ukrajnában kialakult helyzetet. Szerinte a legfőbb gondot az évek óta tapasztalható korrupció jelenti, meg az, hogy Janukovics diktatúrát vezetett be, a hivatalokba pedig mindenhová oroszokat ültetett. Az idős ember szerint az ország kettészakadásától nem kell tartani, mert ha a keleti területeket elcsatolnák, az Ukrajna végét jelentené, hisz akkor több szomszédos ország is területi igényekkel állna elő. „Valahol azt olvastam, hogy Kárpátalját már Szlovákia is visszakérte, meg a románok is igényt tartanak bizonyos területekre” - mondta. Janukovicsot a két helyi „halott embernek” nevezte, és biztosak voltak abban is, hogy „van valamilyen európai szervezet”, amelyik felelősségre vonja az ilyen „tömeggyilkosokat”. Egyikük, aki 30 éve nem járt a szomszédos Nagy- szelmencen, azt is elárulta, az emberek egy része a magas árakról hallva az ország Európai Unióhoz való csatlakozását sem nézné jó szemmel... Megmondták, hogy minden rendben Hazaindulván a határon még egyszer megbizonyosodhattam arról, hogy a hatóság figyelemmel kísérte a látogatásomat, ugyanis az őrbódéből kilépő egyenruhás nő már messziről érdeklődött, ugye láttam a saját szememmel is, amit megmondták a kollégák, a térségben minden rendben van, aggodalomra semmi ok. Hogy mielőbb a határ túloldalán tudhassam magam, lelkesen egyetértettem vele. Ha hosszabban alkalmunk nyílt volna elbeszélgetni, talán Putyin is újra szóba kerül... Az utóbbi időben gyérebb a kisszelmenci bevásárlóutca forgalma Az aktivisták szerint nem fenyegette Szlovákiát 20 millió eurós nemzetközi per Nem létező jogi elemzésre hivatkozott a miniszter az uránlelőhellyel kapcsolatban KOCSIS EDINA Kassa. Az uránbányászatot ellenző aktivisták szerint a környezetvédelmi minisztériumnak nincs a birtokában olyan jogi elemzés, amely alátámasztaná azt, hogy Szlovákiát nemzetközi per fenyegette volna, és 20 millió eurós kártérítés fizetésére kötelezhetnék, ha nem hosszabbították volna meg az Eprestetőn (Jahodná) található uránérclelőhelyek kutatási engedélyét. Peter Žiga környezetvédelmi miniszter és Richard Raši, Kassa főpolgármestere többször is erre a veszélyre hivatkozott, amikor az uránlelőhelyek geológiai feltárásának engedélyezésével foglalkoztak. Ladislav Rovinský, az Urán Košice Stop szervezet vezetője elmondta, mivel a miniszter a környezetvédelmi tárca jogi elemzésével érvelt, az információhoz való szabad hozzáférésről szóló törvény értelmében kérvényezték a dokumentum kiadását. A minisztérium elutasította a kérvényt, és közölte nincsenek birtokában a kért információk és nincs tudomása arról, hol találhatók. ,A miniszter azt állította, létezik a jogi analízis, most pedig már azt a választ kap„Valaki valahol mondott valamit a miniszternek, és erre hivatkozik a főpolgármester, a kormányfő is." tam, hogy nincs ilyen irat, a miniszter pedig a tárca jogászaival és a fellebbviteli bizottság tagjaival konzultált az ügyben - írásos szakvélemény nem készült” - közölte Ladislav Rovinský. „Valaki valahol mondott valamit a miniszternek, és erre hivatkozik a főpolgármester, a kormányfő és a parlament elnöke is” - tette hozzá. Az ügyben a minisztérium nem foglalt állást. Az Eprestetőn lévő uránlelőhelyek további kutatását januárban engedélyezte a környezetvédelmi minisztérium a Ludovika Energy cégnek, amely már kilenc éve végez geológiai feltárást a területen.
