Új Szó, 2014. március (67. évfolyam, 50-75. szám)
2014-03-05 / 53. szám, szerda
14 Régió-SZÜLŐFÖLD-HIRDETÉS ÚJ SZÓ 2014. AAÁRCIUS 5. www.ujszo.com Felelevenítették a régi népszokást Elbúcsúztatták a telet Nagybalogon 1B0S EMESE Nagybalog. Hatodik alkalommal rendezte meg a Tavaszváró Bábégetést a Cse- madok Nagybalogi Alapszervezete. A farsangoz kapcsolódó néphagyományt a helyi óvodások és iskolások részvételével elevenítették fel. Van, ahol kiszebáb-, máshol Moréna-égetést rendeznek. A Balog-völgyben fekvő községben már hagyományosan tavaszváró bábégetést tartottak. A babona szerint a bábégetés megszabadítja az embereket minden bajtól, de téltemető népszokásként is számon tartják. Nagybalogon hat évvel ezelőtt Pál Dénes nyugalmazott pedagógus és helytörténész kezdeményezésére elevenítették fel a népszokást. Minden évben néhány nappal hamvazószerda előtt - ez a nap jelenti ugyanis a farsangi időszak végét - a gyerekekkel közösen készíti el a ki- szebábut. Közben a régi népszokásról mesél a legkisebbeknek. Idén az iskolában mutatta meg a bábkészítés fortélyait. Pál Dénestől azt is megtudtuk, hogy a sötét ruha az öregséget, a rossz dolgokat, illetve a betegséget jelképezi. Régen gondűző cédulákat tűztek fel a bábura, melyet később meggyújtottak. A papírokra azt írták fel, amitől szerettek volna megszabadulni. Elsősorban a fiatalok, a legények bolondoztak a kiszebábu elégetése alatt, a lányok színes szalagokat tűztek a hajukba, így vonultak végig a falun. A máglya elhamvadásáig tavaszköszöntő versikéket mondtak és dalokat énekeltek. Március utolsó napján Nagybalog apraja-nagyja farsangi muzsikaszó mellett vonult a községháza előtti térre. A tavaszváró báb meggyújtása előtt óvodások, iskolások farsangi mondókákkal, versikékkel búcsúztatták el a telet. Végül a Balog folyóba dobták a bábut, hogy a víz maradványaival együtt a telet, a bajt, a betegséget és minden gondot messzire vigyen. A legkisebbek végig vitték a falun a kiszebábot (A szerző felvétele' Nincs olyan szlovákiai magyar, akit nem érintett a kitelepítés - mondta Szarka László történész Vágkirályfán a kitelepítésre emlékeztek Vágkirályfa. Akitelepítésre emlékeztek vasárnap a vágsellyei járásbeli községben. Az ünnepélyes szoboravatás után konferenciát rendezett a falu önkormányzata. BARTALOSÉVA Bergendi Ferenc, Vágkirályfa polgármestere lapunknak elmondta, hogy egy háborús bűnösnek kikiáltott egykori lakosnak állítottak emlékművet, aki 1938 és 1945 között a falu bírója volt. „Bergendi Mihály a falu bőkezű mecénása volt, az iparoskor megalapítója. Feleségével, Kaszás Ilonával aktívan bekapcsolódott a község közösségi életének formálásába. A házaspár vagyonát elkobozták, gyermektelenek voltak, soha senki nem rehabilitálta őket. A falu jogutódként megörökölte a telküket és arra építettünk egy bérházat. Úgy gondoltuk, hogy a bérház jótékony célt szolgál, ezzel folytatjuk Bergendi Mihá- lyék életművét. A bérházat tavaly építettük fel, az emlékmű- állítással emlékeztünk az eredeti tulajdonosra” - nyilatkozott lapunknak a polgármester. Április 12. a felvidéki magyar kitelepítések emléknapja, a csehszlovákiai magyar kitelepítésekről szóló konferencián Szarka László, Popély Gyula, Popély Árpád és Pukkai László történész előadását hallgatták meg az érdeklődők. Szarka László történész a hontalanság éveinek történetéről és emlékezetéről tartott előadást. Leszögezte, nincs olyan szlovákiai magyar, akit ne érintettek volna az akkori események. Beszélt a kollektív bűnösség elvéről és a reszlovakizáció történetéről. „Ha egy nemzetnek, egy népAz emlékmű a házaspár egykori telkén kapott helyet (A szerző felvételei) csoportnak a 4/5-e reszlovaki- zált, akkor pontosan tudja, hogy nem morális hibát követett el, hanem a legkisebb rosszat választotta, hogy itthon maradhasson” - mondta a történész. Hozzátette, ha a megmaradás lenne a tét, ez valószínűleg ma sem történne másként. „Ilyen morálisan lehetetlen helyzetben az ember mindig a menekülést, a legkisebb rosszat választja. Ez nem morális megalkuvás volt, 1961-ben a reszlovakizáltak nagy része újra magyarként jelentkezett” - folytatta Szarka László. A konferencia után megnyitották a Soha többé kiállítást, amely a kitelepítések időszakát mutatja be. „Brüsszelt is megjárta a kiállítás ” - mondta Bergendi Ferenc. A kiállítás egy hétig tekinthető meg a kultúrház- ban. A megnyitó után bemutatkozott a budapesti GNM színi tanoda. Szarka László történész szerint a morálisan lehetetlen helyzetben az ember a legkisebb rosszat választja Melléklet az Új Szóban! Iegeszsegmagazin szép női arc matematikája oDOtisz: jobb, mint az antibiotikum TÖLTSÜK FEL ;amintertá1a}iinkat! /áj < ,LL A TSSMESZEt CNEír.lAT. |0 HANCUEATOT MIO ÍDO AE»M*«« A tartalomból: • Amit a veséről tudni kell • Emésztési zavarok • Amikor a gyerek óvodába indul • Egy háztartásban az idős emberrel 6-án keresse kedvenc napilapjával együtt az újságárusoknál! iHKfai] Bemutatóval és programsorozattal készül az évfordulóra a társulat Ünnepel a losonci Kármán József Színház 1BOS EMESE Losonc. Fennállásának huszonötödik évfordulóját ünnepli a Kármán József Színház. Áz Ilyenek voltunk kiállításon az elmúlt huszonöt év legemlékezetesebb pillanatait elevenednek fel. A tárlat március végéig tekinthető meg a Nógrádi Könyvtár nyitvatartási ideje alatt. Böszörményi István helytörténeti író és néprajzkutató nyitotta meg a rendhagyó kiállítást. Visszaemlékezésében az indulásról és a társulat olyan jeles tagjairól, szereplőkről, rendezőkről is megemlékezett, akik nélkül talán ma nem is létezne a társulat. Az áldozatos és színvonalas munkát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a hazai sikerek mellett török, cseh és dán közönség előtt is sikeresen szerepeltek. Böszörményi István arra is emlékeztetett, hogy a társulat rendkívül gazdag repertoárral dolgozik, a hagyományos színműtől a könnyedebb zenés darabokon át, a mesejátékokon keresztül a modern, sőt az alternatív darabokig számos művet színre vittek. Csák István, a színház vezetője elmondta, az elmúlt időszakból számára az egyik legkedvesebb darab a Vlado Sadí- lek rendezte Kísértetszonáta. Különlegessége, hogy 36 szereplőjátszik a műben, másrészt egyetlen profi színház sem vállalata a bemutatását, mert speciális díszlete volt (az 5 méter magas, 6 méter széles és L2 méter mély vaskonstrukció elkészítésén három hónapig dolgozott a társulat). Mintegy öt éve tizenöt taggal dolgozik a társulat, ám a törzsgárda hét főből áll. Bár a színháznak nincs saját épülete, nincsenek gondjaik. „Nagyon jó a kapcsolatunk a város vezetésével, három éve ingyen próbálhatunk a kultúrházban” - mondta Csák István. A társulat következő előadását Cibula Péter rendezi. Mivel az ünnepi program egész márciusban tart, két hónapjuk marad arra, hogy felkészüljenek az idei Jókai Napokra. A program- sorozat keretében hétfőnként vetítéssel egybekötött beszélgetést tartanak a társulat által színpadra vitt darabok rendezőivel a Nógrádi Könyvtárban. Záróakkordként március 23-án mutatják be az Egy hét a kávéházban című kabarét a B. S. Timrava Színházban Losoncon.
