Új Szó, 2014. március (67. évfolyam, 50-75. szám)
2014-03-01 / 50. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. MÁRCIUS 1. Vélemény És háttér 7 A Szovjetunió szétesése általi területi visszaszorulás után az orosz érdekszféra ma inkább táguló Orosz határvidékek Ahogy az ukrajnai helyzet fokozatosan halad előre a saját pályáján, kicsit tisztulni látszik a korábban roppant zavaros kép. RAVASZ ÁBEL Ma úgy tűnik, hogy a parlamenti ellenzék és támogatói kezdeti nehéz pozíciójuk után, amikoris beszorultak az egyre brutálisakban fellépő Januko- vics-rezsim és az ellentéziseként folyamatosan erősödő szélsőjobb közé, a következő hónapokban kormányozni tudják majd az országot. Persze a parlamenti ellenzékkel is elég sok probléma van - elsősorban az, hogy ők sem mentesek attól a korrupciótól, aminek képei a Janukovics-villától a rezsim egyéb kedveltjeinek magánva- gyonáig az elmúlt napokban bejárták a sajtót. Az is nyilvánvaló, hogy Oroszország legalábbis az első körben nem tudta érvényesíteni akaratát és érdekét, azaz Ja- nukovics felszínen tartását. Ez Putyin szempontjából különösen a hazai fronton veszélyes, hiszen erőt és reményt adhat az oroszországi ellenzéknek. De az orosz kormány még messze nem szenvedett totális vereséget. A sajtó arról is beszámolt, hogy az orosz hadsereg és az oroszbarát helyi erők gyakorlatilag átvették az irányítást a Krím félszigeten, ahol májusr bán referendumot rendezhetnek majd a terület státuszáról. Az első hírek szerint a Krím függedenedése vagy Oroszországhoz való csadakozása nem szerepel majd az „édapon”, létrejöhet viszont egy olyan, szándékoltan zavaros jogi helyzet, amiben a térség státusza Ukrajnán belül de facto „önkormányzóvá” válik. Egy ilyen megoldás jól illeszkedne az orosz rezsim gyakorlatához. A Szovjetunió szétesése általi folyamatos területi visszaszorulás után az orosz érdekszféra ma inkább táguló. Ez a tágulás jelentős részben éppen az orosz határok mentén fekvő régiók vitatott státuszban való tartásával történik. Ott van a moldáv- ukrán határvidék, Transz- nyisztria, ami gyakorlatilag orosz előretolt bázis, Kisinyov bármiféle ellenőrzése nélkül. Ott van a Grúziából kiszakadó Abházia és Dél-Oszétia, amelynek lakói és területe csak névlegesen nem képezik az Orosz Föderáció részét, a gyakorlatban viszont szinte teljes a bekapcsoltságuk az orosz államba. (Legújabban Dél-Oszétiában a berlini vagy a palesztinai elválasztó falakhoz hasonló képződmény épült fel a grúz állam és az oszétok által ellenőrzött területek között, ami tovább növeli a jelenlegi, tisztázatlan helyzet időbeli stabilitását.) De ebbe a kategóriába tartozik az örmények által lakott, ma a gyakorlatban Örményország által igazgatott, de hivatalosan Azerbajdzsán területét képező Karabakh tartomány is. A térség rendezetlen státusza az orosz érdekszférában tartja az örményeket, akiket az azeri olajbevételek miatt immár gyakorlatilag csak Moszkva véd a háború kiújulásától. A jelek szerint ehhez az informális orosz határzónához csatlakozik majd a Krím is. Érdemes megjegyezni, hogy a terület az 50-es évekig az orosz állam részét képezte, lakosságának nagy része az idei események előtt is oroszbarát volt, sokan orosz útlevéllel (is) rendelkeztek. A félsziget már rég sokkal inkább szól az orosz tengerészeti bázisáról, mint a turisztikáról. Az ügy Ukrajna szempontjából így is roppant kellemetlen - de összességében még egy de facto leszakadó Krím is sokkal kisebb áldozat, mint az ország visszatagozódá- sa a moszkvai érdekszférába, vagy a pedzegetett kettészakadása. Ehhez képest a jelenlegi állapot már siker.- Ne is mondd, a feleségem is a házasságot férfi és nő kapcsolataként definiálja... (Peter Gossónyi rajza) JEGYZET Meri vagy nem meri JUHÁSZ KATALIN Már öt tizenévesről tudunk, aki az elmúlt hónapban belehalt abba, hogy extrém kisfilm- mel akarta ámulatba ejteni a világ internetes közösségét. Vírusként terjednek a különböző „próbatételek”, amelyek során a fiatalok igyekeznek túlszárnyalni társaikat a hajmeresztő, gusztustalan és életveszélyes trükkökkel. Ha beütjük a keresőbe a neknomination szót, órákon át nézhetjük, hogyan feszegetik az emberek saját határaikat, teljesítőképességüket, hogyan csinálnak valami olyat, ami előttük még senkinek nem jutott az eszébe. Egyszerűen csak „menők” akarnak lenni? Ez lenne az Andy Warhol-féle tizenöt perc hírnév? Minél hajmeresztőbb a próbatétel, annál valószínűbb, hogy nem csak a haverok nézik meg a felvételt, hanem az egész világ. Az új őrület első áldozata például egy hajtásra knvott egy hét decis vodkásüveget. Utána elveszítette az eszméletét, és már nem tudták megmenteni az életét. Ezt a videót mára levették a netről, de egy hete még látható volt. A másik srác egy tizenötödik emeleti erkély korlátján akart végigfeküdni. Egyensúlyát vesztette, lezuhant, szörnyethalt. Sokan azzal aratnak netes babérokat, hogy megisszák a saját vizeletüket, meggyújtják a hajukat, ájulásig a víz alatt maradnak vagy addig fújják aeroszolos spray-vei valamelyik végtagjukat, amíg égni nem kezd a hús. A napokban a „-fahéjpróba” söpört végig a világon, ami miatt százszámra láthatunk a neten fahéjtól fulladozó és okádó fiatalokat. Sőt, olyan hőstetteket is, amikor valaki motorolajat kever az italába, aranyhalakat nyel le egy pohár sörrel kísérve, vattát eszik, vagy öt liter vizet iszik egyszerre. A mutatvány végén általában felszólítanak valakit, hogy csinálja utánuk huszonnégy órán belül. Ha az illető nem mer megtenni valami marhaságot, akár ki is közösíthetik. Az új jelenséget már elemzik a szociológusok és a pszichológusok, Nagy- Britanniában és Írországban pedig elrettentő jelleggel előadásokat tartanak a középiskolákban, hátha sikerül megállítaniuk az őrület teijedését. A játék népszerűsége a legtöbb szakértő szerint a közösségi oldalaknak köszönhető. Mert ilyesfajta durva fogadások az internet előtt is voltak, ezek azonban egy-egy iskola vagy diákcsoport kultúrkörében maradtak. Most viszont orosz fiatalok versenyeznek kínaiakkal, franciák mexikóiakkal, szóval kinyílt a világ, és sokan egyre hajmeresztőbb ötletek megvalósításával akarnak „bizonyítani”. A nagyobb nyilvánosság nagyobb társadalmi nyomást gyakorol a fiatalokra. És az sem mellékes, hogy sokan a nyilvános megszégyenítéstől tartva vállalják az önsanyargatást. Egy húszéves brit fiatalember például azzal indokolta közel egy liter gin elfogyasztását, hogy fogadtak a barátaival, és „meg kellett mutatnia, ki a főnök”. Utána rosszul lett, de azért hazatámolygott. Két nap múlva holtan találták. KOMMENTÁR Nukleáris biankó csekk SERES LÁSZLÓ A nyilvánosság kizárásával, csak joghallgatók - és néhány beslisszolt újságíró - részvételével tartottak „atomvitát” a minap Budapesten, holott az egyetemet elvileg nem köti az aktuális magyar kormányzat sajátos tájékoztatáspolitikája. Lázár János a beszámolók szerint a zártkörű rendezvényen elismerte: „a kormány direkt a választások utánra teijesztette be a hitelszerződés tervezetét”, amiben szerinte az a ráció, hogy „ha megváltoznak a politikai erőviszonyok”, elvileg minden visszacsinálható. A politikus azt is elismerte, hogy a részletes beruházási tervekről még nem tájékoztatták az Európai Bizottságot (EB), de az április 6-i választások után megteszik ezt is. Április 6-a után? Amikor már nagy valószínűséggel a többség -jobb híján - újraválasztotta ezt a garnitúrát? Direkt csak a választások után tudunk meg többet annak a 3 ezer milliárd forintos, 30 éves futamidejű hitelnek a hátteréről, amit hónapokig, de az is lehet, hogy évekig kellett volna előkészíteni, ha egyáltalán szükség van rá? így már van értelme annak, miért hagyta jóvá a parlamenti többség azt, hogy Magyarországot hosszú évtizedekre az Eurázsiái Unióhoz kösse az Orbán-Putyin alku, de úgy, hogy a törvényhozásnak halvány fogalma sem volt, mi mibe kerül, müyen hatástanulmányok vagy számítások alapoztak meg egy Uyen súlyú döntést. Magyarország politikai értelemben vett eloroszosodásáról stílszerűen egy moszkvai típusú parlamenti döntés született, nem is csoda, hogy enyhén szólva káoszba fulladt egy fontos szereplő tájékoztatása: az Európai Unióé. Mielőtt Lázár elismerte volna, hogy nem tájékoztatták az EB-t a szerződésről, kissé félreérthető módon arra hivatkozott, hogy de igen, korrekt tájékoztatást adtak még tavaly december 14-én, és az EB megnyugtató módon jelezte, hogy nincs semmi kifogásuk a „deal” ellen. Ez azért félreérthető, mert két teljesen más dologról van szó: a kormány decemberben a megállapodástervezetet valóban eljuttatta Brüsszelbe (mármint az energiaügyi biztosnak), és az energiaügyi főigazgatóság fűzött is észrevételeket a dokumentumhoz, amellyel szemben elvi kifogást nem emelt, de mint a Népszabadságnak egy brüsszeli forrás elmondta, ezek „nem értelmezhetőek jóváhagyásként vagy elutasításként.” Ami viszont eddig elmaradt, és ezt Barroso bizottsági elnök meg is írta Orbán levelére válaszul, azok a „további egyeztetési kötelezettségek”, amelyek kiteijednek például közbeszerzési szempontokra, ill. az állami támogatásokra is (a címzett tehát itt a versenyj ogi biztos lenne), és itt már komoly gondok merülhetnek fel. Budapest ugyanis az elmúlt évek ígéretei dacára mindenféle pályáztatás nélkül adott biankó csekket a Ro- szatomnak, ráadásul úgy, hogy nem volt hová rohanni, hiszen a paksi bővítésről ráért volna még akár tíz év múlva is dönteni. Ugyancsak hozzájárult a Paks-ügyi kommunikációs káoszhoz az, hogy a héten az Energiaklub környezetvédő szervezet közzétette: közérdekű adatigénylése nyomán kiderült, és erről papírja is van, hogy a kormány mégsem értesítette hivatalosan az EB-t az orosz dealról. A február 21-én kelt levélben az energiaügyi főigazgatóság azt állítja: „a beruházásról őket még nem értesítették, és ebben az ügyben semmilyen hivatalos dokumentum nem született.” Hab a kommunikációs tortán az a hvg.hu által február elején közölt információ, amely szerint „hamarosan szakértőkkel vizsgáltatja meg a paksi bővítésről kötött egyezmény közbeszerzési vonatkozásait az Európai Bizottság.” A belső piaci biztos szóvivője szerint „ahogy mindig, a bizottság nagy jelentőséget tulajdonít a megfelelő versenyeztetési irányelvek alkalmazásának, hiszen ezek az EU gazdaságpolitikájának alapját jelentik.” Ezzel szöges ellentétben a magyar gazdaságpolitika alapja: a versenyeztetés kiiktatása, mindenféle szabadpiaci realitás gyűlölete, a haverokkal zárt körben lerendezett mutyi, a nyilvánosság kerülése és megcsúfolása. Na ezt kéne egyszer Brüsszelnek vizsgálnia. A szerző a hvg.hu publicistája, a Kapitalizmus blog szerkesztője FIGYELŐ Kirakták a Hír Tv-t Gyurcsány Ferenc az Or- bán-kormány elleni harcáról beszélt, a Demokratikus Koalíció munkatársai az esemény kezdete előtt - arra hivatkozva, hogy nemkívánatosak a sajtótájékoztatón - távozásra kérték a Hír Tv stábját, amely ennek eleget is tett. Gyurcsány pedig azt kérte a sajtó munkatársaitól, hogy csak az maradjon a teremben, aki vállalja, sem a Hír Tv, sem a köztelevízió számára nem ad át a tájékoztatón készülő felvételt. (MTI)
